Hirnök, 1838. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)
1838-11-08 / 90. szám
rosi közmunkás nép tömege alig bir egy csaknem állati állapot’ durvaságán és nyerseségén felülemelkedni, minek következése aztán a’ nála olly gyakran és szinte általányosan mutatkozó érzéketlenség, eszméletlenség és tunyaság. E’ párt’ befolyásának kell tulajdonítani azt, hogy nagy része az országos intézeteknek és intézményeknek még mindig czélszerűtlen és roszul kormányzott, minek elegendő tanúsági a’ most napirenden lévő botránkoztató porok. Ezen emberek’ mocskos önhaszonlesése oka annak, hogy a megyék’ igazgatásában számos visszaélés folyvást fentartatik, mellyek korábbi időkből származva, egy czélszerű igazgatás’ elveivel össze nem egyeztethetők 's mellyek reform alá volnának veendők, hogy ezen igazgatás jóvá, a’ status czéljának megfelelővé és igazán szabadelművé tétessék. De egy ilyen reform most, fájdalom, Francziaországban alig gondolható, mert a kamarák iránt bizalmatlanság uralkodik az egész országban, és az ezektől javaslatba hozott legczélszerűbb rendszabások is alig szülhetnének kedvező ered- ményeket, minthogy azok a kivitelnél számtalan akadályokra találnának azoknak részéről, kiknek érdekükben fekszik a’ mostani mocskos igazgatás fentartatása, s kik a néptömegnek a’ népképviselők elleni bizalmatlanságát kétségkívül arra használnák, hogy a jótékonyabb intézvényeknek ellenük dolgozzanak, mihelyt látnák, hogy azok személyes javaknak és önhasznoknak nem kedvezők. A megyei igazgatás erkölcsi állapotra kiváltképen szomorúénak rajzoltatik; az Europe, például, és több más hírlapok nyíltan kimondják, hogy ezen igazgatásban merő önzés és haszonlesés uralkodik, valamint a földbirtokosok és műveltebb osztályok is egy bűnös egykedvűségben tengenek, semmi közérzéket sem mutatnak, hanem inkább hálósüvegeket nyomva fejekbe , lesik azon pillanatot, mellyben a’ sült galamb önkint repüljön szájokba, holott Angliában épen a grófságokban mutatkozik a legnagyobb munkásság, mellynek ezen ország a’ minden részeiben elterjedett műipari élénkséget köszöni. A’ központosításnak XIV. Lajostól alkotott és Napóleontól politicából utánzott rendszere igen sokat tesz a’ tartományok’ e’ mostoha állapotára, s leginkább érezhetők e" rendszernek következményei jelenleg, midőn az nem valamelly lángésztől, hanem egy félénk s ingadozó ministeriumtól kezeltetik, melly a’ nélkül hogy nagy, magas ideákra képes volna , hitetni akarja a’ világot s e végre mindent Parisban központosít, hogy itt díszparipáival büszkélkedhessék, de e’ mellette az igazi polgárérzelem’ kifejletének a’ megyékben ellene van ’s igy azokat Páristól szüntelen függésben és szolgaságban tartja. — Mi a' választójog’ kiterjesztése iránti kérelmeket illeti, ezek, úgy látszik, minden faluban és városban több vagy kevesebb sikerrel megfordulnak. — A’ lyoni uj, tudományos kar legközelebb életbe fog lépni. Ezen, környékeivel együtt 170,000 lakost számláló városnak selyemgyáraiban most mintegy 90,000 ember foglalatos. Nagy része ezen munkásoknak üres óráiban meglátogatja azon énekleczkéket, mellyek itt egy idő óta behozattak, utánzatául Mainzer úr’ párisi énekiskoláinak a’ munkások’ számára, mellyek igen nagy hatásuaknak mutatkoztak, minthogy a’ karének’ kiművelésére igen sokat tettek, több szendergő talentumot fölébresztettek, valamint általában a’ hangászat’ élvezetét népszerűvé tették ’s igy kétségkívül emberbarátiakat