Hirnök, 1837. július-december (1. évfolyam, 1-52. szám)
1837-12-08 / 46. szám
POZSONY, pénteken 46. szám. DECEMBER8. 1831. Tartalma: a ’ honi politicai ’s nempoliticai tárgyak , nevezetesb esetek’ ’s kinevezések’ minél gyorsabb, bővebb ’s részrehajlatlanabb közlése; a’ külföldi politicai tudósításoknak környülállásos és olly gyors hiraladása, hogy e’ tekintetben minden honi újságlevelet megelőz; a’magyar literaturában újlag feltűnő vagy hazánkat érdeklő tudományos munkák’ közlése ’s ismertetése; a’ hazai s külföldi művészet’, közhasznú intézetek’, gyárak , közművek’, gazdaság’, közösülésmód’ leírása; közéletbeli érdekes esetek’ elbeszélése ’s egyéb mulattató czikkek; a’ pénz’, statuslevelek’, élelmek’, lég’ ’s víz’ álladalmak ’s mindennemű hirdetmények. Szerkeszti ’s kiadja Balásfalvi Orosz József. Feltételek: Megjelen e’ hírlap minden kedden ’s pénteken ; —Télévi előfizetés Pozsonyban házhoz hordással 4 ezüst forint , postán borítékkal 4 fr. 2't kr. — — Előfizethetni Pozsonyban a’ kiddé tulajdonosnál, Wigand Károly Kuidrik házában, Pesten L üskúti Landerer Lajos könyvműhelyében, hol a’ hirdetmények ’s egyéb a’ szerkesztőséget illető közlemények is legolcsóbb áron elfogadtatnak, nemkülönben minden postahivatalnál. Az értekezések e’czím alatt küldetendők : „A’ Hírnök* szerkesztő hivatalának. Pozsonyban«* — A’ nemhivatalosoknak bérmentes levelekben küldése ké-* retik ki; untató ’s izetlen bohózatok vagy személyességek fel nem vétetnek. Tisztelettel kéretnek t. ez. Előfizetőink, méltóztassanak a’ „Ililabik és Századunk“ czímű társlapok’ 1838dik évi folyamatja iránt rendeléseiket a’szokott előfizetési utakon haladék nélkül megtenni, részint hogy a’ borítékczímek jó eleve kinyomatván, a’ megrendelt példányokat annak idejében az illető helyekre elküldhessük; részint pedig hogy azokkal teljes számban szolgálhassunk; mivel tetemes költségekkel járván e’ vállalat, sok felesleges példányt nem nyomathatunk. Magyarország. Hiteles privát levelezésnél fogva tudjuk, hogy Ő cs. kir. ap. Felsége a’ székes-fejérvári főkáptalan’ éneklő-kanonokát, Farkas Ferenczet, nagypréposttá;— Paretics Ignácz őrkanonokot éneklő-kanonokká; — Pendl Ferencz székes - káptalani főesperest őrkanonokká; Farkas Imre budai főesperest székes-káptalani főesperessé kinevezni; továbbá Dankovszky Gergelyt, a’ pozsonyi kir. academiában görög nyelv’ és literatura’ professorát, a’ nagyobb nemű tudósi érdempénzzel megajándékozni kegyelmesen méltáztatott. A’ nmeit, magyar kir. nelv. Kamara Szlovácsek Ferencz bártfai kir. sószedőt (perceptor) saját kérelmére hasonló minőségben Gácsra helyezte át.— Schuller Leopoldot pedig, a’ tokaji kir. sóhivatal’írnokát, ottani kir. tutajmesterré nevezte ki. A’ tiszáninneni kir. koronás szab. kerület’ tisztujitása november’9. és fékén tartatott, Grosschmidt János ur , kir. kincstári tanácsos’ és ugyanazon kerület’ ’s a’ kir. kincstári bácsi uradalmak’ főigazgatója’, mint királyi biztos’elnöksége alatt; a’ választások szavazás által mentek véghez illyképen: kerületi kapitány: Manojlovics Lázár; belső tanácsbeliek: Győry János, Klaich Áron, Kissy Kristóf; főjegyző: Joczics Áron; aljegyző: Haitr Miksa; kiadó: Peics Simon; ügyész: Maróczy Ignácz ; számvevő Késmárky József; épületekre ügyelő: Macsajov J.-mnos ; írnok: Benich Antal; selyemtenyésztésre ügyelő: Popovics János; külső tanácsbeliek: Sinkay János, Ilaill Miksa, Késmárky József, Maróczy Ignácz, Petrovics János (kerületi pénztárnok) , Csokics György, Gombos Károly, Gavanszky József, Branovácsky István, Esztergomy György (csendbiztos) , Gombos Pál, Kiss Lőrincz. A’ m. t. társaság, szünnapjai’ elmúltával, első kis gyűlését november’ 20 án tartá, mellyben I. Vállas Antal, az igazgatóság által a’ mathematical osztályba ujonan kinevezett helybeli r. tag, székét a’ Ludolphi számot több ívek’ érintői által kifejtve tárgyazó értekezés’ olvasásával foglalta el, melly az Évkönyvek’ IV. kötetében fog megjelenni. II. Előterjesztő a’ titoknak a’ berlini és lissaboni tudományos academiák’ leveleit, mellyeknek elsője mellett a’ porosz academia’ újabb munkái érkeztek ; az utóbbiakban a’ m. t. társaság a’ portugál t. társasággal kötendő viszonyra felszólittatik. 