Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)

1839-01-31 / 9. szám

eti h­ázam. Szerkeszti és kiadja Salásfalvi Orosz József. Januar. 31.1839. A’ Hírnök kinevezések’, hivatalos tudósítások , h­oni és külföldi politicai hirek’, mindennemű sta­tisticai adatok’, pénzkelet’, piaczi urak’, duna­­vizi á­­lás’ és mindenféle h­­i­rd­e­t­m­­é­n­y­e­k minél gy­­orsab­b­ közlésével s a’­­S'«ázattunk terjedel­mesb'politicai ’s rokon tudományé értekezések­kel, ugyszinte literatúrai, művészeti és közélet­ben­ jelesebb tünemények’, találmányok és inté­zetek’ ismertetésével foglalkoznak föképen. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csü­törtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhoz­­hordással 1 p. sz., postán borítékkal 4 fr. 24 kr. Előfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sé­tatéren 749. sz. a., Pesten F­iskúti Landerer Lajosnál, kinél a’ hirdetmények ’s a’ szerkesz­tőséget illető egyéb közlemények is elfogadtat­nak. Minden nemhivatalos leveleknek és köz­leményeknek bérmentes bekü­ldetése kéretik. T a r t a s o m. Magyarország és Erdély. Kinevezések: Zágráb var­megyének közgyűlése; változások a’ magyar szinh­aznal; m. tud. társaság; brassai és ó-toniai h­irek; elegytár. Ausztria. Ragy­­b­ri lun­ni­a. A’parlament’megnyitása február. 5kere határozva; konservativ gyülekezet; az európai nagy kabinetek f­elszólíttatnak a’ spanyolországi jeleneteknek végyettetésére. E ránézi­aor­­szág. Kamarai vitatások; a’ király’ esküje; a’ válaszfelirat to­vábbá ,s a’ ministerekre nézve kedvezőleg üt ki. Mária herczegné’ holtteste Toulonban. Spanyolország. Katonai despotisumsra törekvés. Narvaez’ kalandja a’ tengeren és szárazon. Olaszor­szág. A’Vezúv’ kitörése. O­r­os­z­o­r­sz­ág. Népnevelési intéze­tek. Belgium. Elegy. Hirdetések. Magyarország és JErdh­ly. () cs. ’s a’ kir. Felsége az eperjesi görög-cath­ol. káp­talanban megürült éneklő-kanonoksággal Gaganecz József őrkanonokot; — azú­r-kanonoksággal pedig Jakovits Mihály iskolás-kanonokot;—továbbá a’ budai főpostahivatalnál Kraft Alajos’ előléptetése által ürességbe jött 6dik kezelő-posta­­tisztséggel Morbitzer Jánost, a’ budai főpostahivatal’ első járulnokát, méltóztatott kegyelmesen felruházni. (Polv. tudj .) cs. ’s ap. kir. Felsége a’ k. kamarai főfizetőhiva­­talnál Schratzenthaler Ferencznek ellenőrré lett előlépteté­se által ürességbe jött másod-liquidatori tisztségre Hu­ber And­rás eddigi pénztárnokot, — ennek helyébe pedig pénztár­nokká Sza­tka István első pénztártisztet méltóztatott kegyel­mesen kinevezni. A’ amélt. magyar kir. Helytartó --Tanácsnál, Csöryh­eő János’ halála’ következtében, valóságos fogalma­zóvá Novák Miklós kebelbéli díjas fogalmazó-gyakornok, — ennek helyébe pedig díjas fogalmazó-gyakornokká Meir­­hoffer Károly szinte kebelbeli dijatlan gyakornok nevezte­tett ki, január­­8-án. Lánczos Gáspár vich­odnai kamar. erdőügyelő m. e. de­cember’ 23-án meghatálozott. •­­ Zágráb, jan. 23. Tek.