Hidrológiai tájékoztató, 1989
2. szám, október - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Scheuer Gyula-dr. Schweitzer Ferenc: Újabb adatok a Budai-hegység pannoniai hévforrás tevékenységéhez
vastagsága. A vizsgálatok szerint egyes helyeken 1—2 m után megszűnik, de néhol a 20 m-t is meghaladja. A szálló alatti feltárás rétegsorának újdonsága és érdekessége volt a bentonitos agyagok jelenléte, amelyek eddig e területen nem voltak ismertek. A feltárásokból molluska és gerinces fauna anyag került elő, amelyet Krolopp E. és Kordos L. gyűjtött be, feldolgozás céljára. Az összlet gerinces faunája Kordos L. közlése szerint az alsó-pannóniai alemeletbe tartozik. A vizsgálatok eredményeiből levonható az a következtetés, hogy a szabadság-hegyi édesvízi mészkő keletkezésében a hévforrásokon túlmenően a helyi tényezőknek is jelentős szerepük volt. Az a kisebb-nagyobb tavakból álló tórendszer, amelyben a mészkő képződött, a környék helyi erózióbázisa volt. A tavakba a környezetből a felszíni vizek jelentős mennyiségű karbonát anyagot és finom hordalékanyagot szállítottak. Összefoglalva megállapítható, hogy a szabadsághegyi édesvízi mészkő vegyes típusú tavi lerakódás, mert a felhalmozódásában a hévforrásokon túlmenően a környezetből származó karbonát anyag is jelentősen közrejátszott. 2.2. Hévforrás eredetű tetarátás édesvízi mészkő. A Széchenyi-hegyen és környezetében is jelentős elterjedésben ismeretes felszíni előfordulásban az édesvízi mészkő. A megfigyelések és vizsgálatok szerint — a Svájci úti feltárásnál szerzett ismeretek alapján — ez a mészkő keletkezése már teljesen hévforrás eredetű. Továbbá a feltárásnál olyan egyéb hévforrásos-hidrotermás jelenségek is megfigyelhetők voltak, amelyek csak hévforrás működéssel magyarázható. Ennek igazolására közöljük a Svájci út 14. szám alatti egyik feltárás rétegszelvényét (3. ábra). Az itt települő édesvízi mészkő fehéres-sárgás színű erősen tömött, helyenként likacsos. Kifejlődése és szövete alapján teljesen eltér az előző pontban leírt szabadság-hegyi előfordulástól. A mészkőben oldási üregek, forrásjáratok voltak kimutathatók, amelyek nagy része utólag különféle agyagos képződményekkel kitöltődött. A mészkövet nagyon gyakran kalcittelérek járják át, összefoglalva leszögezhető, hogy a Széchenyi-hegyi édesvízi mészkő, kifejlődése és hozzákapcsolódó egyéb kísérő jelenségek alapján bizonyítottan csak hévforrás lerakódásnak tekinthető. A Svájci úti előfordulásnál gerinces anyagot gyűjtött be Kordos L. A fauna alapján az édesvízi mészkő a felső-pannóniai alemeletbe tartozik [7]. 3. Következtetések és megállapítások Az előzőekben elmondottak alapján az alábbi megállapítások tehetők. 3.1. A megfigyelések és vizsgálatok alapján a szabadság-hegyi, Széchenyi-hegyi édesvízi mészkövek genetikailag különbözőek. A Szabadság-hegy—Hármaskúttető—Síugrató—Normafa területén levő mészkő olyan tavi lerakódás, melynek keletkezésében a hévforrásokon túlmenően az egyéb tényezők is közrejátszottak. Igazolva Wein Gy. [13] korábbi megállapítását. Miután ennek az édesvízi mészkőnek kora gerinces faunával igazoltan alsó-pannoniai, a hévforrás működés karbonátos kőzet kiválással e korban már bizonyítható. 3.2. A Széchenyi-hegyi édesvízi mészkő a Svájci úti feltárások alapján genetikailag már teljesen forrás lerakódás, mert felhalmozódását csak a hévforrások mélyből felhozott karbonátanyag kiválásának köszönheti. Ez a mészkő igen elterjedt a vizsgált területen. Ezért egy hatalmas, nagy kiterjedésű pannóniai karsztos hévforrás tevékenységet bizonyítanak. E mészkövek felső-pannoniai alemelet alsó részén halmozódtak fel, így az édesvízi mészképző hévforrások tevékenysége a felső-pannóniai alemelet alsó részében is bizonyított. Az édesvízi mészkövet lerakó források a felszálló, kalciumban gazdag nagyobb hőmérsékletű források csoportjába sorolhatók, amelyek közvetlenül a karbonátos kőzetből vagy kisebb vastagságú közvetítő üledéken törtek a felszínre. 3.3. A Svájci úton a forrásvízi mészkövet sok helyen kalcittelérek járják át, amelyek helyenként a 20 cm-t is meghaladják. Közvetlenül az édesvízi mészkő feltárás felett a Pipiske utcában a triász dolomitban is helyenként 80 cm-es kalcit telérek mutathatók ki. A kalcit telérek az édesvízi mészkőképződés utáni forrásműködést jeleznek, amelyek újabban meginduló hidrotermás működéshez kapcsolhatók. Így a feltárt üledékösszlet igen változatos földtörténeti eseménysort rögzít (4. ábra). Miután az édesvízi mészkő kora felső-pannóniai és azt járják át kalcit telérek, igazoltnak vehető a felső-pannoniai karbonátos hidrotermás tevékenység a Budai-hegység e területén. 3.4. összefoglalóan megállapítható, hogy a Budaihegység területén az édesvízi mészköveket létrehozó 3. ábra. A Széchenyi-hegy Svájci úti feltárás szelvénye (tornaterem) 1. Feltöltés, 2. Édesvízi mészkőtörmelékes humusz, 3. Édesvízi mészkőtörmelékes agyagos lösz, 4. Vörös agyag, 5. Vékony pados édesvízi mészkő, 6. Oldási üreg homokos agyag kitöltéssel. 1. ábra. A Széchenyi-hegyi feltárás összevont vízföldtani eseménysora