111. Vass László t. t. az ülést több rendbeli, hazánkat illető, külföldön levő tárgyakról tudósitá , miket a’ Tudománytár’ közelebbi füzete közölni fog. IV. A’ Tudománytár’ számára beküldött két nyelvtudományi, két történetirási és egy mathematical értekezés vizsgálat alá bocsáttatott..Egy külön nyomtatás végett beadott philosophiai kéziratnak bírálók rendeltettek. Adatok a’ magyarországi Játékszínekről. Játékszín előadásoknak legrégibb nyomát Magyarországban Braxatory’ „Letopisowe Krupinstji“ (azaz Korponai évkönyvek, 1810, lap 68) czímű munkájában találom, melly után, már 1636 ban evangelicus diákok Korponában (t. Zólyom vármegye’ sz. k. városa) színjátékokat adtak elő, hihetőleg tót nyelven. — Pozsonyban, némellyek szerint, a’ német játékszín már 1730ban elkezdődött (Sándor, Sokféle VII. 1. 60.)— Budán a’ publicumot legelőször 1760 ban vándor színészek mulattaták ,,a’ vörös süldisznónál“ a’ várban, későbben a’ Vizi - városban a’ „fejér keresztnél“ rögtönzött darabokkal, részint gyermekek , részint bábok által (Schematism, Buda , 1412.) — A’ játékszíneket tárgyazó legrégibb kormányrendeletet 1772. devember’ jéről találtam , miszerint az effélék ünnepnapokon csak 4—11 estveli óra közt adathattak. Ezen rendelet a’ vándor comicusokat illethette, miilyenek Magyarországban mindig találkoztak. — Pesten a’ legelső játékszín 1774ben egy régi védelmi rondellából építtetett, ’s Berner Felix’ gyermektársasága által augustus’ 14én az „indiai özvegy“ czkr.a vígjátékkal nyittatott meg. Erre következett Ma r in e 11 i ’s az egykor hires Vári-társaság (Komb. Lexic. 531 lap.) . A’ mostani pozsonyi játékszínt 1776 ban Csáky György gróf építtette ; 36,000 forintba került, ’s „Mediciak“ czímű színjátékkal nyittatott meg. Közel hozzá egy nyári színház is volt a’ köznép’ számára (talán ugyanaz , melly 1730ban készült). Ennek jövedelme az uj színház’ építésére fordittatott. Ugyanott 1778ban egy vad vita ház (Hetzhaus) is ujonan építtetett. (Korab. Lexic. 570 lap.) Pesten is volt illyes vadvita, melly 1795ben eltöröltetett. — A’harmadik játékszín Kassán építtetett és 1781 ben nyittatott meg. (Korab. Lex. 291 lap.) — A’ negyedik Budán 1784ben állíttatott fel. — Az ötödik Pesten 1812ben februarius’ 9én nyittatott meg. — A’ hatodik Nagyszombatban létesült 1832. — A’ bártfai fürdőben saját játékszini épület van. — Magyar színház Pesten 1790ben „Igazházi vagyis a’ Polgármester“ czímű vígjátékkal kezdetett meg; ’s 1790ben már 50nél több játékszini darab volt magyar nyelven; szintannyi más forgott kéziratban. Az első énekesjátékot (opera) Szálkai Antal irta ezen czím alatt „Pikkó herczeg és Jutka Perzsi,“ melly a’ budai színházban adatott 1792ben. (Tud. Gyűjt. 62. szám, hol a’ későbbi énekes játékok is megneveztetnek.) *— Losonczon a’ református diákok 1790 körül évenkint, az esztendőnkinti vizsgálatok’ elvégezték el júliusban, a’ collegium’ udvarán játszottak; 1795ben magam is jelen voltam. Sz. Fejérvárott építtetett a’ legelső magyar színház és 1818ban October ellén nyittatott meg. — Miskolczon a’ második 1819ben kezdetett el. (Már régen elkészült.)— A’ harmadik uj magyar színház Pesten 1837ben nyittatott meg augustus’ 22én. — A’ bányavárosodban magyar színjátékok vándor színészek által legelőször 1826ban adattak. Újbányán a’ társaság 4 hétig játszott.— Az első magyar ballet Pesten 1826ban junius’ 26 án adatott.