Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)

1839-01-28 / 8. szám

edik szám. Szerkeszti :s kiadja Hatás­falvi Orosz József. Januusr, 20. 1§.)9. A’ ii­rnök kinevessek’, hivatalos tudósítások’, honi és kü­lfö­ldi politicai hírek’, mindennemű sta­tisticai adatok’, pénzkelet’, piaczi árak’, duna- Vizit b­ís’ és mindenféle hirdet­m­­é­n­y­e­k’ minél gyorsabb közlésével;_a’ Sxdlvadunk terjedel­mesb political ’s rokon tudományú értekezések­kel, ugyszinte literatúrai, művészeti és közélet­­beli jelesebb tünemények’, találmányok és inté­zetek’ ismertetésével foglalkoznak főképen. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csü­törtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhoz­­hordással 4 p. sz., postán boritékkal 4 fr. 24 kr. Előfizethetni helyben a’ ki­ad­ó tulajdonosa ál, sé­tatéren 749. sz. a., Pesten Füskúti leanderei* Lajosnál, kinél a’ hirdetmények ’s a’ szerkesz­tőséget illető egyéb közlemények is elfogadtat­nak. Minden nemhivatalos leveleknek és köz­leményeknek bérmenteis beküldetése kéretik. T­a­r­t­a­l­o­m: Marfi­y a­r­o­r­s­z­á­g­ é­s E­r­d­é­l­y. Kinevezések ; gyakori g­yu­­hidá­sok a' f óvárosban; néhai Schauer Ferencz apát’ alapítványa; m. ind. és Kisfaluin Társaság; kis­ledovó-egyesület; egyház­rab­lás Pécsett; beszterczei, szegedi, kolozsvári és dézsihírek. Nagy­­britannia. Egy dühöngő népszónok: Francziaország. A' követkamara a’ ministerium’ általán­os dicséretét a’ kü­lpolitica iránt­­i szavazattal félreveti; ellenben a’ rászalás ellen 7 szavazattal nyilatkozik; kamarai vitatkozások ; setill-expeditio. Spanyolo­r­­sz­ág. A’senatus’ felirata a’ régens-királynéhoz; ütközet Am­­­puero mellett; Espartero’ kegyetlen parancsai. Németország. Wittgenstein városi tanácsnok’ beszéde Kölnben ; Jenkiewitz főpap elfogva Posenben. Olaszország. Az orosz trónörökös’ pompás elfogadása Romában. Amerika. Veracruzi szerződés. Elegy b­irok. N­irlapok’ heti szemléje. Hirdetések. Magyarország és Erdély. R­­es. ’sáp. kir. Felsége Pogány Bélát, a’ rozsnyói káptalan’ őr-kanonokát, a’ tek. Királyi-Itélő-Tábla­ praela­­tusává méltóztatott kegyelmesen kinevezni. (Prív. tudj .) cs.’s ap. kir. Felsége Mártonfy Mózes barcsi k. sómázsamestert kegyelmesen nyugalmazni méltóztatott. A’ ameit, magyar kir. urlv. Kamara a’ brodi megürült k. sómázsásságra Lukász György Max újvidéki k. sópaj­­tne­rt, — továbbá a’ zombori k. kamar. igazgatóságnál Fehér Pál’ nyugalmaztatása által ürességbejött irnokságra Sommer József eddigi igazgatósági­ gyakornokot alkalmazá. Hudich Antal pécsi k. sópajtnőr m­. e. decemb. fékén meghatálozott. Pozsony, jan. 25. Ma viradóra két napi fagy után majd térdig érő hó esett; a’ havazás néhány órára megszűnt, de most, délután négy órakor, a’hó ismét iszonyúan esik, a‘ hévmérő a’ fagyponton alól egy fokot mutat ; némelly idő­jóslók azt jövendölik, hogy febr.4—10 a’ fagy l­íkkb­end.— Farsangunk’ eleje !’elette esem­les volt, most azonban igen víg kezd lenni , mindenfelől zenét és tánczvigalmakat hallani­ A­mi pedig legnevezetesb az, hogy ezek többnyire jótékony czélokra szentelvék.