tartathatok. Mainzernek minden esetre megmarad azon érdeme, hogy sok közmunkásnak érzelmeire gyakorlatilag hatott ’s köztök a’ rendszeresésnek, tisztaságnak és erköltsiségnek utat nyitott, minthogy ő azon igen helyes szempontból indult ki, miszerint épen nem elég, ha a köz embernek dologóráin kivűl szünórái is vannak, hanem szükség, hogy ő e’ szünidőnek czélszerü használatára is vezettessék, mellyet különben bor- és pálinkaházakban fogott elölni, elfecsérleni. — A’ Moniteurnek azon hirdetése, miszerint több megyekormányzónak (préfet) áthelyezése azért történt volna, nehogy ezek igenis erősen egyesüljenek megyéikkel, igen szomorú hatást ten a’ megyékre, minthogy ezek világos tanúságát látják ebben annak, miszerint a’ ministerium csak azon megyekormányzókat találja alkalmatosoknak, kik előtt polgártársaik’ óhajtásai, viszonyai és jólléte csekély súlyúak, ’s kik következőleg azok’ javára legkisebb előterjesztést sem merendőnek tenni; ’s e’ tapasztalás kétszerte káros a’ földbirtokosokra nézve, kik igy a’ követkamarában nem reménylhetnek képviseltetni, miután a’ választások a’ pénzurak’ és a’ hivatalban lévők’ kezeiben vannak ,s a’ földbirtok magában a’ parrkamarában is csak alig bir egy pár képviselővel. — Az Isére folyamon egész’ Romansig felhajózhatni sikerült, ’s most rendes hajózás leszen eszközölhető egész’ Grenobleig, mi tetemes hasznot igér. A’ Loire és Isére megyékbeli koholt’ és huták’ részvényei 10,000 frankról csakhamar 32,250 frankig szállottak fel; — a’ Rhone folyamom gőzhajózás’ 5,000 frankos részvényeit most 7,000 frankon vásárolják. E***' Hagybritamia, Downingstreet és Windsor közt élénk közlekedés uralkodik ; különös figyelmet gerjesztett azonban, hogy okt. 22-én Spencer gróf (egykori pénzügyminister „Allhorp lord“ név alatt) Melbourne lorddal értekezést tartott, ’s azután udvarlását teve ő felségénél. A’ Cityben eleinte azt hitték, hogy a’nevezett gróf Canadába menend Durham lord’ helyébe ; de most azt beszélik, hogy Glenely lord’ utódjává van szánva mint gyarmatminister. Spencer gróf mióta a’ cabinetből kilépett, távol a’ statusügyektől falusi nyugalomban élt, hol leginkább marhatenyésztéssel foglalkozott. — A’ Morning Chronicle megjegyzi, hogy Durham lord’elutazásának idejéről igen hibás adatok vannak forgásban. Lehetlen volt Quebeket már od.lőkén elhagynia, ’s ha szinte megmaradt volna is szándékában, mégis csak januariusra várathatik vissza Angliába. Különben is a’ nemes gróf kinyilatkoztatta, mikép az egyesült statusokon akar keresztülutazni, hogy még valamit tehessen a’két szomszédnép közötti jó egyetértés’ gyarapítására, miért rövid igazgatása alatt már annyit fáradozott — A’ Courrier ellenmond azon hírnek, mintha Lennox Arthur lord a’ Liverpool hajóval Canadába ment volna , mihez olly sok gyanítás járult útja’ czéljára nézve. Mint ministeri lapokból értjük, a cabinet, mihelyt a’ tudósítást Durham lord’ határozatáról megkapta, azonnal az ennek következtében teendő rendszabályokról tanácskozott é s már hivatalos tudósításokat is küldött e’ kormányférfihoz, mellyekben azon óhajtás adatik értésére, hogy állomásán mint a’ brit-éjszakamerikai gyarmatok’ főkormányzója maradna meg. De mivel ez óhajtás’ teljesíttetését nehezen vélik elérni, azalatt egyszersmind egy más kormányférfiaival is kezdettek meg alkudozások, még pedig állítólag Normandy marquisvel, őt reábirandók, hogy Durham lord’ helyébe Canadába menjen. Tudva van, hogy