— A’ német vándor színészek’ eltávolítására 1832ben adatott ki a’ legelső rendelet Esztergom vármegyéből. — A’magyar színészetnek előbbi történeteit Pesten ’s Budán megírta Endrődy „Magyar Játékszín“ czímű munkájában, Pest, 1792. Vesd ezzel össze Gaal’ „Magyarok’játékszínét“ is , Brünn 1820. Élőbeszéd. ■— Szerb.nyelven a’ budai színházban egy műkedvelő társaság először 1820diki augustus’ 22. és 26-án játszott. — Hogy félre ne értessem, megjegyzem itt, hogy a’ fentebbiekben csak sajátlag színészi előadásokra szánt épületekről vala szó. Ezeken kívül az országban különféle helyeken vannak színhelyek, mint p. o. Temesvárott az úgynevezett görög városházban, hol tánczterem is van. Mióta? nem tudom.— Kis-Martonban, Sopronban, Kőszegen, Füreden, Zágrábban, Eszéken, Varasdon is vannak színpadok. — Újbányán már 1804ben volt az úgynevezett Szent - Iványiházban egy csinos színpad felállítva. Most, mint hallom, egy városi épületben van. — Ugyanakkor Selmeczen is volt egy játékszín. Mind a’ két helyen német színdarabok adattak, részint műkedvelők által, mellyek különösen jól ütöttek ki. —Debreczenben szinte már régtől fogva (mióta?) van játékszín, mellynek körülményeiről épen semmi tudomásom sincs. — Nagy-Váradon 1819 ben Sándorffy, vármegyei főorvos, egy szép magyar színpadot állított tulajdon házában. Komáromban régóta volt egy színpad a’ gróf Zecy-házban , hol vándor német színészek gyakran beszállottak. Oda az első magyar szinésztársaság (Kilényié) 1819- ben jött, ’s majd ott, majd Győrött játszott, még pedig közben-közben német nyelven is. — Aradon a’ színpad Nerschel izraelita’ házában van. Ott 1820ban egy magyar szinésztársaság énekesjátékokat is adott, még pedig minden harmadik héten németül. — Pakraczon, Posega Vármegyében istiben Jankovichné, akkori földesasszony, az urasági udvarban egy csinos színpadot állított fel, ’s magában e’helységben találkozott egy műkedvelő társaság, melly nagyobb részint Kotzebue’ színdarabjait játszotta. Ekkor Posegán, Verőczén ’s Uj-Gradiskán is adattak műkedvelők által színjátékok. — Jászberényben 1827. a’ község’ házában állíttatott egy színpad, ’s az ottani fjuság magyar nyelven több darabot játszott. — Ugyanazon évben februarius’ Ausztria. Bécs , dec. 6 A’ porosz királyi herczeg’ tiszteletére adott udvari concertnél özvegy Császárné O Felsége fogadá a’ magas vendégeket, minthogy Császár és Császárné Ő Felségök gyengélkedés miatt nem lehettek jelen. Ezen gyengélkedés azonban már elmúlt. Szombaton özvegy Császárné O Felsége a’ herczeg’ tiszteletére nagy ebédet adott, mellyre a’ badeni nagyhertzegnő herczegkisasszonyaival együtt, úgy a’ porosz királyi és Hohenzollern herczegek valának hivatalosak. Délelőtt a’ herczeg a’ diplomatakar’ ’s az itteni generalság’ udvarlását fogadá, az utóbbiak közt Szász-Koburg Ferdinand herczegét is , kinél utóbb viszontlátogatást tett. — Tegnap ugyancsak Auguszt kir. herczeg’tiszteletére Metternich herczegnél vala nagy ebéd , mellyen az egész diplomatakar jelen volt. Idikén Károly Főherczeg ada ugyanezen királyi herczegnek nagy ebédet, mellyre Szász-Koburg Ferdinand herczeg is hivatalos vala. Auguszt kir. herczeg ma reggel szándékozott útját Berlinnek folytatni. — János cs. k. Főherczeg hoszú útjából ide ma reggel kivánt jó egészségben megérkezett. Ő Felsége a’ Császár, a’ német szövetségi gyűlésnek 1836- dik évi augustus’ 18dikán tartott ülésében a’ statusvétkesek’ büntetése ’s kölcsönös kiadása felett hozott törvény’ következtében megpararancsolta , hogy ezen szövetségi határozat egész foglalatja szerint a’ német szövetséghez tartozó statusaiban pontosan megtartassék ’s végrehajtassék. Nagybritannia. A’ királyné nov. 23án incognito az olasz operában megjelent ’s páholyának függönyeit