­­Pest, jan. 19. Tegnap két rendbeli gyuladás ijesztette meg olly sok kórok által a’ nélkül is eléggé okult váro­sunk’ lakosit. Az első reggeli nyolcz órakor tört ki a’ Jó­­zsef-városi koszoru-utczában, melly azonban az elég idején érkezett segély által egy fél órai dühöngés után tökélete­sen elaltatott. Az általa okozott kór körülbelül csak 300 váltó-forintra mondatik. Föltűnő, hogy ezen ház’ mostani tulajdonosa ezt csak rövid idő előtt vette, ’s maga nevére csak tegnapelőtt íratta át. A’ másik esti hat órakor támadt a’ Terézia-városban az ájtatos atyák’ majorsági telkén; ez azon­ban a’környéknek nem volt veszedelmes, mert ezen há­zacska egy nagy konyhakert’közepén fekszik. Ma reggeli kilencz órakor ismét tűz támadt a’Terézia-városban gyár­­utczán 869. sz. alatt egy istállban, ’s ez az istálót ’s mellette fekvő lakot emészté meg; további elharapozását a’ hamar érkezett segedelem meggátolta. Néhai Schauer Ferencz mogyoródi apát, végintézetében alapítványt ten katonatisztek’leányai’ számá­ra. Most, miután ez alapítvány legfelsőbb jóváhagyást is nyert, alapszabály­zata ebben áll: a’Schauer Ferencz-féle alapítvány’ dijai két rendűek lesznek, nagyobbak t. i. és kisebbek, amazok 42, im ezek 28 pengő forintjával járván ki évenkint. E’ dijak csupán ollyatén tisztek’ leányinak juthatnak, kiknek atyjok valamellyik es. kir. ezrednél szolgált, ’s kiknek már vagy mindkét szüléjük meghalálozott vagy egyedül atyjok, de anyjok szűkölködő állapotban van; továbbá ha illy állapot­ban ez árva leányok a’statustól semmi nyugpénzt nem húz­nak, apjok’hagyománya tartásukra nem elégséges, katho­­lika vallásuak, hajadonok és jó erkölcsüek. Azon körülmény, hogy talán illy árvák már húztak volna is a’statustól tartás­pénzt fölneveltetési korukig, vagy hogy valamelly tisztes házban szolgálnak vagy egyéb becsületes módon keresik élelmüket, nem rekeszti őket ki a’ mondott dijak­ megnyer­­hetésétől. A’ most előszámlált tulajdonságokkal biró kato­natiszti leányok közt e’ dijakra elsőséggel bírnak azok, kik­nek atyjaik magyar gyalog vagy lovas ezrednél szolgáltak, valamint a’ felsőbb dijakat különösen csak azok nyerhetik, kik erkölcsös életmódjokra nézve mások fölött kitűnnek, vagy kiknek apjaik igen jeles katonai szolgálat által tü­nte­­ték ki magokat. Férjhez menet’ esetén az alapítvány­ részes kapja ugyan még a’ dist esztendeig jegyajándéki czím alatt, de azontúl elveszti. Melly szabályzathoz képest az illy hely­zetben levő ’s tulajdonságokkal biró árva tiszt-leányok fo­lyamodást intézhetnek a’ cs. kir. magyar fő hadi kormány­hoz Budára f. 1839 ápril.­lsejéig. A’ melléklendő bizonyít­ványok és oklevelek legfőkép ezek: a’ folyamodó’ kereszt­levele, atyja’ elhunytéról, vagy ha anyja is elhunyt volna már, ezéről is szóló bizonyítvány; az illető lelkész’bizonyít­ványa a folyamodó’ hajadonságáról ’s jó erkölcsű életéről; bizonyítvány arról, hogy a’ folyamodó status­ nyugpénzt nem kap, apai hagyományából nem élhetei, ’s anyja, ha még él, szegény; végre saját bizonyítványok arra, mi a’ folyamo­dásban mell­ék-ajánlásul fölhozatik. A’ m. tudós társaság’ játékszini küldöttsé­ge’ munkálatairól n­y­o­l­c­z­a­d­i­k értesítés. — A’ szünnapok’ múltával a’ küldöttség, T­óth Lőrincz 1. tag’ jegyzősége mel­lett, az év’végéig három ülésben folytatta munkálkodásait. Kilencz, tisztügyre vett szinmű-fordítvány közül vissza­ment 3, bírálat alatt maradt 4, ’s elfogadtatott kettő, u. m. a) az agg színész és leánya, vigját. 5 f­elv. Bayard és Théaulon után szabadon Fáncsy Lajos által, b) Cali­gula, szomorúját, egy előjátékkal 5 felv. Dumastól. Fran­ciából ford. Vajda Péter. — Ezek is, a’ régebben hirdetett 73 darabbal együtt, leiratás végett bármelly szinésztársa­­ságnak kiadatnak az acad. levéltárból. Pest, jan. 7. 1839. 