A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)

2. szekció: Területi vízgazdálkodás - Dr. Konecsny Károly - Nagy Zoltán (OKTVF): A kisvízi vízjárás időbeni változásai a Kraszna folyó alsó szakaszán

Az 1977-1978 években, a folyó felső szakaszán, a magyar-román országhatártól 109 km távolságra, Varsolcnál/Varsol­-nál alakították ki az összesen 39,4 millió m3 térfogatú víztározót. Ebből a teljes térfogatból 16,7 millió m3-t vízellátásra­, 23,3 millió m3-t árvízcsúcs csökkentésre tartalékolnak. Innen látják el ivóvízzel, 0,750 m3/s-ra kiépített maximális kapacitással Zilah/Zaláu és Szilágysomlyó/Simleu-Silvaniei városokat (Starea Mediului Judetului Salaj, 2008). Szintén az árvízszintek csökkentését szolgálják, az Alsószopori 5,8 millió m3-es és Majtény/Moftin-i 5,68 millió m3 tározóképességű árvízi vésztározók is. Aszályos időszakokban a Kraszna viszonylag csekély vízkészleteinek pótlására, a Berettyó vízgyűjtőjéből mintegy 0,200 m3/s (maximálisan 0,750 m3/s) vízhozamot vezetnek át a Varsol­i tározóba. Zilah város ipari víz­szükségleteit a Szamos folyóból (0,800 m 3/s) is pótolták. Végső soron a Krasznába jut Zilah, Szilágysomlyó, Nagykároly városok települési és ipari szennyvizei is, valamint néhány állattartó telepről származó szennyvizek. Ez az összességében mintegy 0,350 m3/s szennyvízhozam, valamint a Varsol­i tározóból vízhiányos időszakban elrendelésre kerülő korlátozás idején leeresztett további mintegy 0,300 m3/s vízhozam összességében (0,600-0,650 m3/s) jelentősen meghaladhatja a folyó természetes kisvízhozamát, és jelentősen növeli a folyó kisvízi vízhozamait (http://apmsj.anpm.ro/files/ APM%20Salaj/Rapoarte%20starea%20mediului/Anuar%202010.pdf). Tekintettel, arra, hogy már meglévő fejlesztési tervek szerint, a jövőben, Szilágy megye városainak ivóvízellátását a Meleg-Szamoson lévő hegyvidéki víztározók jó minőségű vizéből fogják biztosítani, az ebből keletkező települési szennyvizek tovább fogják növelni a Kraszna kisvízi vízhozamait. A Kraszna folyó sokévi átlagos vízhozama Kraszna/Crasna településnél lévő vízmércénél 1,18 m3/s, Alsószopornál 3,44 m3/s, Ágerdőmajornál 5,52 m3/s (1. táblázat). A nagy vízhozam ingadozást jelzi, hogy az alsó folyószakaszon a sokévi maximális vízhozam mintegy 7000-szer, a közepes vízhozam 130-szor haladja meg az eddig észlelt minimális vízhozamot. A vízjárási jellemzőket a rendszeres észleléseket végző állomásokról származó adatok, idősorok felhasználásával vizsgálták (1. ábra, 1. táblázat). A leghosszabb és legmegbízhatóbb napi vízhozam idősorral rendelkező vízrajzi állomás, magyarországi Ágerdőmajor. Az állomás megszakítás nélküli napi vízhozam idősora az 1948-2009. időszakra állt rendelkezésre. 3. A KISVÍZI vízállások alakulása A vizsgált 1948-2009. időszakban a Kraszna magyarországi szakaszán kisvízi vízállások szintjei emelkedtek. Az emelkedés mértéke Ágerdőmajor vízmércénél kb. 1,3 m, a 22,4 km-el lejjebb lévő Kocsordnál kb. 1,8 m volt. A torkolathoz közelítve tehát, nőttek a kisvízi időszakokban észlelt vízszintek. Ennek a jelenségnek a nyilvánvaló oka a kisvízi meder feliszapolódása. A 2. ábrán az ágerdőmajori vízmérce meder-keresztszelvényen látható, hogy az 1974. évi állapothoz képest 2009-ig (35 év alatt) kb. 1 m-el csökkent a kisvízi meder mélysége, vagyis 1 m-es feliszapolódás következett be. Ezzel összhangban, a kisvízállások változását bemutató idősor grafikonon (3. ábra) látható, hogy az 1974-2009 időszakban szignifikánsan, valóban több mint 1 m-el emelkedtek az évi kisvízszintek.

Next