Hidrológiai tájékoztató, 1989
2. szám, október - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Scheuer Gyula-dr. Schweitzer Ferenc: Újabb adatok a Budai-hegység pannoniai hévforrás tevékenységéhez
hát keletkezésükben a hévforrásokon túlmenően a környezeti hatások — mészgazdag egyéb vizek — is közrejátszottak. Vitális Gy.—Hegyi I.-né [12] az igen kiterjedt anyagvizsgálatok alapján általánosságban megállapítja, hogy az édesvízi mészköveket nagyrészben karsztvíz eredetű vizek halmozták fel. Jámbor A. [5] szerint a szabadság-hegyi édesvízi mészkövek forrásmeszek. Az utóbbi években a vizsgált területen számos feltárás és kutatás készült az építkezésekkel kapcsolatban. Ezek olyan újabb információkat és adatokat (gerinces fauna leletek) szolgáltattak, amelyek segítségével nemcsak az édesvízi mészkövek genetikai adottságai voltak tisztázhatók, hanem a pontosabb korbesorolásuk is elvégezhető. Ebben a vonatkozásban a Svájci úton és a síugrósáncnál Kordos L. és Krolopp E. által begyűjtött és feldolgozott gerinces és molluska faunák ítélhetők alapvető fontosságúaknak. A begyűjtött mintákat a BME Ásvány- és Földtani Tanszékén Bidló G. ásvány- és kőzettanilag megvizsgálta és az eredményekről szóbeli tájékoztatást adott. Továbbá Jámbor Á.-val több alkalommal konzultáltunk és értékes szakmai információkat kaptunk. 2. Édesvízi mészkőtípusok és kapcsolatuk a hévforrás tevékenységgel A feltárások alapján a Szabadság-hegyen és a Széchenyi-hegy környezetében az édesvízi mészköveknél genetikailag két típust lehet megkülönböztetni. Ezek a következők: 2.1. Tavi édesvízi mészkő. A Szabadság-hegyen a Normafa—Hármaskúttető között a Jánoshegyi út két oldalán a felszínen édesvízi mészkő települ. E területrészen az FTV a közelmúltban (1975-től napjainkig) több alkalommal végzett mérnökgeológiai és geotechnikai vizsgálatokat. Legújabban 1987—88-ban a síugrósánc mellett épülő Szabadság-hegyi edzőtábor szállóépületénél történtek vizsgálatok. A feltárt üledékösszlet igen változatos kifejlődésének bemutatására közöljük a szálló alatt készült egyik munkagödör szelvényét (2. ábra). 1. Feltöltés, 2. Humusz, 3. Áthalmozott lösz, 4. Bentonitos agyag, 5. Tavi édesvízi mészkő, mésziszap, mészmárga, 6. Tavi agyag, 7. Agyagos laza tavi mésziszap keményebb mészkővel, 8. Igen kemény édesvízi mészkőpad, 9. Fekete, szenes, növénymaradványos agyag. A feltárt édesvízi mészkő rendkívül heterogén kifejlődésű. A legfelső, az üledékképződést lezáró kb 1 m vastagságú igen tömör sárgás-szürkés mészkő alatt megfigyelhető volt márgás mészkő, agyagos mészkő, laza széteső mésziszap. Gyakran találhatók benne édesvízi csigák. Az édesvízi mészkő rétegek között agyag, bentonitos agyag rétegek is települnek. Bidló G. kőzettani vizsgálatai szerint a feltárt karbonátos kőzet tavi édesvízi mészkő. A kifejlődése, szövete teljesen eltér a budai-hegységi csak hévforrás eredetű édesvízi mészkövekétől. A karbonát anyag, a pannóniai tótól elzáródott és kiédesedett sekélyvizű, mocsaras tórendszerben képződött. Ezért rendkívül változatos a kifejlődése és 1. ábra. A vizsgált terület helyszínrajza 1. Az édesvízi mészkő területi elterjedése Wein Gy. [13] után, 2. Szabadság-hegyi feltárás, 3. Széchenyi-hegyi feltárás, 2. ábra. A szabadság-hegyi (síugrósánc) feltárás szelvénye