a’ marquis ezelőtt, mint Mulgrave gróf, jamaicai helytartó volt. Ha a’ neki szánt küldetést elfogadja, azon esetre, úgy tartatik, Spencer grófot, előbb Althorp lordot, kérik meg a’ marquis’ helyébe lépni mint izlandi lordhelytartó. Annyi bizonyosnak látszik, hogy Spencer gróffal alkudoztak, mert, mint már említők, Melbourne lorddal értekezett, mire azonnal Windsorba ment a’ királynéhoz. Kevésbbé valószinűek más szóbeszédek, mellyeknél fogva a’ ministerium Richmond herczeg és Stanley lordhoz fordult volna. Egyébiránt remélik , hogy Durham lord legalább addig megmarad Canadában, hogy a’ ministerek ne legyenek kénytelenek a’ parlamentet februarius előtt egybehíni. Ezalatt már ministerváltozási hirek is keringenek. Egy torykabinetről keveset szólnak, mivel e’ párt’ fejei, Wellington herczeg és Peel Bur, a pillanatot erre még nem látszatnak eléggé kedvezőnek tartani. Ellenben arról beszélnek , hogy Normanby marquis, ha Canadába nem menne, még talán főminister is, Durham lord pedig külügyminister leend, Palmerston lord pedig, hogy kárpótlást nyerjen, Kelet-Indiába fogna küldetni mint fökormányzó. London, oct.24. Hire van, hogy Spencer lord a’ neki ajánlott gyarmatministerséget fölvenni hajlandónak mutatkozott. A’ lord még most a’ windsori kastélyban tartózkodik. — Oct. 24k én Lajos Napoleon Londonba megérkezett. Mondják, hogy Londonban egészen visszavonulva szándékozik élni, nehogy magaviseletét félreértéseknek tegye ki. O'Connell egy, a’ Pilot által közlött levélben javaslatba hozá az úgynevezett előkészítő-társaság’ (Precursor Society) átalakítását. — ,,A’ szabadelmű pártnak különféle, részint igen nagy befolyással bíró tagjaitól — úgymond az említett levélben—érzésemre esett, miszerint készek volnának ők is praecursorokká lenni, és abbeli vállalatomra, hogy az egyesült parlamenttől igazságot nyerjünk az általam kimondott terjedelemben, együttmunkálni , de nem hajlandók magokat most már történhetőleg a’ repeal (a’ törvényhozói egység’felbontása Anglia és Izland közt) melletti izgatásban részvételre kötelezni. Political kelepczének látszik, úgy mondanak tovább, tőlök azt kívánni, hogy magokat ezen izgatásban részvételre kötelezzék azon esetre, mellynek bekövetkezését épen nem várják ; mert azon reményben élnek, hogy egész Izlandnak, repealerek és nemrepealerek beléfoglaltatván, egyszerre történő mozdulata Izland’ számára igazságot szerzene, valamint az emancipatio is azáltal jött létre. Ezáltal azon kérdés támad: valljon befogadjon e az előkészítő társaság nem repealereket is, olyanokat tudnillik, kik még most nem hajlandók magokat arra kötelezni, hogy későbben repealerekké legyenek. Én e’ pont felől mélyen gondolkoztam, ’s nem késem kinyilatkoztatni, hogy a’ társaság, véleményem szerint, ha lehet, fogadja be az izlandiaknak valamennyi osztályát és felekezetét — nem repealereket, történhetőleg repealereket és egész repealereket, catholicusokat, protestánsokat, presbyterianusokat és dissentereket. Ennélfogva javaslom, ülne össze Dublinban egy biztosság az izlandi előkészítőtársaság’ alkotmánya’ tervének kidolgozására. Ha a’ brit parlament vonakodik, Izland’ népének a’ polgári ’s vallási jogok’ egyenlőségét megadni, akkor az előkészítő-társaság feloszlatik, ’s Izland’ őszinte baráti mindnyájan összeállandanak egy nemzeti egyesület’ szerkesztésére, mellynek czélja, Izlandnak minden alkotmányszerű’s törvényes eszközök által azon jogát, miszerint önmagának törvényeket adhasson, és honi parlamentjét ismét megszerezni. Mindenki azt mondja, hogy két millió praecursorra van szükségem. Adjatok nekem két milió praecursort, és vállalatom tökéletességre jó. Kevesebb nem elég.