Hirnök, 1837. július-december (1. évfolyam, 1-52. szám)
1837-08-01 / 9. szám
A’ parlamenttagok már majd mindnyájan odahagyák a’ várost. Az új választások mindenkit foglalatoskodtatnak, a választókat, választhatókat’s az egész nemzetet. Abban mindnyájan megegyeznek, hogy e’ választásoktól sok füigg; Angliának közelebbi jövendője, ’s nem csak Angliáé magáé. A sírkér’ hihetősége kétségkívül a’ whigek mellett áll, de a tériek sem henyék s nem kimérnek semmit a diadal e nyeresére. E°ész Nagybritanniában és Izlandban minden a’közelgető választási vitákkal van elfoglalva, ’s egyik párt felül haladja a’ másikat, azt erősítve, hogy győzedelméről tökéletesen bizonyos, de az el nem fogott idegen vizsgáló már korábbról tudja, hogy ezek a’ párttaktikához tartozó adatok semmit sem jelentenek, ’s a’ választás’ befejezése gyakran egészen ellenkező eredményt ad azzal, mellyet az újságok hirdettek. Úgyszinte már a’ pártok megvesztegetési próbákat is kezdenek egymás’ szemére hányni; ’s ezen ne csudálkozzunk mivel az angolok gyakorlatos értelműk mellett sem láták még által, hogy egyedül független választókban vagyon biztos kezeskedés a’ megvesztegetések ellen, korántsem pedig a’ titkos szavazásban, vagy más efféle mülegi (mechanicus) segédeszközökben. Wellington herczegnek az izlandi városhatóság javitó bili iránti engesztelő nyilatkozása egy részről, ’s Durham grófnak Durham grófsághoz intézett, csak az alkotmány’ fentartásáról szóló levele más részről, azt gyanítathatják, hogy mindkét pártnak legnagyobb tekintetű személyei egymáshoz közelíteni kívánnak. De más kérdés, vallyon lehetséges lesz e ezen közelítés a’ nélkül, hogy belőle a’ jó ügyre tetemes kár háruljon; eddig eső kölcsönös engedések mellett mindenkor a’ revolutio’ emberei nyertek, még pedig az igazi szabadság’ ’s régi jog’ rovására, mellyeknek illy megegyezéskor mindig áldozatul kell szolgálniok. Azt hiszik, hogy a’ cambridgei herczeg fogja Bennink lord helyett Hill lord után a’ sereg’ fővezérségét általvenni. — O fis, az uralkodó királyné e’ napokban Mulgrave gróf’ azon magaviseletével, mellyet Izland’ kormányozásában kimutatott, magát tökéletesen megelégedettnek nyilatkoztatta. — A’ parlament még idén némelly tanácskozások végett összegyűlt; az ülés ez által annyira mennyire berekesztetett, mivel az 17iki utolsó ülés csak formaszerinti. A’ tanácskozások általában érdektelenek voltak. A’ királyné még eddig sem egyik sem másik párt’ részére nem nyilatkozott. A’ dolog’ természete hozza magával, hogy ez máskép nem lehet, mivel a’ királynét neme ’s ifjúsága kényszeríti elvárnia , minő alakot veend az újdon választatandó alsóház magára. De már is méltán teszi a’ conservativ felekezet azon szemrehányást a’ ministereknek, hogy nőikkel, leányaikkal és unokáikkal töltik be az ifjú királyné’ udvarát, ’s igy ott még a’ részrehajlatlan beszédet is akadályoztatják. A’ királynénak legutolsó kinevezései önháztartási ’s udvari hivatalokra többnyire whigeknek kedveztek; az új udvar tiszta whigi (sans melange) ; — a’ királyné’ ebédjeinél a’ vendégek’ választásában szintazon hajlandósága — talán nem elég gondossággal — mutatkozik. Julius’ 18. Ma estve megjelent ő felsége a’ daljátékon. A’ királyné páholya’ hátrészében egészen ismeretenűl volt, ’s eleinte ezen incognitója tiszteletben is tartatott; de az első felvonás után a’ közönség’ egy része éljent kiáltott, mellyre csakhamar mindenfelől élénk bravo ’s taps hangzott