Hevesvármegyei Hirlap, 1905. január-június (13. évfolyam, 1-52. szám)
1905-01-01 / 1. szám
Eger, 1905. január 1, vasárnap. 1. $Z&Blft. Tizenharmadik évfolyam. POLITIKAI ÉS VEGYESTARTALMU LAP ELŐFIZETÉSI DÍJ: Vidékre postán vagy helyben házhoz küldve: Egy évre ..................— __ _ _ 12 korona Fél me............ .................. — 6 , Negyed ’évre............ ............................. 3 „ 1 Ügyes szám ára 10 011ór. —in Megjelenik minden csütörtökön és vasárnap. HIRDETÉSEK 5 fillér > NYÍLTTEREK 15 fillér □ czentiméter térfoglalat szerint. D czentiméter térfoglalat szerint. Szerkesztőséíj ás fejadóhivatal: hová a lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetési díjak és hirdetések kül.......—teendők: Egri Nyomda-Részvénytársaság. —=== Kéziratokat nem adunk vissza. =. Előfizetési felhívás! Lapunk immár a tizenharmadik polgári év számát viseli homlokán. A lefolyt tizenkettedfél év bizonyságot tett arról, hogy lapunk képes az életre s joga van az élethez. Lapunk megindításakor részleteztük s időnkint ismételtük annak programmját. Immár jól ismernek. Fölösleges volna ezúttal újból ismételni a többször megismételteket. Azok maradtunk, akik voltunk s azok maradunk, a kik vagyunk. A minden irányban való függetlenség és liberalizmus vezérlő csillagaink. Jelszavunk: igazság és objektivitás. Lapunk szelleme tehát nem változott s jövőre sem fog változni. A hetenkint kétszer megjelenő lapnak előfizetési dija — vidékre postán, vagy helyben házhoz hordva. Egész évre — — — 12 korona T' ’vre. ____ 6 „ *,fedévre . — 3 Egyes szám .ara 1 fillér. Babocsay Sándor főszerkesztő. Dr. Barchetti Károly Dr. Pásztor Bertalan főmunkatárs, felelős szerkesztő. 1905. Mikorra e sorok napvilágot látnak, már átléptük az uj esztendő küszöbét. Kitemettük a régit és javában üdvözöljük az újat. A réginek elmúlásán nincs okunk sírni, az újnak érkezésén nincs okunk az örömre. A fehér esztendő után, amikor a háromszázhatvanöt nap alatt egyetlen | .szakasszal se szaporodott a magyar törvénytár, — jött egy sivár, úgyszóljván semmi örömet nem nyújtó esztendő: az 1964. év. Ez se volt nyugodalmas, s ez se volt boldog. És ha valamit a javára lehet írnunk, azt bizonyára oda kell jegyeznünk, hogy a nemzeti erő életjelt adott magáról. Sajnos, az elmúlt évben is folytatnunk kellett a létért való küzdelmet. És hogy az új évben is tovább kell küzdenünk, az már bizonyos. Maga az esztendő minden valószínűség szerint választási hadjárattal kezdődik. Szándékosan használom a hadjárat szót, mert bizony az a legtalálóbb. Az autokrata hajlamú Tisza István gróf bizonyára minden követ megmozdít, minden eszközt felhasznál, hogy a »nemzetre való appellálása“ balul ne üssön ki. Viszont a nemzeti érzés a kiegyezés óta nem volt olyan élénk, mint most, az önállóság vágya még nem tört ki olyan erővel, mint most. Egyik részen tehát a hatalom, a pénz, a kegy, a hivatal osztogatás — másik részen az erős meggyőződés, a fölébredt nemzeti erő. De hajh, hányszor állott már nemzetünk az ilyen küzdelmek előtt! És hányszor bukott el! Mert mindig akadtak olyanok, akik eladták magukat. A Habsburg-politika pedig azt tartotta, hogy minden embert meg lehet venni, s csak az árát kell tudni, csak azt kell megadni. És számításuk legtöbb esetben sikerült. Pedig ott és akkor nagy árakról volt szó és nem holmi szegény adózó alanyról, a megélhetési viszonyok, pedig tetemesen könnyebbek voltak mint ma! De tegyük fel, hogy a mostani nemzeti felbuzdulás nem szalmaláng, s tegyük fel, hogy a nemzeti ügy diadalmaskodnék a választásoknál, tegyük fel, hogy a szövetkezett ellenzék többségre tehetne szert: mi lenne akkor? Ismét van szer a Habsburgok gyógyszertárában : a divide et impera......... Bedobnák az ellenzék tömött sorai közé az Fris-almát