Hirnök, 1837. július-december (1. évfolyam, 1-52. szám)
1837-12-19 / 49. szám
Spanyolország. A’ spanyol háború’külön színhelyein az utóbbi időben semmi tetemes sem történt ’s a’ beállott késő évszakkal az idei táborozást bevégzettnek lehet tekinteni. Reménylemi kell, hogy a’ jövő évire a’ királypártiak nem lesznek pénz’ szűkében , a’ mi ellenségeiket igen nagy mértékben sanyargatja, mint ez egy a’ királyné által nem rég megerősített, az 1837- diki hiány’ (deficit) fedezését tárgyazó cortesvégzésből kitetszik. Ezen hiány csak kevéskével több 34 millió porosz tallérnál, mellyből csak valamivel több egy milliónál fedeztetik az eltörlött kolostorok’ harangjai ’s a’ san-fernandoi bank’ részvényei által, melly utóbbiak nem is a’ kormánynak, hanem néhány város’ kincstárinak tulajdona. Továbbá 60 millió a’ cubai és puerto-riccoi rendkívüli hadi adóból ’s az e’ szigeteken fekvő papi (kolostori) jószágok’ eladásából váratik, mi igen könnyen a’ hajdani dicsőség’ és hatalom’ ez utolsó maradványának elvesztését húzhatja maga után. A’ mi ezeken felül az említett nagy summa’fedezésére szükséges, azt ama’ rendelet az ezer sebből vérző ’s részint a’ madridi kormánytól nem is függő anyaországtól rendkívüli hadi adó gyanánt kívánja. Illy körülményekben felesleges volna az uj cortest megnyitott trónbeszédről bővebben emlékeznünk; azt talán egy rész köpönyeghez lehetne hasonlítanunk , mellynek repedékein keresztül mindenfelől a’ fedezendő nyomorúság tűnik ki. (Béri, v■ W.) A’ követkamarának november’ 27-ei ülésében a’ trónbeszédre küldendő válaszfelirás vétetett tanácskozásba. Lujan szólott legelőször, arról vádolván a’ franczia kormányt, hogy ez, szövetségi kötelessége’ ellenére, nem gyakorol elegendő felügyelést a’ határszélen, hogy a’ carlosiak’részére szállítások ne történjenek. Hiszik, hogy a’ válaszfelirás változtatás nélkül el lesz fogadva. A’ követkamara november’ 25kei ülésében, valamint a’ senatus , a’Madrid’ részére történt választásokat, mellyek Arguelles, Heros, Leoane, Davila, Cantere, Odriozola, Mendizabal stb. urakra esének , helyteleneknek nyilatkoztatta , mivel a’ tartományi küldöttség jogtalanul 620 személyt iktatott a’ választók’ névjegyzékébe. E’ végzés 39 szóval 32 ellen hozatott. A’többség még nagyobb lett volna, de némelly követek, félvén a’ túlzóktól (exaltados), nem vettek részt a’ szavazásban. Egyébiránt általában a’túlzók megfélemlettek. Sokan, kik Q u e s a d a’gyilkosaival csak távolról is összeköttetésben voltak, elrejtezének. A' madridi „Gacefa“ november’ 27-ei számában a’ regensnének egy rendelete foglaltatik , melly által a’ belügyek’ eddigi ministere, don Rafael Perez, saját kérelmére, gyengélkedő egészsége miatt, hivatalától fölmentetik, ’s a’ tengerészet’ ministere, don Francisco Ulloa, bizatik meg ideiglen a’ belügyi tárczával. Az ,,El Mundo“ czímű hírlap következőleg ír: „De Espes a marquis general meghatalmazott követünkké neveztetett a’ franczia udvarhoz Campuzanour’ helyébe. Ideje volt elmozdítani Párisból egy olly követet, kit vigyázatlan beszédi és tapintathiánya a’ franczia királyi udvar iránt hamis helyezetbe hozzanak. Szerencsés ideának tartjuk , hogy ezen háborúidőben meghatalmazottul egy general neveztetett, mert hihetőleg minden alkudozások Francziaországgal főleg hadi tárgyak körül forgandnak.