Hévíz, 1998 (6. évfolyam, 1-4. szám)
1998 / 1. szám - Hévíz - Csurgó - Cséby Géza: "György gróf várost akart": csurgói kerekasztal-beszélgetés
CSEBY GÉZA „György gróf -várost akart” - Csurgói kerekasztal-beszélgetés - A régi „oskolában” találkoztunk természetesen Csokonait idézve hogy Hévízt, Keszthelyt és Csurgót egybekapcsoló történelmi személyiségekről, gróf Festetics Györgyről és munkájának századokon átívelő hatásáról idézzünk és cseréljünk információkat. A beszélgetés résztvevői: Százfalvi László, Csurgó város polgármestere, Horváth József, a Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium tanára. Kiss Lajos a gimnázium öregdiák szövetségének elnöke. Szántó Endre, Hévíz város Művelődési irodájának vezetője, illetve lapunk szerkesztőségének képviseletében a fő- és az olvasószerkesztő. Az eszmecsere onnan indult, hogy a várostalan Somogyban - ahogyan Baksay Sándor írta - gróf Festetics György úr változást (fejlődést) akart. Nyilván építve a történelmi hagyományokra. Horváth József ezeket elevenítette fel. Csurgó első okleveles említése 1019-ből való. Szent István a zalavári apátság alapítólevelében Csurgó jövedelmét ennek az apátságnak adta. A középkorban végig lakott hely. Hírét a Felső- Csurgón, a mai óváros területén települt templomos lovagok alapozták meg, és betegápoló johannitáknak is volt már 1193-ban birtokuk itt. Ekkor erősíti meg III. Béla a II. Géza felesége, Eufrozina által pártfogolt rendházat, melyhez Csurgó is tartozott. Csurgó az Árpád-kor kezdetén királyi birtok volt, „a királyi kanászok földje" (terra subulcorum regiorum). Margit királyi hercegnő, III. Béla húga adta a lovagoknak a területet férje, András comes, Somogy vármegye főispánjának halála után. A csurgói Johannita rendház alapításának ideje 1217 és 1226 közé helyezhető. Amikor 1302-ben a templomos rendet feloszlatta a pápa, a lovagrend tagjai beléptek a johanniták közé. E kor emléke a műemlék Szentlélek templom. A település nevét a legnagyobb valószínűséggel az 1989-es városcímerbe is bekerült kőivóba fogott fonásról kapta. Az óváros északi részén levő, ám már teljesen átalakított, ipari célokra használt Máris kút minden valószínűség szerint Árpád-kori, a délebbre eső, az egykori Hosszú és Kis utca közötti elhanyagolt, betemetett Basakút pedig a törökkort idézi. 1405-ben mezőváros lett. Zsigmond király szeptember 28-án kelt oklevelében a csurgói oppidum (mezőváros) népeit, lakosait, vendégeit szabadalmukban és privilégiumaiban megerősíti. Az 1566-tól 1690-ig tartó török uralom előtt, a mohácsi csatavesztést követően Török Bálint és a Zrínyi-család közötti viszály színtere. A töröknek volt mit tönkretennie. Török Bálintné Pemflinger Katalin felső-csurgói, a nagymartoni Dunáig terjedő kertjét a krónikás Magyarország legszebb virágoskertjének tartotta. Az Egri csillagokból jól ismert cselvetés. Török Bálint fogságba esése után a Zrínyieké lett az uradalom. A török elleni harcokban az 1566-os szigetvári ostrom alatt az utánpótlás biztosításában, majd a költő és hadvezér Zrínyi Miklós 1664. évi győzelmes téli hadjáratában a győzelmes állomások egyik állomásaként van szerepe. Az uradalomhoz tartozó falvak közül 120 év alatt elpusztult Bucskád, Udvarhely, Nagymarton, Almágy, Tarany. Ide tartozónak tartották Molak, Iváncsfalva, Lettnyár, (Kétnyár), Sziget községet. Külön említették Csentét (amely ma Alsók, tehát Csurgó része), Csurgót, a várost és a várat. A török kiűzését követően az elnéptelenedett, elvadult vidék benépesülése gyorsan megtörtént. 1726-ban került vásárlás útján a Festetics család birtokába. Festetics Kristóf uradalmának egyik gazdasági, kereskedelmi, kulturális központjává akarta tenni. Céljait utódja, György valósította meg, aki 1792-ben a gimnázium alapításával a település arculatát átformálta, bekapcsolta az ország 32 .