össze, akközben kalapokkal és zsebkendőkkel integettek, ’s a’ hangászkar rákezdé a’ God save the Queen éneket. A’ királyné előlépett , többször meghajtotta magát ’s ismét előbbeni helyére visszavonult. A’játék’ végeztével az örömzaj megújult. Az Atlas azon kérdéssel foglalatoskodik, vallyon a’ királyné valamelly alattvalót választhat e magának férjül ? ’s igenli, III. György háztörvényes házassági oklevelére hivatkozva, melly azt határozza: „hogy néhai II. György’ ő felségének semmi maradéka, herczeg vagy herczegasszony, (kivévén a’ herczegasszonyok’ külföldi családokba házasodott vagy férjhez ment ivadékait) házassági kötésre ne léphessen, a’királynak, örököseinek ’s utódjaiknak előleges, a’ státus’ pecsétjével megerősített és a’ titkos tanácsban világosan nyilvánított megegyezése nélkül.“ Ezen előleges föltétel nélkül bármelly házasság megsemmisítetik. Hanem — folytatja az Atlas —jelen esetben a’királyné erre magának engedelmet adhat, következőleg, ha neki tetszik, királynői férj’ méltóságára bármelly protestáns vallási nemest fölemelhet, legyen az brit vagy küilországi. Junius, laén, mint a’ Cityben hirlelik, egy csomó levél, melly valamelly Halstreetben lakó idegenhez volt utasítva, tévedésből — mivel ezen utczában két hasonszámú ház találtatik — nem az irányzott szálláson adatott által ’s egy ott lakó J. nevű külföldi’ kezéhez szolgáltatott. Az iromány csomó Dresdából érkezvén, hol J. urnak levelezője volt, a’ levelek’ egyikét felbontotta. Ez a’franczia király elleni összeesküvéssel kapcsolatban lévő tárgyakat foglalt magában. J.ur megtarta a’ levelet, hogy a’ franczia követet tudósítsa róla. Am a’ másik idegen, kihez a’levelek irányozva voltak, őrizet alá tétetett. A’ rendőrhivatal-házban megjelent az elfogatottnak testvérje is , ki valamelly gyanús nyilatkozványa’ következtében szinte tömlöczbe tétetvén, mindketten ideigleni fogházba (compter) vitettek. 16án azonban két gazdag barátjok’ kezességére, kik őket mindenkori parancsolatra a’ törvényszék elibe állitandók, ismét elbocsátattak. A csokjtó a’ rendőrhivatalnak lepecsételve átadatott és foglalatja az illető hatóság által meg fog vizsgáltatni. A’ Morning Chronicle’ legújabb száma’következtében, a’ lordmayor, nehány tanul’ kikérdezése után, az irományokat a’ belügyek’ ministerének általadatta. (Courier.) Portsmouthba San Sebastiánból két hajó érkezett, egyik 300 , másik 150 emberrel, kik az előbbi brit segédsereghez tartoztak. Plymouthban is sokan szállottak ki az említett sereg’ katonái közül. Igen rongyosak, ’s még bérök sincs mind kifizetve. Már csak 1000 mindenféle fegyverzetű ember lehet e’ seregből San Sebastianban. Könyvismertetés. Ragusai herczeg Alarmont marschall utazása Magyaros Erdélyországon keresztül. (Folytatás.) Második útját a szerző 1834 ben tette Bécsből egyenesen Pest felé az úgynevezett paraszt postával. Ezen intézetnek méltóképeni figyelmeztetése után különösnek látja, hogy Magyarország Német- Franczia- ’s Olaszországoknak ezen utánzásra méltó dologban példával megy elő. Bábolnáról bővebb említést tesz, ’s valóban föl lehet tenni, hogy olly régi katona s vezér bírósága lovak’ ’s ménesek’ dolgában kifogást nem szenved; nem akarván itt bővebben M.nak a’ bábolnai ménesről tett előadását említeni, csak azt jegyzem meg, hogy ezen intézetnek érdemlett dicséretét azon javaslattal végzi, mellyet már Lengyeltótinál teve, t. i. angol méneket ajánlana inkább mint arab ménlovakat. Vogy Komárom várát is méltó dicsérettel említi. ?»A vidék Dudáig azon utasnak, ki tovább nem menne, Magyarországról nagyon tökéletlen fogalmat adna. Ezen jól mivelt vidék Németországra emlékeztet. — Duda gyönyörű tekintetű, teljes emlékekkel és a’ középkorra emlékeztet.