“ Estremadura’ állapotja, hol a’ carlosiak a’ portugál miguelpártiakkal érintkezésben vannak , sok aggodalmat okoz a’madridi kormánynak. Santiago Mendez-Vigo vala e’ tartományba mint főkapitány menendő ; de mivel nincsen serege, kétséget szenved, fog e többre mehetni mint elődje, hacsak 4— 5000 emberből álló portugál segédhad nem nyomul a’ tartományba. A’ bayonnei „Phare“ szerint dán Pedro Mendez-Vigo general november’ 11 kén Sevillába érkezett, hol fél zsoldra szorittatott. E’ general egyike a’túlzó párt’ főnökeinek; ő volt az, kinél Alibaud, egy évvel a’ francziák’ királya ellen intézett gyilkos merénye előtt, Barcelonában elfogadtatott. Madrid, nov. 28. A’kenyérárnak közelitő felebb emelkedése itt némi mozgalmakra adott alkalmat, mellyek azonban további következés nélkül hamar elfojtattak. revolutio’ emberei közül tizennyolcz vala meghiva. Das Antas visconde a’ király’ balján, La da Bandeira visconde pedig a’ királyné’ jobbján ült. Ez országban szokatlanok lévén az efféle meghívások (az udvarhoz) , különféle ítéletek hozattak e’dolog felől. Némellyek úgy vélekedtek, hogy az udvar ezzel akarta magához édesgetni a’ revolutio’ embereit, ’s ha csupán ezek lettek volna meghiva, talán lehetne is a’ dolgot igy magyarázni; de a’ hivatalosok között hamorrók, sőt miguelpártiak is jelentek meg, következőleg az mondatott későbben, hogy az udvar’ czélja, a’ külön pártok’ embereit kibékíteni, minek bizonyosan jó foganatja leend, kivált ha hetenkint egyszer folytattatnának az efféle ebédek, úgy hogy lassankint a’ sor minden előkelőre kerülvén, ne adatnék hely az irigységnek, melly jelenleg már mutatkozik. Holnap pedig diplomatái ebéd fog adatni, mellyre csupán a’ követek feleségestül hivatnak meg, összesen csak 12 személy. Csak esti 7 óra után ülnek itt asztalhoz, ’s az utolsó ebédkor kárhoztatták, hogy a’ királyné, tekintetbe nem véve még ebédelő vendégeit, az asztaltól felállott, játékszínbe menendő, miáltal azon jó hatás, mellyet az ebéd tett a’vendégekre, némelly részben ismét eltörölteték, mert a’ királyné’ magaviseletét a’ vendégek’ megvetésének magyarázták. — A’ cortesülésben nov. 16-án legnevezetesb volt das Antas visconde' beiktatása, ki ekkor foglalt legelőször Helyet a’ kamarában mint követ, és beléptét egy beszéddel nyitá meg, mellyből mérséklett szabadelmű érzelmek tűntek ki; ez alkalommal egy pontot érintett, melly talán néhol nem talált különös tetszésre, tudnillik hogy ő az 1822iki alkotmányra esküszik azon szükséges módosításokkal, mellyeket tenni a’cortes jónak látandja, úgy hogy a’ főpontok megegyeznének Europa’ alkotmányos országainak lényeges elveivel, sémellyek ugyan szerettek volna valami ellenvetést tenni, kivált azok, kik más statusok’ alkotmányait nem hagyják helyben, ’s magokat kézzel lábbal védik ellenök, hogy ne vétessenek például; hanem azon férfiú iránti tekintetekből, ki jelenleg olly sokat nyom Portugália’ mérlegében, hallgattak, nehogy őt nyilványos ellenségökké tegyék , kivált mivel épen visszatérni készült az éjszaki tartományokba ’s átvenni a’ seregek’ parancsnokságát.