“ — O Connell’ engedékenysége a’repeal iránti köteleztetést illetőleg azon csekély viszhang’ következménye, mellyre terve a’ mérséklettebb szabadelműeknél talált, ’s azon roszalásé, mellyet Normanda marquis a’ kormány’ nevében fejezett ki az O’ Connell által újólag tett túlságos kivánatok iránt. Jól meg kell jegyezni, hogy O’ Connell nem jelenti vállalata’ véghatáridejét; még mindig azt mondhatja , hogy a’ vállalat még nincs bevégezve, ’s ennéfogva még nem jött el a’ repeal melletti izgatás’ ideje. A’ hitvallási perlekedések rövid idő óta Angolországban ismét nagyon napirenden vannak, ’s az oxfordi egyetemnél még az angol egyház’tagjai közt is szakadás támadt, Francziaország*. Oct. 26-án a’ király, ki már három év óta nem látogató meg a’ Theater français-t, családjával és a’ belgák’ királya ’s királynéjával „Cinna“ előadatására megjelent, mellyben Rachel kisassz. vala fellépendő. Személyesen akart meggyőződni e’ művésznő’jelességeiről, kit a’ királly egyszerre a’ legmagasb fokra emelt. Beléptekor a’ király élénken üdvözöltetett a’ publicum által; az előadás alatt a’ tetszés’ kijelentésére gyakran oda jelt, ’s elmentekor igy szólott Rachel kisasszonyhoz: „Ön a’régi franczia tragoedia’ napjait hivja életbe; foglalkozásán ritkán engedik a’ színházat látogathatnom, de ismét eljövendeli, hogy Önt lássam.“ Orleans és Neliours herczegek oct. 25-én a’ st. cloudi vaspályán utaztak. Ez úttal egy új erőmű hozatott mozgásba, készítve Seheliu és Imber urak által Bisvveilerben, Alsatiában; az erőmű első franczia készítménye’ nemben, melly vasúton rendes alkalmazást nyert. Az utazás’ gyorssasága 121/,, lieu (fr. mérföld) volt 1 órára. A’puskaporos összeesküvések nem érnek véget; alig múlik egyik el, ismét egy másik keletkezik. Oct. 23k án reggel a’ rendőrség egy szegény vizhordozónál az orvosi oskolák’ közelében, házi viszgálatot tartott és sok golyót, lőport, töltést pisztolyt, tőrt ’stb talált. A’ vízhordozó azonnal befogatott; gondolják azonban, hogy ez csak eszköze volt az igazi összeesküdteknek, kik lakását raktáréi választók. Normant vizhordozó’ bezáratása még több elfogatásokat is vont maga után. Maga Normant elkülönözött börtönben van; Dumoulin Camille ’s mások’ írásait találák nála; Lenoir rendőrbiztos által is ugyanannak ismertetett, ki a’ Rabon házában történt házmotozásnál megjelent, akkor elfogatott, de reá bizonyítások’ hiányában ismét szabadon bocsáttatott. A’ National igy ír: „Bizonyosan tudjuk, hogy a’ kormány tudósításokat kapott a’ mexicoi zárvonaltól, de átallja azokat tudatni. Ezen tudósítások felette szomorún hangzanak minden franczia szívnek. A’ sárgaláz borzasztó pusztításokat tett a’ zárvonali hajóhadnál. Több hadi tiszt, egy fősebész ’s a’ matrózoknak több mint harmada lett e’ ragály’ áldozatja. A’ kormánynak nyilatkozni kellene, ’s az egész igazságot tudatni. Titokban már tudatta egy fiatal haditiszt’ halálát, ki ezen ragály’áldozatra lön. Ez nem elég, mert minden családnak joga van ugyanazon tekintetre és mindnyájan a’ legnagyobb aggodalomban vannak. A’ Moniteur, Razocle kapitány’ aug. 3)káig terjedő tudósításaiból közlött kivonatban felel a’ National' közleményére a’ Mexiconál lévő franczia hajóhadban támadt