____ Buda a’ kormányszék’ és hatóságok’ városa, olly szép, minő okos praerogativa abban áll: „csak akkor fizetni, ha a’ fizetést helyben hagytuk (elhatároztuk, megszavaztuk);“ de értennek is kell fizetni magok’ meggazdagodására , vagyonjoknak és éldeleteiknek szaporítására. Általában az adó’ eszméje megsérti a’ magyar büszkeséget ’s mig azon előítéletek, mellyek a’ tudatlansággal és legegyszerűbb ismeretek’ hiányával összefüggésben vagynak, tökéletesen ki nem irtatnak, az ország ugyanazon állapotban marad, megfosztva azon roppant javításoktól, mellyekre képes.“ Folytatja ezt a’ szerző, a’ többek közt még ezeket mondván: „Az alkotmány és földbirtok a’középkor’ bélyegét mindenben mutatja“ — ,,a’ birtok egészen a’ feudal törvényen alapúl“ — „senki sem vehet jószágot azon bátorsággal, hogy azt megtarthassa.“ — „Egy társasági’s igen nagy zavar ered azon nemesek’ szerfeletti sokaságából, kik keveset vagy épen semmit sem bírnak, és kiknek kiváltságaik mindellek.“ — ,,A’ társasági rend’javításának második nehézsége azon fiatal(?) mágnások’ tévedéséből ered, kik Europa’ liberálisai közt helyet akarnának foglalni, nem tudván, mi által ’s miképen? — Azon nap azonban, mellyen a’ közszózat oda fog nyilatkozni, hogy a' földtulajdonnak új alap vettessék, ’s azon viszonyoktól megszabadítassék, mellyek most a’birtokot ingadozóvá teszik; azon nap, mellyen meg fognak győződni, hogy elírilaszthatlanul szükséges dolog adót állapítani meg, melly Francziaország*. A’ franczia követek elszéledtek. A’ pairek’ kamarája akaratlanúl is a’ hamupipőkére emlékeztet, mivel kénytelen otthon maradni ’s nehány nap alatt végezni olly munkákat, mellyekre amazoknak hetek kellenek; a’ dolog ugyan könnyebbszik az által, hogy minden hozzá küldött törvényt legkisebb módosítás nélkül tartozik elfogadni, hogy a' statusgépely el ne akadjon. Az előrebocsátottak szerint nem csodálhatni, ha a’ fő kamara inkább türelem és engedékenység, — mintsem méltóságának fentartása által tünteti magát ki, ’s ezen némileg lealázó viszonyokat elszántan tűri. — A’ hírlapok beszélők , hogy a’ répaczukornak adó alá vetését tárgyazó törvényen tetemes javítást szándékozik tenni, azonban e’ törvény változtatás nélkül fogadtatott el. A’ ministerium’ akaratra ellen tett abbeli határozat, hogy a’ sóbányák csak a’ költségvetés (Budget) után vétessenek tanácskozásba, független gondolkozás’ fellobbanását hirdető ; de ezen hibát siettek jóvá tenni, mivel csak nehány perczet fordítván a’ költségvetési tárgy’ vizsgálatára, ezt helybenhagyták. Valóban, nincs derekabb a’jó alkotmányos rendszernél, ’s a’ népek méltán vágyódnak reá! — Ama’félénk kérdésre, mint folynak tulajdonképen a’ dolgok éjszaki Afrikában ? Barthe ur, az előbbi carbonaro , elég nyersen azt felelé, hogy az ülés’ folytában elég közbeszólások tétettek ’s feleletet is nyertek, hanem már egyszer ezeknek iséget kell érniek. Az Abd-el-Kaderce kötött szerződés’ megerősítésének a’ Moniteur algériai által közlött hivatalos jelentésére nézve azt jegyzé meg Malé gróf, hogy az alkalmasint a’ fő hadi kormányzó’ tévedésén alapúl, hogy egyébiránt ama’ Moniteur nem hivatalos hírlap. A’ Moniteur a’ Bugeaud féle szerződést olly megjegyzéssel közli, hogy azt ugyanazon formában fogadta el az emir, a’ mint visszaküldetett. Ezen oklevél imigy hangzik: ,,Bugeaud altábornagy, a’ franczia hadak’ vezére Oran tartományban , és Abd-el-Kader emir, következő szerződésre léptek: 1. cz ik k e 1y. Abd-el-Kader emir elismeri Francziaország’ uraságát Afrikában. 