Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)
1839-01-31 / 9. szám
eti házam. Szerkeszti és kiadja Salásfalvi Orosz József. Januar. 31.1839. A’ Hírnök kinevezések’, hivatalos tudósítások , honi és külföldi politicai hirek’, mindennemű statisticai adatok’, pénzkelet’, piaczi urak’, dunavizi álás’ és mindenféle hirdetmények minél gyorsabb közlésével s a’S'«ázattunk terjedelmesb'politicai ’s rokon tudományé értekezésekkel, ugyszinte literatúrai, művészeti és közéletben jelesebb tünemények’, találmányok és intézetek’ ismertetésével foglalkoznak föképen. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csütörtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhozhordással 1 p. sz., postán borítékkal 4 fr. 24 kr. Előfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sétatéren 749. sz. a., Pesten Fiskúti Landerer Lajosnál, kinél a’ hirdetmények ’s a’ szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nemhivatalos leveleknek és közleményeknek bérmentes beküldetése kéretik. T a r t a s o m. Magyarország és Erdély. Kinevezések: Zágráb varmegyének közgyűlése; változások a’ magyar szinhaznal; m. tud. társaság; brassai és ó-toniai hirek; elegytár. Ausztria. Ragybri lunnia. A’parlament’megnyitása február. 5kere határozva; konservativ gyülekezet; az európai nagy kabinetek felszólíttatnak a’ spanyolországi jeleneteknek végyettetésére. E ránéziaország. Kamarai vitatások; a’ király’ esküje; a’ válaszfelirat továbbá ,s a’ ministerekre nézve kedvezőleg üt ki. Mária herczegné’ holtteste Toulonban. Spanyolország. Katonai despotisumsra törekvés. Narvaez’ kalandja a’ tengeren és szárazon. Olaszország. A’Vezúv’ kitörése. Oroszország. Népnevelési intézetek. Belgium. Elegy. Hirdetések. Magyarország és JErdhly. () cs. ’s a’ kir. Felsége az eperjesi görög-cathol. káptalanban megürült éneklő-kanonoksággal Gaganecz József őrkanonokot; — azúr-kanonoksággal pedig Jakovits Mihály iskolás-kanonokot;—továbbá a’ budai főpostahivatalnál Kraft Alajos’ előléptetése által ürességbe jött 6dik kezelő-postatisztséggel Morbitzer Jánost, a’ budai főpostahivatal’ első járulnokát, méltóztatott kegyelmesen felruházni. (Polv. tudj .) cs. ’s ap. kir. Felsége a’ k. kamarai főfizetőhivatalnál Schratzenthaler Ferencznek ellenőrré lett előléptetése által ürességbe jött másod-liquidatori tisztségre Huber András eddigi pénztárnokot, — ennek helyébe pedig pénztárnokká Szatka István első pénztártisztet méltóztatott kegyelmesen kinevezni. A’ amélt. magyar kir. Helytartó --Tanácsnál, Csöryheő János’ halála’ következtében, valóságos fogalmazóvá Novák Miklós kebelbéli díjas fogalmazó-gyakornok, — ennek helyébe pedig díjas fogalmazó-gyakornokká Meirhoffer Károly szinte kebelbeli dijatlan gyakornok neveztetett ki, január8-án. Lánczos Gáspár vichodnai kamar. erdőügyelő m. e. december’ 23-án meghatálozott. • Zágráb, jan. 23. Tek.ns Zágráb vármegyének m. b. 17-én megnyitott és folytatólag ezévi januáriusban is tartott közgyűlésében, miután azután kinevezett főispány, mélt. Zdencsay Miklós aranysarkantyús vitéz ’s am. m. kir. udv. kamarai tanácsnok ur, székét elfoglaló, a’ szinte e’ f. h. b1kére hirdetve volt horvát-, tót- és fiaimat országi gyűlésre küldendő követek’ megválasztása vétetett elő. E díszes megbízásra a’ mélt. főispány által Lentulay’ Imre, Mórich Miklós és kir. kam. Jellachich István urak terjesztetvén elő, a’ Kir. és RE. választása a’ két legelől nevezett urakra esett. Utóbb az ezen uraknak adandó