és halásznának a ... zavarosban. És ha ez nem sikerül? Ott van a házfeloszlatás! Tisza István gróf szerint mindaddig, amíg csak alkalmas Házat nem tud toborzani. A bécsi politika valósággal meg akarja győzni a nemzetet arról, hogy nem szabad élnie, csak akkor, ha ő is úgy akarja, és nem szabad tennie, kiváltképen ő ellene. Mert vajjon mit tett a magyar az elmúlt évben? Küzdött a nemzet levegőjéért, az alkotmányos szabadságért. Nem engedte, hogy rázárják a koporsófedelet. Tehát élni akart, akaratát nyilvánítani merte, sőt küzdött is érte. Nosza lett kétségbeesés a gemütlich bécsiek között! Lett nagy vészkiabálás. Hannibal ante portás. A magyar élni akar, szólni mer, tiltakozni merészel! Micsoda hang ez?! Miféle vakmerőség? És rögtön kész volt a terv, hogy nem engedik lélegzethez jutni. Nem sikerült a tervük, gyengéknek bizonyultak ők maguk, gyarlóknak az eszközeik. De azért tovább folytatják az aknai munkát. Nem is hagyták abba egy pillanatra se. A patkány egykönnyen nem riad vissza a sziklafaltól se. Még azon is sokszor kísérletezik. El lehetünk tehát készülve arra, hogy csökönyös ellenféllel lesz dolgunk. Bátran számíthatunk arra, hogy egy perczre se pihenhetünk meg az uj esztendőben. De nem is szabad pihennünk addig, míg ki nem vívtuk a diadalt. Ha a nemzet résen áll, ha egy pillanatra se tántorodik el, akkor az uj évszám nevezetes lesz a magyar történelemben. Aki tehát jót akar a magyarnak, ne boldog újévet kívánjon hanem erőt és kitartást a nagy nemzeti harczhoz, amelyet ebben az évben vívunk meg. Ha sikerül, a boldogság már majd csak meglesz. Adja Isten! POLITIKAI SZEGLET Belföld.S úgy látszik, csakugyan feloszlatják a képviselőházat. A deczember 28-iki ülésen Tisza István gróf miniszterelnök azt proponálta, hogy : a legközelebbi ülést január 3-ikán tartsák; akkor — úgymond — előreláthatóan közölheti a Házzal, hogy mikorra tűzetett ki a feloszlatásra vonatkozó trónbeszéd megtartása. A Ház 28-iki ülése különben élénk volt és zajos. Tisza után Andrássy Gyula gróf, majd Hock János, Ugron Gábor, Rakovszky István és Eötvös Károly, előbb pedig Apponyi Albert gróf beszélt. Óva intették a miniszterelnököt attól az újabb merénylettől, amelyet az ex-lexben való házfeloszlatással akar elkövetni, s A meggyőző érvekre Tiszának alig akadt szava. Amit régóta vár és remél az ország, úgy látszik, hovatovább bekövetkezik: Apponyi Albert gróf egész táborával belép a függetlenségi pártba. Erre czélzott Károlyi István gróf a minapi Szemerei lakomán, midőn pohárköszöntőjében kimondta, hogy ha a törvénytelen házfeloszlatás megtörténik, akkor az eddigi közjogi alap nem alap többé és új alapon kell az ellenállásnak sorakoznia. „Közel látom — úgymond — a jövőt, mikor Magyarország boldogulását egyesegyedül a függetlenségi alapon láthatom csak biztosítva“. MEGYEI ÉS VÁROSI ÜGYEK. * Eger város képviselőtestülete csütörtökön d. e. 10 órakor — Jankovics Dezső polgármester elnöklete alatt — rendkívüli közgyűlést tartott. Az elintézett ügyek közül felemlítjük a következőket : Dr. Lipcsey Péter és társainak a fogyasztási adókra vonatkozóan beadott indítványa élénk vitát keltett. Az indítvány lényege az volt, hogy a közgyűlés helyezze hatályon kívül ama korábbi határozatát, amely szerint csak a termelő fogyasztókkal lehet kiegyezni. A közgyűlés a kiegyezés kérdésének elintézését a fogyasztási adóbizottságra bízta. Fontosabb tárgya volt még a közgyűlésnek a pénztár és számvevőség ügykezelésének megvizsgálására kiküldött bizottság jelentése. Ugyanis egyik előző közgyűlés egy bizottságot küldött ki azzal a feladattal, hogy vizsgálja meg a pénztár és számvevőség ügykezelését s tegyen jelentést: mi az oka annak, hogy a pénztár régibb idő óta hátralékban van nagyobb összegű fizetésekkel ? —