1­. Seb­ed­el Ferencz, titoknok. K­i­sfa­­­ud­y -t­árs­a­s­á­g. Folyó évi jan. 20ig, mint ki­tűzött határnapig, 33 pálya - ballada érkezett be. A'jeligés levélkék, az lső számtól kezdve a’ 32-ig bezárólag, a’je­len volt tagok’ pecséteivel lepecsételtetve, az igazgatónál őriztetnek, a’ 33. szám­i pedig, mellynek jelszava: A’ ki haragját legyőzi, 's a’ t. mint a’ mellynek beküldésében a kiszabott forma ellen hiba történt, t. i. a’ mellékelt jel­szó helyett az igazgató’ czimzete íratott, ’s igy a' név’ kitu­dására alkalom nyuttatott, pályázásra nem bocsáttathatván, szerzője által az igazgatónál visszavétethetik.— A’ pályázó balladák bírálat végett az erre választott tagok­, u. m. Bajza József, Bártfay László és Vörösmarty Mihál uraknak adat­tak ki, ’s a’ siker febr.­­ián a’ Kisfaludy-társaság’ közülésé­ben fog közhírré tétetni. — Pesten a’ Kisfaludy-társaság’ üléséből jan. 31 kén 1839. A’ kitűzött határidő után, úgy­mint jan. 22kén még egy ballada érkezett az igazgatóhoz illy jelmondattal: „Máté V. 44, melly ez okból pályázásra nem bocsáttathatván, szerzője által szinte visszavétethetik. Fáy András igazgató m. k. Tóth Lőrincz jegyző m. k. A’ kis de­do­vó - inté­z­eteket Magyarország­ban terjesztő egyesület’ választottsága, midőn 1837dik évi két. 7-dikén tolnai kisdedovó-képező intézetét megnyitá, olly reménnyel kecsegteté magát, hogy valamint e’ pályára számos­ honfiak lépendnek , úgy a’ kiképzendő növendékek’ szaporodtával a’ kisdedovó-intézetek is szapo­rodni ’s mindinkább terjedni fognak; mert régóta hallatszék hazánkban a’ panasz, miszerint több tehetős hazafi egye­dül alkalmas oktató’ hiánya miatt függesztő fel illy kisded­­óvó intézet’ megnyitását befolyása’ körében. Azonban saj­nosan kell tapasztalnia a’választottságnak, hogy az egye­sület’ érintett képzőintézetében három segélydíjas növendé­­ki hely közül csak kettő van betöltve, egy pedig már több hónap óta gyakoribb hírlapi felszólítás’ ellenére is üres ma­radt, világos bizonyságául annak, hogy ifjaink azért ide­genkednek a’ meghívás’ elfogadásától, mivel kiképezteté­­sek után rögtöni alkalmaztatást nem reménylenek. E’ bi­zalmatlanság’ megszüntetéséül tehát a’ t. választottság’ nevé­ben közhírré tétetik: miképen Wesselényi Miklós báró Közép - Szolnok vármegyében fekvő Zsibó­­városban, mi­helyt alkalmas kisdedovóra szert tehet, nyomban megnyi­­tandja kész intézetét. Wodiáner Sámuel úr pedig az egye­sület’elnökéhez költ Írásbeli nyilatkozása szerint a­ Békés mgyében fekvő Gyoma helységben szinte eltökélte magát hasonló intézet-alapításra, hol egy kisdedovóvá képzendő ifjú rövid idő múlva alkalmazhatja magát. Az egyesület’ képzőintézeti növendékei szabad lakás, fűtés, mosás és egyéb kényelem mellett asztalbér­ fejében havonkint húsz váltó forintot kapnak,a melly segély’ elnyerhetéséért Pes­ten a’ kp. választottság, vagy Tolnán a’ fiók választmány előtt vallás-különség nélkül minden honfi jelentheti magát, ki magyarul beszél ésit; különös ajánlatára szol­gálán­d, ha egyéb szükséges ismereteken felül a’ hazában divatos­ nyelveket is érti. Egy alkalommal közre tétetik, miképen saját költségein kiki képeztethet az egyesület’ tolnai inté­zetében ifjakat, ’s pedig nem csupán kisdedovókká, hanem privát­ nevelőkké is, mi iránt az illető emberbaráti hazafiak kéretnek, hogy ebbeli szándékukat az egyesület­ valamely­­lyik elnökével előlegesen tudassák. 