• Azon jelentésre, hogy igen nagy a’ szökdösés Portugáliából a’ Spanyolországba menekedett chamorrókhoz, azt felejé a’ hadügyminister, hogy ez még most legkisebb aggodalomra sem ad okot; a’ spanyol kormánynyal már tétettek alkdozások e’ szökdösések’ ártalmának elhárítása végett, mire a’ spanyol kormány bizonyosan együtt munkáland. — Das Antas visconde 19kén ment el gőzhajón Oportóba. A’ nemzetőrség’ hangászkara a’ fegyverházból a’ hajóra szállott. (Alig. 7. lev.) A’ nemzeti jószágok’ eladása folyvást tart. A’ portugál kormány , jóllehet külföldi adósságainak kamatjait nem fizeti, a’ belföldi adósságok’ osztalékainak kifizetését köztürré tette, mi által a’ kötelezvények’ értéke emelkedett. A’ nov. 13-ai éortesülésben a’ pénzügyminister siralmasan adá elő a’ pénzügy’ szomorú állapotját. Ha ő — úgy mond — a’fizetésekre nézve némelly személyeknek kedvezett, ez néhány követ’ kívánságára történt. Azután reményét nyilatkoztatá ki, hogy ha a’ cortes őt segélendi, januariustól fogva hónaponkint 600 centot fog szerezhetni kölcsön nélkül; de ez még korántsem elegendő vigasztalás a’ statushitelezőkre, az ezernyi statustisztviselőkre ’s nyugalmazottakra nézve. Ott, hol a’ hónaponkinti kiadások többre mennek 1000 contónál, 600 contóból álló bevétel nem elég. ’S honnan fizettetnek majd a’ hátralévő adósságok, ha a’ folyó költségek nem fedeztethetnek? A’ fizetések’ szabálytalanságára nézve részint a’ törvényekkel menté magát a’ minister. Sok hivatalosztálynál, péld. az igazságügyi ministeriumnál ’s a’ státustitoknokságoknál az rendeltetett, hogy a’ tisztviselők’ fizetései minden évnegyed’ elején egy évnegyedre előre adassanak ki; más hivatalosztályok pedig csak az évnegyed’ végén, mások ismét minden hónap’ kezdetén előre fizettessenek. A’ szilárd elvnek épen e’ hiánya okoz nem csak folytonos panaszokat, hanem rendetlenségeket is a’ számvitelekben. Ezen fizetésbeli rendetlenséggel párosul az adók’ beszedésében uralkodó még nagyobb zűrzavar; milliókkal tartoznak a’ statuskincstárnak rendes adókban, ’s csupán azon okból, mivel ezek sok nagy ár iránti tekintetből soha sem hajtattak be, úgy hogy végre olly tömegre növekedtek, hogy a’ családok’ tetemes romlása nélkül többé meg sem fizettethetnek. Lissabonból nov. 29-én kelt tudósítások szerint valahára bevégződtek a’ cortesgyülésnek az alkotmány’ javítását tárgyazó vitatásai , ’s a’ kijavított alkotmány minél elébb nyom Portugáliá. Lissabon, nov. 21. Múlt kedden az udvarnál politicai ebéd adatott, mellyre a’ töl gyönyörű a’ kilátás egész Mantuáig. Több diadalkapuk’ omladékai is láthatók. A’ „teatro filarmonico’“ csarnokában egy szép régiséggyűjtemény — museo lapidario — látható. Megemlítendő tévéi: a’piazza de’ signori, P. d’armi, P. dell’ Erbe. Nevezetesb épületei: a’ káptalan, S. Zeno és S. Anastasia templomok, a’ S. Maria antica’ ajtaja előtt a’ három Scaliger’ pompás sírboltja; a’ sz. Ferencz - szerzetesek’ kertjében mutatják Romeo’ és Julia’ koporsóját. Innen Brescia felé vettem utamat, melly a’ jól müvelt síkságon, mint egy kertben nyúlt; éjszakról az alpesek emelék kopasz tetőjöket. Három óra múlva felső Olaszország’ egyik legbájosabb vidékébe jutottam a’ Gardatóhoz. Peschi ez a csinos mezőváros egy tetemes erősséggel. Épen midőn a’révnél elhajtánk, érkezett meg a’ gőzhajó „Archiduca Rainero.“ E’ gyönyörű pillanatot még inkább emelék a’ csaknem gömbölyű tavon ide 's tova czikázó vitorlák. Eszembe jutának hazám’ tavai is, az a’ tisztes magyar tenger regényes vidékével, melly nagyságra az olasz tavakat megelőzi; de csupán a’jóízű fogasok’ tanyájának engedtetik. Füreden egy hónap alatt csupán egy kompot láttam. Az út innen a’ gyönyörű tóparton ment D e se nz a nóba , hol szinte kikötő van. Egy órányira a’ szűk földszoroson, melly három dombból áll, fekszik Sermione, halászfalu; az egyik halom’ oldalán látni Catullus’ mezei házának omladékát. Lonato után Ponte S. Marco