utasítás’ tárgya került fel, midőn is az ezen utasítás’ kidolgozására előlegesen kinevezve volt küldöttség’javaslata’ következtében határozatta jön, hogy miután horvátországi báni excellentiájának az érdeklett országgyűlésre meghívó, legfelsőbb k. kir. leiraton alapult levelében azon országgyűlés’ egyedüli tárgyaiul az ország’ bírójának egyszersmind a’ báni hivatal protonotariusának megválasztása és az utolsó, Bobban tartott országgyűlés óta leérkezett k. kir. resolutiok’ kihirdetése tűzetett volna ki, ennélfogva az országbíró’ válaszását tekintve, adnák a’ megye’ követei szavazatukat annak, kit e’ hivatalra a’ kijelöltek közül legérdemesebbnek találnának, hasonlók közt azonban a’ megyebelinek adván elsőséget. A’ legfelsőbb k. resolutiókat illetőleg pedig, minthogy azok’ tartalma nem tudatik, irántok semmi egyes és részletes utasítás sem adathatik ugyan , mennyiben azonban ama’ resolutiok netalán megtagadók volnának ’s a’ közügy’érdeke az illetett tárgyaknak) Felsége’ szine elébe újabb terjesztetését kívánná, ennyiben az országos Rendek’ részéről teendő legalázatosabb feliratok’ készítését eszközöljék. Végre, a’ követek e’ két tárgyon kívül semmi egyébnek akármi módon javaslandó vitatásába ne ereszkedjenek, hanem a’ netalán oda tartozókat a’ közelgő magyar országgyűlésre halasztatni kívánják.—Januar. 22én, »mint a’ nevezett országok’ gyűlése’ megnyitása’ napján, a’ ,,Veni Sancte“ után az egész gyülekezet az itteni vármegyeházba ment, itt egy küldöttség választatott, melly bán ő exeját a’ Rendek’gyűlésére meghívja; ő exeja élénk lelkesüléssel fogadtatott. Ezután ő exeja nyolczat jelölt ki az országbírói hivatalra, kik közül Mixich Miklós a’bántábla ülnöke nyeré el a’ többséget, mire ez mint ország’ bírája meg is eskettetek. Választás után több k. kir. leiratok olvastattak fel, mire a’ Rendek bán ő excjától egy f. h. 23án tartandó gyűlésre hivattak meg, mellyben a’ multgyülés’jegyzőkönyve leend felolvasandó. „Változások a’ pesti magyar színháznál“ ezen alatt következő híreket közöl az Athenaeum januar 24ről: „Hiteles forrásból értésünkre esett, hogy gróf Ráday Gedeon is e’ napokban lemarsdott a’ pesti magyar színház’ igazgatásáról, a’ mit méltán lehet sajnálni mindazoknak, kik a’ színház’ ügyét szívükön viselik; mert gróf Rádayban a’ színházi igazgatóság egy buzgó, értelmes és a’ maga bánásmódjában igen humánus tagot veszíte el. Mióta a’ pesti színház megnyittatott (Ifihónap alatt), ez már a’ negyedik lemondott igazgató (Bajza, Ilkey, Szentkirályi). Micsoda káros befolyásúnak kell lenni ezen gyakori változásnak, képzelhetik azok, kik csak valamennyire is ismeretesek a’ színházi szövevényes viszonyokkal. Vallyon mi lehetett oka olly férfiú’ lemondásának, mint gróf Ráday? — Az igazgatást most Nyáry Pál ur, Pest megye’ tiszteletbeli főjegyzője, viszi ’s hir szerint, mellynek igazsága felől azonban nem kezeskedünk, teljes hatalommal. — A’ derék Megyery, mint halljuk, e’ napokban el fogja hagyni színházunkat, mások is, mint Szerdahelyi, Telepy, Éder Lutz, László és Szilágyi elkészülnek. Kikkel fogja ezeket az igazgatóság kipótlani? Mert a’ magyar színészekben nincs nagy válogatás! Vagy talán nem való a’hir? Bár ne volna!