1939dik évi janu 6kán tartott választottsági ülésből Kacskovics Lajos s. k. egye­sületi titoknok. Pécs, jan. 19. F. h. 16. éjjelén 17re az itteni szé­kesegyházban vakmerő rablás történt; t. i. a’ rablók kívül­ről létra’ segedelmével az ablakra felmászván, annak alsó tábláját betörték, mellyen egy ember könnyen bebúhatott, ’s igy a’ Szent András’ kápolnájába jutottak; ennek a’ nagy­templomba vezető ajtaja szorosan be lévén zárva, ezt be nem törhették, hanem az ajtó felől levő ablakot ismét bezúzták, ’s igy ezen keresztül végre a’ nagytemplomba jutottak, hol a’ rablást tevék. A’ nagy oltár előtt lógó ’s nem rég 106 p. fo­rinton szerzett ezüst lámpást összedarabolva hurczolák el; a’ szoros nyomozódás mindeddig még siker nélküli volt; egyéb­iránt nem hihető, hogy illy vakmerő gonosztett napfényre ne jusson. Beszt­ercze, jan. 9. A’ hózivatar már három nap óta tart, a’ hó már 1 x 10 láb magasan fekszik. —Múlt 1838. évben az itteni közönséges betegházban vallás- és nemkülönbség nélkül 89 beteg vétetett fel, ’s ezek ingyen tartattak ki. Ezek közt 50 férj­­i, 39 asszony, 53 katholikus, 36 protes­táns, 16 magyar, 4 morva, 3 cseh, 3 sziléziai, 1 galicziai, 2 horvát, 1 bajor. Közülök meghalt 10, ezek közt 1 holtan s 2 haldokolva hozatott be.­­ Továbbá az itteni polgári kór­házban 8 mindkét nembeli személy tartatott ki szállással és vedellel, 6 pedig egyedül lakást kapott. (P. Tageblatt.) Szeged. A’ múlt évben elterjesztett azon hir, hogy­­’ Tiszán is rendesen járandanak gőzhajók, végképen elhang­zott, ’s a’ tiszamelléki lakosoknak csak a’ remény’ édes özö­­nét szülte, mig a'Dráván már jövő évben szabályos és rea­los gőzhajózás leend. Mi e’ felett, mint igaz hazafiak szó­kérdések akaratlanul is mindenkiben keletkeznek. A’ Ti­sza’ gőzösökkeli hajózása műipar- és kereskedési tekintetben ,­ legalább —nem olly fontosé? Nehezebben kivihető e itt, mint a' Dráván ? Nem igér e ez épen olly nagy, sőt talán még nagyobb hasznokat? — A’ múlt ősz nálunk, mint az ország’ több más környékein is, általányosan kellemes időjárással kecsegtetett, alma- és körtvélyfák nemcsak vi­rágoztak másodszor, hanem gyümölcsöt is hoztak volna, ha a’ tél hirtelen nem kezdi jogait gyakorolni. (P. Tageblatti Kolozsvárit a’ szegények’ dolgozó-intézetével ösz­­szekapcsolt előoskola’ fen tartására jött be 1830dik év­ben úl) újévi köszöntésekből 270 f. 25 kr. 2) Az országgyű­lési ’s­erd. főkormányszék’ tagjaitól 440 f. 3) Az oskola’ 1500 fi tőkéje kamatjából 90 fr. Összesen 800 f. 25. kr. Az oskola’ házbérében, tanító’ ’s tanítóné’ évi fizetésében, fára ’s elegyes költségekre kiadatott összesen 919 f. 25 kr. A­ jövedelmet felülhaladó 119 sor. a szegények’ dolgozó-inté­zete’pénztárából pótoltatott ki, ’s e’ mellett az oskolánál három gyermek még étellel is táplál­tatik. Dézs, jan. 9. Mióta az egyesületek’ eszméje hazánk­ban meg fogamzék, öröm látni, közhasznú czélok’ létesí­tésében mi ily buzgóság mutatkozik, ’s a’központosított ér­dekek s összesített erők mennyi szépet, jót ’s hasznost ál­lít­anak elő máris. — Alig öt éve, hogy Dézsőn néhány ol­vasni szeretők összeállásából egy társalkodási egyesület alapittatok, ’s már tegnap saját erején fölemelt csinos la­kában ülő örömünnepét,másodszori ’s már most biztosított megalapíttatásának. — És ott áll már most a’ díszes lak Dézs’ piaczán, mintegy varázserő által oda állítva, szép ta­núja az egyesület’ csudaerejének, ’s állandó emléke Szol­nok megye’ lelkes fiai’ buzgóságának. — A’ megnyitási ün­nepély tegnap délelőtti 10 órakor vévé kezdetét,’s követke­ző renddel ment végbe. Miután a’ csinosan bútorozott tágas terem mindkét nemen lévő hallgatókkal tele tölt, az egye­sület’ jegyzője Szentiványi