de Rezzato következik, egy pompás villa után érni Bresciába. Brescia termékeny kies vidéken fekszik; valaha bástyákkal volt kerítve; de azok most kellemes sétahelyekké változtak. Némelly utczái ugyan szűkek ; azonban az döbbeni városokat szépségére nézve messze hagyja maga után ; naponkint nevekedik és csinosbul. Az uj káptalantemplom 1824 ben készült el szép korinti oszlopaival. Az ó káptalantemplom a’ 7dik századból való, már félig elsüllyedt. A’ város számtalan palotákkal dicsekszik, mellyek többnyire remek frescoképeket birnak. A’ színház is pompás épület. Előttem igen különös volt, hogy a’ ház’ belsejében fegyveres katonák állanak a díszes publicum közt. Az olasz opera ugyan egész világon hires; de a’ bódító lárma, mellyel minden énekes és énekesnő fogadtatik, mégis túlságos. A’ tetszést nyert darab számtalanszor adatik egymás után. A’ felvonások közti ballettek mindig éjfélutánra nyújtják a’ darabot. Brescia tetemes látniméltó régiségekkel bir. 1823ban a’város közepén Hercules’ templomát ásták ki,, melly gyanithatólag Vespasiantól építtetett; az oszlopok fejér márványból vannak. 1830ban ugyanazon helyen állíttatott fel a’ városi museum is ; már vagy négyszáz kő ékesíti a’ falat. 1826ban a’ város’ egyik halmán találtatott a’ pompás Victoria, a’ legnagyobb és legszebb minden eddigi régi bronzok közt. A’ városon kívül gyönyörű cziprus fasor vezet a’ temetőbe. Itt egy szép rotonda , benne az oltáron fejér márványból az ítéletre feltámasztó angyal valódi mestermű ; a’ kápolna’ két oldalán bőszül csarnok nyúlik romai oszlopokkal, tele pompás sírkövek,kel. — Bresciából csekély helységeken át érkeztem Bergamóba, melly az ó és uj városból áll. Az ó város hegyen épült, honnan elragadtató a’ kilátás; aligha bir felső Olaszországban egy város illy fekvéssel. Az uj várost csupa palota képzi. Septemberi selyemvásárai igen nevezetesek és népesek; ittlétemkor egy szobáért tizenöt húszast kelle fizetni. Az operában Rubinit, Grisit hallom , kik innen Párisba hivattak. — Az országút Bergamo és Majland közt igen élénk; szép helységek és gyönyörű villák emelkednek termékeny síkságon, ’s az öntözött útasok lovaglók, csinos kocsik hirdetik a’ főváros’ közellétét. P. E. (Vége következik.) Parisban november’ 26 dikán a’ Karousselpiaczon próbát tettek földszurok (asphalt) kövezettel. Először a’ királyi, aztán a’ gyorskocsik ’s utoljára egy ezred lovasság mentek a’ kövezeten keresztül. Az alzat általában kemény maradt és semmi hasadást vagy nyílást rajta nem lehetett észrevenni. tatás által kihirdetendő vala; ellenszegüléstől tartottak azon lissaboni önkénytesek’ részéről, kik különféle alkalommal az 120iki alkotmánynak minden változtatása ellen nyilatkozónak. Németország*. A’ wüittembergi kormánylap december’ 7dikén egy királyi rendeletet közöl, melly által egy rendkívüli országgyűlés, a* királytól kitűzött tárgyak feletti tanakodás végett, jövő 1838- diki januarius 16dikára hivatik egybe. A’ hannoveri király november’ 30-án Rotenkirchenben a’ göttingai tanács’ és polgárság’ küldöttségének a’ többek közt ezeket mondotta: „Ha némelly tanítók az ottani egyetemnél, helyzetüket ’s kötelességeiket egészen félreismerve, helyben nem hagyólag nyilatkoztak e’ hónap’ ijén költ rendeletem iránt, ’s még az is megeshetett, hogy azon tanítóknak csak egyetemi curatóriumom’ részére szánt benyujtványa nyilvánosságra jutott: ez honatyai szivemre, kivált az egyetem’ érdekében, csak kellemetlenül hathatott.