“ — Magyar tudós társaság. — December’ 3kán Jerney János, történetirás-osztályi uj tag, egy, a’magyarhoni besenyőkről szóló tudományos előadással foglalta el rendes tagi székét. Makáry György Heves-Szolnok megyei tájszavak’ gyűjteményét adá be, ’s egy a’ eláss, literaturához tartozó munkának bírálók rendeltettek. A’ könyvtárba küldettek a) Iconics Zsigm. könyvárus által: Chronicon Budense, uj kiadás, Buda, 1838. b) Bárány Ágoston 1. tagtól: Közhasznú vállalatok a’ vízépítésben. Írta Petrovics Pál. Bécs, 1835. e) Benczúr József eperjesi könyvárustól: Pongrácz Lajos’ Szépirási példányai, 3 fűz. Eperjes, 1835.— Dec. 10.) 17., és 24.. a’ társaság gyűjteményei’ ügyével foglalkodott. Ezek mellett 1. olvastatott Császár Ferencz’ utazása a’ guarneroi szigeteken, melly a’ Tudomány tárban fog megjelenni, hová Jerney János r. t. ajánlatára Sárospatak’ történetei Podhraczky József. 1. tagtól is felvétetnek. 2. Egy természettudományi kéziratról kihallgattatván a’ bírálók’ véleményei, az igazításul a’ szerzővel közöltetni határoztatott. 3. A’ m. mesteremberek’ műszavai’ gyűjteménye munkába vétetett. 4. A’ könyvtár’ számára az amerikai philos. társaság kirdé be emlékiratai’ legújabb füzetét (Transactions, VE 1.) ’s némelly apróbb nyomtatványait; továbbá a’ következő irók saját munkáikat, t. i. a) Horváth Dániel: A’ bölcseség’ vigasztalásai Boethius után. Sz. Fejérv., 1838. b) Horváth Mihály: gr. Nádasdy Tamás’ élete. Buda, 1838. e) Jakab István 1. t. Csel. ered. opera 2 felv. Pest, 1838. d) Kacskovics Lajos: A’ kisdedovó-intézetek’ évkönyve 1838- ra. Pest, 1838. e) Irinyi: Ueber die Theorie d. Chemie im Allg. Berlin, 1838. f) Szemere Bertalan : Terve egy építendő javító- fogháznak. Kassa, 1838. g) Szállási Ferencz: Napkeleti képek. Kolosv. 1838. h) Kún Pál: Emlékbeszéd Márton István’ sírköve’ felállít. Pápa, 1838. Továbbá ugyanez: Knud Leem, en lappesk Nomeclator. Tronheim, 1756. Sujánszky Antal, Liszti János’ munkájával: Magyar mars, Bécs, 1653., és Tahy Gáspár: „Az cseh nadrágban öltöztetett magyar szabados“ czímű politicai iratnak, melly A Würzburgban 1688. jelent meg, egy régi másolatával kedveskedtek. 5. A’ kézirattárt Tahy Gáspár egy 1632 ki eredeti magyar levéllel nevelte. Emlékezetbe hozatik, hogy a’Veldik nagy gyűlés által 1837 ben kitűzött ezen nyelvtudományi jutalomkérdésre: „Mellyek a’ két hazában és hajdani magyar tartományokban részint fenlevő, részint régi emlékekben találtató, azon magyar hangzatú helyirási (topographiai) és családnevek, mellyeknek eredeti jelentését bizonyossággal, vagy legalább hihetőséggel meghatározhatni? Jutalma 100 dar. arany 44; a’ philosophiaira: „Nyomoztassák ki a’ pantheismis’ természete, eredete, szülő okaival ’s elágazásaival együtt; ’s adassák elő, miilyen befolyása volt a’ régi, közép, és újabb kori philosophiai rendszerekre? Jutalma 100 darab arany 44, valamint végre a’ drámaira is, mellyért ez úttal csak szomorujátékok víhatnak; a’ pályamunkák’ beküldésének határideje folyó évi martius’ 24dike, midőn azt írója’ nevét rejtő pecsétes levélre hivatkozó jeligével alulirt veszi által. A’ beküldött másolat, melly ki nem adatos’ esetében is az academia’ levéltárában marad, a’ nélkül hogy a’ szerző a’ munka’ sajátsági jogát elvesztené, idegen kézzel és tisztán írva, lapozva ’s kötve küldessék. Ha a’ jeligés levél’ felbontása után kitetszenék , hogy a’ munka saját keze’ írása a’ szerzőnek, ez a’ jutalomtól elesik. — Minden korbeli elsőrangú pályamű’jutalma 100 av., mellyen kívül másod sőt vad rendbelinek találandó is kiadathatik, ívenkint szabandó tiszteletdij mellett. Pesten, jan. 20. 