Ferencz ur felszólító a’ már­ az­előtt ezen közgyűlésre elnöknek megválasztott Veér Far­kas urat, hogy székét foglalja el, ki is az elnöki széket elfoglalván, egy kor- és czélszerű beszédben a’ haladás’ és egyesülés’eszméinek honunkban mindinkább terjedésén va­ló örömét ’s az egyesületek’ hasznait fejtegető velős sza­vakkal ’s ékes szónoklattal; — a­’ szónok és jenkiáltással tiszteltetett. — Ezután a’ kolozsvári Társalkodó’ üdvözlőle­­vele olvastatott, a testvéregyesület’ rokon részvéte a test­vér által méltányoltatva melegen viszonoztatok. Az egye­sület egyik igazgatója Kozma Imre ur szólott ezután, egy rövid, de tartalomgazdag beszédben előterjesztvén az új lak’ elrendeltetését ’s czélját, azt ünnepélyesen megnyit ). A beszédek sorát a jegyző rekeszte be egy köszönőbe­széddel, melly minden kebelben vizhangra talált.— A’ be­szédek előtt és végén karének , közből magány és kettős dal, zongora’ kísérete mellett, emelék az ünnepély’ díszét é s kellemét. — Az egész ünnepély a’ legszebb rendben ’s il­­ledelemmel ment végbe, ’s szép bizonyságául szolgált a’ részvevők’ műveltségének. Estve fényes tánczmulatság re­­keszté be a’ napnak örömét; minden megelégedve ’s azon óhajtással távozék el az uj lakból, hogy az egyesület állan­dóul virágozzék, ’s benne az egyesség, belőle műveltség terjedjen!­­E. Híradói Nagybritanniaa. A’ carlislei radicalgyülekezetben egy népszónok lépett föl , ki dühös czikornyáiban Herodesnél is heródesebb, és ki mellett még Stephens is szelíd­ és mérsékeltnek látszik. Neve Harney György Julian. Egy gyülekezetben, hol ő magát a’ londoni democrata egyesület’, a’ bristoli vitéz férfi­ak’, a’ norfolki és northumberlandi szép asszonyok’ és derék férfiak’ képviselőjéül hirdeté, következő szavakat tűzött be­széde’ elébe: „Köz szavazatjog vagy köz­önség! a’ munkás osztályok boldogok, vagy háború egészen a’ késig!“ Ste­­phenst illetőleg ekkép nyilatkozott: „Ha őt a’ kalmárural­kodók’ (shopocrates) esküttszéke vétkesnek ismerendi el, ’s csak egy hajszála bántatik is, úgy azt mondom a’ carlislei kalmáruralkodásnak 's ezáltal egész Anglia’ kalmáruralko­dásának, hogy Angliának lángolni kell egyik végétől másikig!“ (Nagy lelkesedés. Ezen kiáltás bal­­ük : „úgy kell nekik­ ez az út, végezni velük!“) ’S to­vábbá: ,,A’ katonák, mondom nektek, nincsenek ellenünk; de föl kell fegyverkeznünk, hogy őket gyámolítsuk, miszerint bennünket viszont foganatosan gyámolíthassanak. Bármi hasznosak és szükségesek is védelmünkre a’ fegyverek, de én még egyszer mondom zsarnokainknak, hogy a’puskák és csákányok nem egyedüli fegyvereink. Ezeknél sokkal hatalmasb fegyverünk van, ’s az­­ égő kanócz! (Nagy tetszés.) Mi, kik a’ gazdagoknak építettük házaikat, tudjuk azokat el is rontani.“ Harney ekkép végezé beszédét: „Midőn Winlatton faluba bemenetelünket tartottuk, ágyu­­dörgéssel üdvezelteténk; barátim! mondhatom nektek, egy illy ágyú jó indítóokot rejt magában a’reformra. Winlatton­­ban egy derék ’s igen szép dzsidával tiszteltetém­ meg, mely­­lyet gondosan el fogok tenni. Mondom carlislei zsarnokaink­nak — mert vannak zsarnokaitok itt szintúgy mint k­iásutt — hogy csak roppantanom kell a’ földre, ’s magában Winiat­­tonban ezer fegyveres emelkedendik. Még egy évnegyed ’s a’ változtatás, méllyet keresünk, életbe lépend; az 1839. esztendő Anglia­ évkönyveiben olly emlékezetes lesz,­ mint 1793. Francziaorszá­géiban.“ Ezen utolsó ragyogó tétel termé­szetesen el nem tévesztheté hatását a’ felzúdult elmékre, ’s

Next