“ — A’ göttingai egyetem' küldöttsége pedig ime’ választ véve: „Igen kellemetlenül valék meglepve, midőn ezen egyetem’ hét professorától nem rég az egyetemi curatoriumhoz jutott benyujtványban olly elveket találtam kijelentve , mellyek által nem csak egészen erőtlen, hibás nézetek (mellyek’ következtében ama’ professorok magokat némileg egy harmadik független hatalomnak akarják tekinteni a’ statusban , arra jogosítva , hogy az uralkodók’ cselekedeteit bírálhassák, ’s tőlök körülmények szerint az elismerést megtagadhassák), hanem, fájdalom, a’ tilos irány, sőt maga a’ rosz akarat is nyilván kitűnnének, a’ mennyiben föl lehetne tenni, hogy az egyetem’ curatoriumához az említett hét professor által benyújtott nyilatkozvány, melly a’ nyilványos, névszerint franczia hírlapokban már elébb vala olvasható, mintsem a’ curatoriumhoz jutó, ugyanazoktól tétetett nyilványossá. Ennélfogva az említett professorok ellen a’ szükséges vizsgálat haladék nélkül meg fog tétetni. — Mélyen fájlalom, hogy az említett hét professornak azon lépései könnyen ártalmas fényt vethetnek a’ göttingai egyetemre , vagy erre nézve váratlan következéseket vonhatnak magok után. Ezt annál inkább kell fájlalnom, mivel az egyetemnek — mellyben ifjúságom’ olly vidám éveit töltöttem — régi jó hírét ’s fényét teljes épségben szándékozom fentartani; — de, uraim, magok is átlátandják, mikép olly férfiaknak, kik úgy nyilatkoztak mint az említett professorok, meg nem engedhetem, hogy az általok felállított elveket a’tanuló ifjúság’ szivébe oltsák. Én legalább mint családatya soha sem fognám fiamat olly egyetembe küldeni, mellyben illy tanítók vannak. Azonban nagy örömemre szolgál, hogy— tudtomra — csak egy született hannoveri találkozik a’ két professor között, kik mint külföldiek sem olly ismeretével annak, mit az ország’ boldogsága kíván , sem olly szeretettel hazánk iránt, mint a’ született hannoveriak, nem bírhatnak. — Az urak által nekem szentelt érzelmekben örömmel találtam azon szép biztosítást is, hogy egyesek’ megvakittatása Gyürgy- Auguszt’tiszteletre méltó egyetemének jó szellemére károsan hatni nem képes.“ Itália, Kopenlinga, dec. 2-Felette örvendetes látni, milly háladattal fogadtatott Dánia’ több városában az uj községi rendszer (Kommunal- Ordnung). Ez a’ legfontosabb ajándék, mellyet ősz fejedelmünk országának adhatott; mert azon szolgai függés, mellybe nálunk a’ városi és községi hatóságok süllyedve voltak , minden más körülménynél inkább akadályoztatta a’ szabad polgárérzésnek és egy általányos műszorgalmi munkásságnak kifejtését. Ezen nézetet a’ kormány régóta elfogadta, ’s már azon pátensben, melly egy képviseleti alkotmánynak behozatalát igéré, egyszersmind a’ községi alkotmányoknak korszerűbb szerkesztését is ígérte. Az ezt tárgyazó törvényjavaslat volt csakugyan a’ legelső fontosabb munka, melly az ország’ karainak első gyűlésekor elejökbe terjesztetett, ’s valamint a’ most megjelent törvény a’ legjelesb és nyomatékosabb mindazok között, mellyek az országyűlés’ berekesztése óta erőbe léptek , úgy más részről igen örvendeztető látni, milly készséggel ereszkedett a’ kormány a’ rendek által előterjesztett többrendű igen fontos javaslat’ vizsgálatába. Már az első törvényjavaslatban megadatott egy széles és szabadelmű alapon nyugvó meghatározás a’ cselekvő polgárjog’ feltételei felől. E’ polgárképviselők’ illetőségei a’ csak egy vagy