Hidrológiai tájékoztató, 1989

2. szám, október - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Scheuer Gyula-dr. Schweitzer Ferenc: Újabb adatok a Budai-hegység pannoniai hévforrás tevékenységéhez

hát keletkezésükben a hévforrásokon túlmenően a környezeti hatások — mészgazdag egyéb vizek — is közrejátszottak. Vitális Gy.—Hegyi I.-né [12] az igen kiterjedt anyagvizsgálatok alapján általánosságban megállapítja, hogy az édesvízi mészköveket nagyrész­ben karsztvíz eredetű vizek halmozták fel. Jámbor A. [5] szerint a szabadság-hegyi édesvízi mészkövek for­rásmeszek. Az utóbbi években a vizsgált területen számos fel­tárás és kutatás készült az építkezésekkel kapcsolat­ban. Ezek olyan újabb információkat és adatokat (ge­rinces fauna leletek) szolgáltattak, amelyek segítségé­vel nemcsak az édesvízi mészkövek genetikai adottsá­gai voltak tisztázhatók, hanem a pontosabb korbeso­rolásuk is elvégezhető. Ebben a vonatkozásban a Svájci úton és a síugrósáncnál Kordos L. és Krolopp E. által begyűjtött és feldolgozott gerinces és molluska faunák ítélhetők alapvető fontosságúaknak. A begyűj­tött mintákat a BME Ásvány- és Földtani Tanszékén Bidló G. ásvány- és kőzettanilag megvizsgálta és az eredményekről szóbeli tájékoztatást adott. Továbbá Jámbor Á.-val több alkalommal konzultáltunk és ér­tékes szakmai információkat kaptunk. 2. Édesvízi mészkőtípusok és kapcsolatuk a hévforrás tevékenységgel A feltárások alapján a Szabadság-hegyen és a Szé­chenyi-hegy környezetében az édesvízi mészköveknél genetikailag két típust lehet megkülönböztetni. Ezek a következők: 2.1. Tavi édesvízi mészkő. A Szabadság-hegyen a Normafa—Hármaskúttető között a Jánoshegyi út két oldalán a felszínen édesvízi mészkő települ. E terület­részen az FTV a közelmúltban (1975-től napjainkig) több alkalommal végzett mérnökgeológiai és geotech­nikai vizsgálatokat. Legújabban 1987—88-ban a síug­rósánc mellett épülő Szabadság-hegyi edzőtábor szál­lóépületénél történtek vizsgálatok. A feltárt üledékösszlet igen változatos kifejlődésé­nek bemutatására közöljük a szálló alatt készült egyik munkagödör szelvényét (2. ábra). 1. Feltöltés, 2. Humusz, 3. Áthalmozott lösz, 4. Bentonitos agyag, 5. Tavi édesvízi mészkő, mésziszap, mészm­árga, 6. Tavi agyag, 7. Agyagos laza tavi mésziszap keményebb mészkővel, 8. Igen kemény édesvízi mészkőpad, 9. Fekete, szenes, növény­maradványos agyag. A feltárt édesvízi mészkő rendkívül heterogén ki­fej­lődésű. A legfelső, az üledékképződést lezáró kb 1 m vastagságú igen tömör sárgás-szürkés mészkő alatt megfigyelhető volt márgás mészkő, agyagos mészkő, laza széteső mésziszap. Gyakran találhatók benne édesvízi csigák. Az édesvízi mészkő rétegek között agyag, bentonitos agyag rétegek is települnek. Bidló G. kőzettani vizsgálatai szerint a feltárt karbonátos kőzet tavi édesvízi mészkő. A kifejlődése, szövete teljesen eltér a budai-hegységi csak hévforrás eredetű édes­vízi mészkövekétől. A karbonát anyag, a pannóniai tótól elzáródott és kiédesedett sekélyvizű, mocsaras tórendszerben kép­ződött. Ezért rendkívül változatos a kifejlődése és 1. ábra. A vizsgált terület helyszínrajza 1. Az édesvízi mészkő területi elterjedése Wein Gy. [13] után, 2. Szabadság-hegyi feltárás, 3. Széchenyi-hegyi feltárás, 2. ábra. A szabadság-hegyi (síugrósánc) feltárás szel­vénye

Next