1839. D. Schedel Ferencz, titoknok. (Kigyó-utcza, 404. sz. 1. emel.) A’ kis dedovó-intézete két Magya r országban terjesztő egyesület, alapszabályainak Sik pontja szerint, jövő február, hónap’ 12kén ’s folytatva 17kén reggeli 10 órakor a’ n. casino’ teremében közgyűlést tartana, mellyre minden rendű t. tagjainak szíves megjelenése kéretik. Pest, jan. 24kén lefif. Kacskovics Lajos s. k. egyes, titoknok. A’ Flora’ — fűvészi újság’ — September’ 21kei számából örömmel olvassuk, —úgy mond az Erdélyi Híradó — hogy a’ regensburgi k. fűvész - társaság a’ Vasárnapi Ujságf érd. szerkesztőjét, Brassai Sámuel urat, a’ társasághoz intézett becses közleményei’ tekintetéből levelező tagjává nevezte. Ó-Torda, január. 18. E’ folyó hónap’ 7-, 8-, 9-, 10- és Ildik napjain tárták közgyűlésüket is. Torda vármegye’ Rendes Szász - Régenben, főispány Branyicskai báró Jósika Lajos’ elnöksége alatt. A’ gyűlés’ első főtárgyául cs. és k. Nagyfejedelmünk () Felségéhez tartozó hódolati eskü tűzetett ki, melly iránti készségüket őseikről öröklött lelkesedéssel, sokszoros „éljen a’ mi Királyunk, a’ mi jó fejedelmünk !44 kiáltásokkal jelentették ki a’ ns. Rendek. Ezt az egyesületi eskü’ letételének kitűzése követé, melly iránti készségöket is hasonló lelkesedéssel jelenték ki a’ ns. Rendek. Nem vala elégséges a’ gyűlés’ tereme, helyet adni mindazoknak, kik a’ szent esküket letenni megjelentek,— osztályonkinti előállást pedig az atyafiságos szeretet nem engedett; kiomlék tehát a’ nemes néptömeg szabad ég alá, melly épen ekkor derűlé ki hófellegeiből, és Szász-Régeimnek még télben is szép és nagyszerű látkörén homálytalan nap ragyoga, ’s mintegy értesítő a’hű alattvalókat, hogy még a’ fagyos természet is részesülni kivan polgári nagy ünnepük’ örömeiben. Elmondotta szent esküit előbb a’ magyar, azután az oláh nyelvű nemesség, 's ezek után, éljen kiáltozások, mozsarak’dörgései és trombitaharsogások között, mindenki sietett vissza a' terembe ismét.— A’ gyűlés’ további tanácskozásának folyamában a' hódolati oklevél’ aláíratására biztosság neveztetett ki, királyi hivatalos báró Bornemisza Pál ur elnöksége alá; a’ közgyűlésben meg nem jelenhetett nemesség’ esküje’ letételére az alsó kerületben Veres József, a’ felsőben pedig Boér Lajos volt országgyűlési követek’ elnökségei alá biztosság neveztetett. Ezeken kívül az első napon több tárgy szőnyegre nem jött. — Lakoma •—• ősi szokásaink szerint — vig lakoma követé mindezeket, ollyan vig, miilyent csak akkor érezhet a’ magyar, midőn uralkodója vagy hazája iránti hűségének jeleit adni alkalma van. Kiterjedek a’ főispány’ bőkezűsége a’ lakoma’ tábláihoz le nem ért 590—600 főből álló egyházi nemességre is, és a’ városon fekvő egész katonai rendre, mellynek tisztsége a’ fényes táblákat díszesíté. Estve tánczvigalom tartatott a’város’ nagy vendéglőjében, mellyben a’vidék’ szépei is megjelentek, ’s a’ hangászatot művészileg megtanult szász polgárok tevék. — A’ többi napokon szüntelen folyt a’ hódolati oklevél’ aláírása; a' Rendek pedig a' megye’ több nemű ügyes-bajos dolgai fedett tanácskozónak. El egy tár. Januar. 