2. czikk: Francziaország kiköti magának Oran tartományban: Alastagenemet, Alasagrant és vidékeit; Orant, Arzewet; továbbá egy darab földet, mellynek határai ezek: keleten a' Alada folyam ’s azon mocsár, mellyből ered; délszakon egy vonal, melly e’ mocsártól kezdődik, Sebigha tó’ déli partján Ued-Malahig (Rio- Salado) nyúlik Sidi - Said’ irányában, e’ folyamtól pedig egészen a' tengerig ollyformán , hogy a’ mi ennek terjedelmében foglaltatik, franczia birtok legyen. Algír tartományban: Algír, Sahel és Mauidscha’ síkja, mellynek határai keleten Ued-Chadraig ’s még tovább terjednek; délszakon a’ kis Atlas' első hegylánczának első gerinczeig (Kamm) és a’ Schiffaig, ide tudatván Blida is tartozandóságával együtt, s fekvéséhez képest lehet.-------A’ folyam’ túlsó partján fekszik Pest. Ez az oppositio’, az újítók’, kereskedés’ és műszorgalom’ városa ragadó sebességgel fejlődik ki, népessége láthatólag növekedik, szép városrészek mintegy a’ földből nőnek ki, ’s még is egy győzhetetlen akadály fogja, mint minden magyar várost, tartóztatni attól, hogy nevezetes kereskedőhellyé váljék, mig ezen országnak polgári törvényei nem változnak. Hitel nélkül nincsen kiterjedt és nyereséges kereskedés, ott az adós nem kényszerítethetik adóssága’ lefizetésére. Magyarországban pedig igy van : a’ hitelezőnek nincs más garantiája, mint adósának moralitása.“ „Magyarországban minden szív érzi belsőképen honának szükségeit ’s ismeri azon változásokat, mellyeket ennek haszna megkíván; de mivel minden az egész községre hasznos változás egyesekre vesz következésül , még a’ legszerencsésebb újítások is ellenszegülésre találnak: a’nézetek ellenkeznek, akar is valamit az ember, nem is. Ki magát a’ haza’ szerencséje iránt legjobb gondolkozásának véli, borzad valami függésnek gondolatától, melly neki szégyennek látszik, így kívántainak p. o. utak, a’ műveltség és előmenetel’ első föltétele; kik pedig az utakat egész buzgósággal kívánták, nem akarnak úti vámot tűrni, mert a’ magyar nemes semmiféle teher fizetésnek nincsen alája vetve, vagy nem vettethetik alá. Még nem értik Magyarországban , hogy az egyetlen nyugaton a’ Schilfa’ mentében Masafran kanyarodásáig ’s innét egyenes vonalban egészen a’ tengerig , ide foglaltatván Koleah is tartozandóságával együtt, ollyformán, hogy a’ mi e’ kerületben van, franczia birtok legyen. 3. czikk: Az emir igazgatja Oran és Tittery tartományokat és Algírnak azon nyugati részét, melly a 2. czikkelyben kijelelt határokba nem esik, hatalma a’ tartomány egyéb részére ki nem terjedvén. 4. czikk. Azon mozlemeken , kik a Francziaország’ részére fentartott birtokban meg akarnak telepedni, az emirnek semmi hatalma. De ezeknek is szabadságukban áll, ismét azon birtokban lakniok, melly az emir’ kormánya alatt van, valamint megfordítva az emir’ birtokabeli lakosok is megtelepedhetnek a’ franczia birtokban. 5. czikk: Az arabok a’ franczia birtokban vallásuknak szabad gyakorlatával birnak. Mecseteket építhetnek’s mindenben vallási rendszabásaik szerint élhetnek egyházi elöljáróik alatt. 