Hevesi Szemle, 1983 (11. évfolyam, 1-4. szám)
1983 / 4. szám - JELENÜNK - Sós Tamás: Szakmunkástanulók - ma
lakosság világlátását, tájékozódását az ide és elingázók s a középfokú tanintézetekbe járó diákok formálják. Verpelét jövője? A nagyközségek szerepköre a közigazgatási járási keret tervbe vett elhalása folytán tovább növekszik. Csekély kívánalom: talán valóban elkészül mielőbb Verpelét szennyvízcsatorna-hálózata, ami olyannyira nélkülözhetetlen már ma is. Ezen túl bizonyára van egyéb kívánalom itt is, s a társközségben, Tarnaszentmárián is. De ... A Budapesti Műszaki Egyetem városépítési tanszéke 1977-ben elkészítette a nagyközség összevont rendezési tervét. Forgatom a tanulmányt, s dermedten idézek belőle: Verpelét lakossága 1870- ben 3309 fő volt. Pontosan száz év múltán 4664 lélekszámmal eléri a csúcsot. Azóta a csökkenés rendszeres. A tanszék számítása szerint 1985-re 4200, 2000-re pedig 4000 lakónépességgel lehet számolni. De tovább csökken 2000-re — természetes következményként — az ipadban, s mezőgazdaságban dolgozók száma csakúgy, mint az eles beingázók száma. E számok — legkevésbé sem holmi jóslások, hanem gondos prognosztikus számítások eredményei — aligha serkentenek bárkit is a műdal dúdolására: Verpeléti akácos, A kedvem de virágos ... Ma, amikor az import-, s értékesítési nehézségek országos gondjairól szinte naponként kapunk nyomasztó híreket, kivált a nehéz- és vegyipar terén, a mezőgazdaság ismét biztosabban tartja szerepkörét, aminek igazát még pár éve is sokan megkérdőjelezték. Adottságait tekintve, Verpelét tisztes előnye nagyközségtársai között elvitathatatlan. S azzal vizsgázik majd, hogyan ismeri föl kitűnő adottságai hasznosításának újabb és újabb lehetőségeit. Kiss Gyula Szakmunkástanulók—ma A demográfiai hullám csökkenése után — mint az köztudomású —, a jelentős létszámnövekedés az 1988/89-es tanévben éri el a középfokú iskolákat. Az előrejelzések szerint a középiskolákban tanulók aránya fokozatosan emelkedik majd. Népszerűbbek lesznek a gimnáziumok, a szakmát választók mind nagyobb hányada pedig az érettségit adó szakközépiskolába fog valószínűleg jelentkezni. A jelenlegi hároméves szakmunkásképző keretében tanulók száma tehát feltehetően csökken. Ez az iskolatípus azonban az ezredfordulóig mindenképp fennmarad, ezért szükséges e képzési formát is folyamatosan korszerűsíteni. Már csak azért is, mert az ezúton szerzett tapasztalatokat feltétlen hasznosítani lehet az oktatás valamennyi területén! Korunkban olyan tudományos-technikai folyamatok részesei és tanúi vagyunk, amelyek alapjaiban módosítják, változtatják az anyagi javak előállítását, a termelést, gazdaságunk szerkezetét. E változások már nem távoli lehetőségek. Megvalósításuk jelentős mértékben a ma munkássá váló, a munkás életet választó fiatal nemzedékre, a jövő munkásosztályára vár. Ezek a távlatok határozzák meg a ma szakmunkástanulóinak szerepét. A szocialista szakmunkásképzés feladata kettős. Egyrészt: a népgazdaság szakképzett munkaerővel történő ellátása, másrészt: a társadalom alapvető osztályának utánpótlását adó fiatalok nevelése. E két feladat egymással szorosan összefügg, elválaszhatatlan egységet alkot. Az iskolarendszerben sajátos helyet foglal el szakmunkásképzés. Alapját az 1949. évi „iparitanuló törvény” jelentette, majd nagy előrelépés volt az 1969. évi VI. sz. törvény, amely ezt az iskolatípust a középfokú oktatás részévé tette. Ezzel is tovább erősítette társadalmi mobilizációs szerepét. Ez ugyanis a szakképzetlen vagy alacsonyabb képesítésű munkások, parasztok gyermekeinek a társadalmi felemelkedés útját jelentette. Az általános műveltségi színvonal emelkedéséhez járult hozzá. A szocialista szakmunkásképzés az elmúlt 34 év alatt — hivatását betöltve — a munkásosztály derékhadát nevelte. Ma már döntő módon csakis a fiatalok közül kerülhet ki az utánpótlás. Az MSZMP KB 1972. évi, az állami oktatás helyzetéről, továbbfejlesztésének feladatairól hozott határozata az általános iskola fejlesztése mellett a szakmunkásképzés korszerűsítését és a nevelőmunka fejlesztését jelölte meg legfontosabb feladatként. A határozatot követő legfontosabb intézkedés az egységes szakmunkásképzés megteremtése volt. Kiemelt szerepet kapott a világnézeti, erkölcsi, a politikai nevelés. Napjainkban már fokozottabban érvényesülnek a munkára, munkaerkölcsre, munkásöntudatra, szakmaszeretetre nevelés törekvései. A tömegszervezetek — amelyek az iskolai nevelés fontos tényezői — közöttük a KISZ — kiemelt —, figyelmet fordítanak a szakmunkástanulók képzésére, nevelésére, a körükben végzett mozgalmi munkára. A politikai felkészültség javításában, világnézeti nevelésében jelentős szerep hárul a KISZ-re. Ezért a szakmunkásképzés segítése, a szakmunkástanulók körében folyó ifjúságmozgalmi tevékenység az egyik kiemelt feladat volt az elmúlt években. A tanulók munkára nevelésében, — amelyek közvetve, vagy közvetlenül az iskola oktató neve 26