behuzatta, hogy magát a’ publicum’ szemei elől elrejtse. Nov. 23k án a’ felsőházban Sheffield egy kérelmet nyújtott át, mellyben a’ reform bili’ némi hiányai miatt létetik panasz és orvoslás kívántatik. Brougham lord, ki a’ kérelmet pártolá, ez alkalommal oda nyilatkozott, mikép erősen meg van győződve, hogy a’ reformbill nem felel meg a’ kitűzött czélnak ; minélfogva ő azt hiszi, hogy egyáltalában szükséges rajta új változtatásokat tenni, mellyek nem egyes mellékdolgokra szorittatnának, hanem magát a’ rendszabály’ lényegét illetnék; névszerint a’ választójognak nagyobb kiterjedést kell nyernie. E’ nyilatkozás, melly jóformán megegyez Wakley’ és társai’ radical kivánataival, nagy érdeket játszott a’ házban gerjeszteni, a’ nélkül azonban, hogy reá valaki ellenészrevételt tett volna. — Az alsó házban Blewitt némelly más munkálatok’ bevégezte után jelenté, mikép 29en indítványt teend az iránt, „hogy a’ ház’ kiváltságainak durva megsértése, ha valaki valamelly tiszteletreméltó tagnak e’ házban ülhetési jogát vagy igényét másképen mint a’ törvények ’s ezen ház’ rendszabásai szerint benyújtott kérelemlevél által támadja meg vagy kétségbe hozza; —* továbbá hogy mindazon összeköttetés, mellyre a’ ház’ valamelyik tagjának választása elleni kérelemlevelek’ pártolására gyűjtendő aláírások végett bizonyos számú személyek lépnek egymással, ’s illy aláírásoknak vagy ezek’ egy részének e’ végre fordítása nem egyéb, mint az alattvalók’ szabadságainak megtámadása.“ — J. Russellord oda nyilatkozók, hogy ha világosan kisülne, hogy valaki a’ fönálló törvényt pártczélokra csavarni ’s némelly szemlátomást helyes és törvényes választások’ megsemmisítésére próbát tenni szándékozik, komoly megfontolás’ tárgya leend, valljon nem szükséges e eszközökről gondolkodni, illyes próbatét’ meghiúsítására? — J. Russel lord’nyilatkozását a’ministereknek bármilly szint viselő barátai mindnyájan lelkesült tetszéssel fogadták. — Azután a’ kincstár’ cancellárja (pénzügy-minister) kele föl ’s indítványt ten egy biztosság’ kinevezése iránt, melly az udvartartási költségek’ (civilliste) megvizsgálása végett ülne össze, mielőtt e’ kérdés az uj kormány alatt elhatároztatnék. A’ pénzügy minister e’ tárgy fölött igen hoszti beszédet tarta ’s körülményes részletekbe bocsátkozék, úgy hogy ezen indítvány a’ ,,Morning Chronicle’k öt egész óriási hasábját foglalja el, de a’ mellyből mi csak a’ következő igen rövid kivonatot közöljük: ő t. i. a’ házat leginkább azon körülményekre figyelmezteté, mellyek által Victoria királyné’ trónralépte e’ tekintetben a’ férfi trónutódétól különbözik; mivel 1) a’ királyné személyes vagyonnal nem bír; 2) a’ hannoveri jövedelmekben nem örökösödik; 3) udvarának másformának kell lenni, mint minő egy királyé vagy ennek hitveséé. — „H. György — úgymond továbbá — rendes örökségi jövedelmeinek összeségét átadta a’ statusnak, ’s azért a’ parlament meghatározott udvartartási költséget rendelt számára. Innen ki voltak véve a’ történetes jövedelmek (casual revenues) , ugyszinte a’ koronának törvényes jogai (droits) és Lancaster ’s Cornwall herczegségek’ jövedelmei. IV. Vilmos nem csak az őseitől átadott örökségi, hanem a’ történetes, az úgynevezett „droits“ és gibraltari jövedelmekről is lemondott, mellyek 70,000 font sterlingre mentek ’s most már a’ statusjövedelmeknek egy részét teszik. Egyszersmind pedig egy másik nagy és üdvös változtatás is létetett, azon elv állíttatván fel, hogy a’statushivatalok’ számára fordítandó költségek mind választassanak el a’ koronától. IV. György alatt az udvartartási költség 1,193,905, az utolsó király’ halálakor pedig 1,095,994 font sterlinget tön, ’s elég volt arra, hogy ő felsége ne kénytelenít tessék sem adósságokat csinálni, sem népét rendkívüli fizetésekkel