sárgaláz iránt. „Az osztály’ betegeinek összes száma — úgymond a’ Moniteur — 236-ra megy, azok közt egy hadnagyot, két zászlótartót, két cadettát és két matrózt, öszszesen 6 embert, vesztettünk. E’ betegek közt néhányra a’ vomito (fekete hányás) jött, de csakhamar ismét meggyógyíttattak. Le Coat de St. Haoten hajóshadnagy inkább fölöttébb megerőtetés’ mint híz’ áldozatija lett. Nyugtassák meg tehát magokat azon családok, mellyek olly oktalanul ejtettek aggodalomba. Mindazok, kiket családi veszteség ért erről tudósíttattak, ’s a’ többiek örömmel fogják hallani, hogy a’ betegség’évszaka már elmúlt, ’s ha rokonaiknak minthogy ezeknek egy része a’ reformatiót mint lázadási történetet eltávolítja magától ’s az angol püspöki egyháznak igazi catholicai charactert, de a’ pápától mégis függetlent tulajdonít, a’ másik rész azonban ezen egyház’ protestans elemeit védi erősen ’s elleneit a’ pápaság’ titkos előmozdítóinak vagy a’ jezsuiták’ eszközeinek nyilatkoztatja. A’ Delhi-Gazelle czímű keletindiai hírlap ezt írja: ’’Mindazok, kiknek barátjaik vagy levelezőik vannak Persiában, tudják, hogy Mohammed sah Herat’ megszállásához azon nyilatkozással fogott, miszerint az csak első lépés Kabul’, Kandahar’, Pendsabb’ és India’ háborúval felbontására ’ A’ sah hiú, tudatlan és önhitt férjfiu, környezve idegen cselszövoktol, kik minden módon ingerük el nyugati szomszédink’ megtámadására, minthogy a’ persa uraságnak az ethdi partjáig terjedése szabad átmeneteit fogna biztosítani az orosz seregeknek a’ brit-indiai tábor’ előőrséig. Azonban mindenki látja a’ dolog’ valódi állását. Kabuli Dost Mohammed, több hasztalan próbatét után hogy az angolokkal szövetségre léphetne, kénytelen volt’, hadi erejét a’ persa fejedelemével egyesíteni, ’s Kandahar is, mellyen Dost Mohammed’ egyik testvére uralkodik, természetesen ugyanazon érdekben van. A’ gurkahok és birmanok már régóta köszörülik ellenünk karéjokat, ’s maga a’ dsodpuri hitlen is kezdi mutatni falánkját, mellyről azt hittük, hogy már kihúztuk vagy megtompították. Apró viperák’ csoportjai, belföldi főnökök’ képében, mellyeket keblünkben tápláltunk, ’s mellyek előtt hadseregünk’ hozzáférhetlensége tudva van, csak azon pillanatra várnak, midőn seregeink a’ határszélen elfoglaltatvák, hogy nyílt ellenségeskedéseket kezdhessenek___Az egész hadi erő, mellyet Lengalia, Madras és Bombayból határszéli szolgálatra szerezhetünk nem megy többre 60,000 benszülöttnél, 16,000 európainál és 100 ágyúnál, mi ugyan tökéletesen elegendő valamennyi ellenségünk’ megverésére, ha azok egy csoportban, rendes ütközetre összegyülvek, de korántsem elég arra, hogy azon számtalan, könnyű katonaságból álló csoportok, megtámadásait kiállja, melylyek bizonytalan időközökben néhány száz mérföldnyire nyúló határszélt rohannak meg.“ Londonban elterjedt hírek szerint a’ Bombayból érkezett újabb tudósítások hadi készületekről szólanak Keletindia’ mindhárom elnökségében. Ezek szerint :25,000 ember Bengaliából és 5000 Bombayból fog Kabul ellen indulni ’s előleg az Induson állomásozni, hol Fane Henry’ főparancsnoksága alatt már novemberben együtt leendnek A’ brit muzeum egy fontos szerzést tett. Dr. Burjies a’ legnagyobb hírlapi gyűjteménnyel bírt, melly valaha létezett; 700 kötetből áll ez 1603tól ISISig ’s 1000 guineára becsültetett. A’ brit muzeum megvette e’ gyűjteményt ’s hozzá csatolta az azóta megjelent hírlapokat. Az egész most 3000 kötetnél többől áll.