27-én tartá hangászegyesületünk havi versenyét, melly most különösen látogatott volt. Különös említést érdemel Lindpaintner’ nagynemű ouverturája Fausthoz, melly rendkívüli nehézségei’ daczára ritka pontossággal ’s tűzzel vitetett ki; nemkülönben Norma' és Semiramis' bevezető kardalai. A’ hangászegyesület ez alkalommal különös szellemi ’s anyagi erejét pompásan nyílványította. — Az Ismertető’ szilasi levelezője ezt írja januáról: „Fonnyasztó őszi időnk múlt évi november hónap’ 14- kéig tartott olly mértékben, hogy lassan kint kétkedni kezdünk azon, valljon az égi csatornák örökre behegedtek e? Őszi vetéseinket a’ hoszantartó szárazság miatt nagyobbrészint két szántásban végezhettük. Az elvetett mag 3—4 hétig csirázottan hevert a’ semmi nedvességet nem rejtett föld’ gyomrában; mihez még az is járult, hogy a’ tömérdek sok egér azt késő őszig kényére emésztette. Végre nov. 14k én megeredt a’ rég óhajtott eső hófergetekkel vegyest, mit azonban újra kellemes napok váltották fel, már ekkor uj erővel kezdték a’ visszamaradt gazdák őszi vetéseiket folyamatba venni. Azonban a’ kellemes napok csakhamar dermesztő napokká változtak át, miután azokat a’ nov. 25dikei fagy ’s a’ bekövetkezett ködös napok olly annyira kedvetlenítettek, hogy valóban egészségünk hanyatlani kezdett. A’ száraz fagy növekedett dec. 3tól egész dec. 22ig, tehát mit a’ kövér ködök vetésünkön segítettek , azt a’ száraz hideg majd csaknem tönkre téve, mig az említettem napi három ujnyi hó azt be nem pályázta. Folyó hónap’ okán erős havazás lepett meg bennünket, mi oknál fogva számítunk a’ legjobb, mert mindenki kénye kedve szerint szánkázhat. — Óvásul a’ többi közt írhatom, hogy Perkuban megyénkbéli (Torna) faluban egy molnár egy köznépi kézfogásnál lövöldözéssel akarván az ünnepet párosítni, midőn szobájában puskáját próbálgatná, ez elsült, ’s egy a’konyhaajtóban álló szegény asszonyt lőtt agyon, ki is 24 órai fájdalmak után meghalt.“ — Debreczenben a’ három királyi vásár épen olly silány volt, mint tavaly. Kevés vevő és kevés pénz volt a’ piaczon. Ennek oka abban látszik feküdni, hogy a’ dohányvásárlók leginkább csak a’ jövő hónapban szoknak megjelenni. Hamuzsir felette kevés és drága volt, mázsája 7/2—8 forint p. p. Disznóhus’ mázsája 32—4 forinton, disznózsíré 83/4—93/4 forinton kelt. Fuvarbér mázsájától Pestig 14 garas p. p. (Bandi. Zeit. — A’ budai jótékony asszonyegyesülethez, jótevő intézménye’ elősegítésére különféle ajándékok küldettek,u. m. készpénzben 252 v.frt., azonfelül gabona, hús, liszt, szárnyas állatok, fa ’stb., melly adományokért az egész intézet’ nevében hálás köszönet mondatik. — Kőszegen f. h. 3kán halt meg Czepecz Therézia kisaszszony, ki egész, nem csekély vagyonát jótékony czélokra szentelé végrendeletében. Az itteni kórháznak 15.000 forintot hagyott; az őt több évekig híven szolgáló személynek 500 forinton és egy szobára való bútorokon kívül 10,000 forint’ kamatjai’ élvezhetését, mellynek fele ennek halála után az itteni szegények’ intézetére, a’ másik az itteni városi catholicus főegyházra jutand. Az előbb Gyulay’ nevét viselt katona-nevelőháznak 4000 forintot hagya. Végre még hátra levő — nem csekély — javát a’ sopronyi Orsolyarendbeli szerzetesek’ kolostorának hagyta, mellyben ő is neveltetett, egy középrangu jó magaviseletű lyányka’ennek kamamatjaibeli nevelésére. Áldás kövesse a’ túlvilágra igy távozó embereket! emlékük bizonyára örökös leend. — Kolozsvárott Barla Miklós, ki már nagyon czélszerű gabonaszóró ’s egyszersmind rostáló erőműveivel és száraz malmaival, mellyeket mind saját találmánya és nézetei szerint készít, a’gazdaságnak szép szolgálatokat tett, ujontában egy aratóekét talált fel, mellynek mintáját el is készítette. Egy ló’ erejére van számítva, melly a’ szántóföldön az erőművet végig huzva, egyszerre fél ötnél szélesebb rendet vágna le. — A’jelen év’ kezdetével Zágrábban egy uj folyóirat indult meg „Croatia44 czím alatt, Horvát és Tótor-