6. czikk. Az emir a’ franczia hadseregnek ad : 30,000 faneg (oráni) búzát, 30,000 faneg árpát és 5,000 ökröt. A’ szállítás harmadrészenként fog megtörténni. Az első harmadrész 1837. September’ t jétől fékéig, a’ többi kettő pedig két két hónapra. 7. czikk. Az emir Francziaországban vesz maga’ szükségére lőport, salitromot és fegyvereket. 8. czikk. Azon koluglikat, kik Tlemezenben vagy másutt akárhol akarnak maradni , vagyonuk’ szabad birtokában kell hagyni ’s velök úgy bánni mint a’ hadúrokkal. 9. czikk. Francziaország az emirnek átengedi: Raschgunt, Tlemezent, Meschuart azon ágyukkal együtt, mellyek azelőtt a’ váréi voltak. Az emir arra kötelezi magát , hogy Tlemezen’ őrseregének minden jószágát, hadi ’s élelemszereit hajón Oranba szállíttatja. 10. czikk: Azon arabok és francziák között, kik kölcsönösen egyik vagy másik birtokban megtelepedhetnek, szabad kereskedés létezzék. 11. czikk: A’ francziák az araboknál, ugyszinte az arabok is a’ francziáknál tiszteletben tartassanak. Azon fekvő jószág, mellyet franczia alattvalók az arab birtokban szereztek vagy szerezni fognak, részökre biztosítva legyen. Ők azt szabadon használhassák, ’s az emir tartozik nekik kárpótlást adni, a’ mennyiben az arabok által megkárosítatnának. 12. czikk. A’ gonosztévők mindkét birtokból kölcsönösen kiadattassanak. 13. czikk. Az emir kötelezi magát, hogy Francziaország’ meghatalmazása nélkül a’ tengermelléknek egy részét sem fogja bármelly hatalmasságnak oda engedni. 14. czikk. A’ tartomány’ kereskedése csak a’ Francziaország’ birtokában lévő kikötőkben űzethetik. 15. czikk. Francziaország az emirnél ’s az ő igazgatása alatt lévő városokban ügyvivőket (ágens) tarthat, hogy ezek a’ franczia alattvalók’részére kereskedési vagy más egyéb ügyes bajos dolgokban, mellyekbe az arabokkal keveredhetnének, közbenjárók legyenek. Az emir szintazon hatalommal bir a’ franczia kikötőkben és városokban. Tarna, május’ 30-án 1837. Altábornagy és Oran tartomány’ hadi kormányzója, Bugeaud. (Bugeaud’ pecsétje.) (Abd-el-Kader' pecsétje.) A’ National panaszkodik, hogy a’ bastille-ostrom’ évnapi (jul. 14.) ünnepélye egészen feledésbe ment. Továbbá azt tapasztalta, úgymond, hogy a’ Szajna megyei ispányság azon csekély jegypénzt is , melly eddig elő a’ júliusi hősök’ árváinak szokott évenként adatni, ez idén kitörlötte. E’ rendszabályt igen különösnek látja azon költséges pompa mellett, mellyet a’ város az utolsó menyekzők’ alkalmakor fejte ki. — Oka pedig ezen kitörlésnek az, hogy már illy nőnemű árvák nem léteznek, ’s azért már múlt esztendőben , a’ rendelés’ világos szavai’ ellenére, a’jegypénzt fiuárváknak kelle adni. Spanyolország’. Majd soha sem voltunk a’ Spanyolországban folyó háború felőli biztos tudósításoknak olly szűkében, mint épen most, a’ fontos hadi munkálatok’ pillanatában. Azon irány, mellyet don Carlos az Ebro jobb partján vesz, igen könnyen elhatározóvá lehet, de azt bizonyosan nem tudni, mivel a’ franczia tudósitások három különbözőt adnak elő: egyik szerint a’ hadsereg az Ebrón lefelé Ampostába, ’s innen a’ part’ hoszában Benicarto felé ment; a’ másik dán Carlost Cantaviejálban, a’ királypártiak’ ismeretes fegyverhelyén alló Arragoniában, Valencia határszélén időzteti; egy harmadik azt mondja, hogy Ceniához érkezett, melly Valencia és Catalonia között az éjszaki határt képezi. Némelly adatok szerint cataloni felkeltekből álló nagy csapatok követték, mások szerint vállalatait ezután is csak a.