­ns Zágráb vármegyének m. b. 17-én megnyitott és folytatólag ezévi januári­usban is tar­tott közgyűlésében, miután azután kinevezett főispány, mélt. Zdencsay Miklós aranysarkantyús vitéz ’s am. m. kir. udv. kamarai tanácsnok ur, székét elfoglaló, a’ szinte e’ f. h. b1kére hirdetve volt horvát-, tót- és fiaimat országi gyűlés­re küldendő követek’ megválasztása vétetett elő. E díszes megbízásra a’ mélt. főispány által Lentulay’ Imre, Móric­h Miklós és kir. kam. Jellachich István urak terjesztetvén elő, a’ Kir. és RE. választása a’ két legelől nevezett urakra esett. Utóbb az ezen uraknak adandó utasítás’ tárgya ke­rült fel, midőn is az ezen utasítás’ kidolgozására előlege­­sen kinevezve volt küldöttség’javaslata’ következtében ha­tározatta jön, hogy miután horvátországi bán­i excellentiá­­jának az érdeklett országgyűlésre meghívó, legfelsőbb k. kir. leiraton alapult levelében azon országgyűlés’ egyedüli tárgyaiul az ország’ bírójának egyszersmind a’ báni hivatal protonotariusának megválasztása és az utolsó,­­ Bobban tar­tott országgyűlés óta leérkezett k. kir. resolutiok’ kihirde­tése tűzetett volna ki, ennélfogva az országbíró’ válas­zá­­sát tekintve, adnák a’ megye’ követei szavazatukat annak, kit e’ hivatalra a’ kijelöltek közül legérdemesebbnek talál­nának, hasonlók közt azonban a’ megyebelinek adván el­sőséget. A’ legfelsőbb k. resolutiókat illetőleg pedig, mint­hogy azok’ tartalma nem tudatik, irántok semmi egyes és részletes utasítás sem adathatik ugyan , mennyiben azon­ban ama’ resolutiok netalán megtagadók volnának ’s a’ közügy’érdeke az illetett tárgyaknak­­) Felsége’ szine elébe újabb terjesztetését kívánná, ennyiben az országos Rendek’ részéről teendő legalázatosabb feliratok’ készítését eszkö­zöljék. Végre, a’ követek e’ két tárgyon kívül semmi egyébnek akármi módon javaslandó vitatásába ne eresz­kedjenek, hanem a’ netalán oda tartozókat a’ közelgő ma­gyar országgyűlésre halasztatni kívánják.—Januar. 22én, »mint a’ nevezett országok’ gyűlése’ megnyitása’ napján, a’ ,,V­eni Sancte“ után az egész gyülekezet az itteni vár­­megyeházba ment, itt egy küldöttség választatott, melly bán ő exeját a’ Rendek’gyűlésére meghívja; ő exeja élénk lelkesüléssel fogadtatott. Ezután ő exeja nyolczat jelölt ki az országbírói hivatalra, kik közül Mixich Miklós a’bán­tábla ülnöke nyeré el a’ többséget, mire ez mint ország’ bírája meg is eskettetek. Választás után több k. kir. leiratok olvastattak fel, mire a’ Rendek bán ő excjától egy f. h. 23án tartandó gyűlésre hivattak meg, mellyben a’ multgyü­­lés’j­egyzőkönyve leend felolvasandó. „Változások a’ pesti magyar színháznál“ ezen alatt következő híreket közöl az Athenaeum januar­ 24ről: „Hiteles forrásból értésünkre esett, hogy gróf Ráday Gedeon is e’ napokban lemarsdott a’ pesti magyar színház’ igazgatásáról, a’ mit méltán lehet sajnálni mindazoknak, kik a’ színház’ ügyét szívükön viselik; mert gróf Rádayban a’ színházi igazgatóság egy buzgó, értelmes és a’ maga bá­násmódjában igen humánus tagot veszíte el. Mióta a’ pesti színház megnyittatott (Ifihónap alatt), ez már a’ negyedik le­mondott igazgató (Bajza, Ilkey, Szentkirályi). Micsoda ká­ros befolyásúnak kell lenni ezen gyakori változásnak, kép­zelhetik azok, kik csak valamennyire is ismeretesek a’ színházi szövevényes viszonyokkal. Vallyon mi lehetett oka olly férfiú’ lemondásának, mint gróf Ráday? — Az igazga­tást most Nyáry Pál ur, Pest megye’ tiszteletbeli főjegyzője, viszi ’s hir szerint, mellynek igazsága felől azonban nem kezeskedünk, tel­jes hatalommal. — A’ derék Megyery, mint halljuk, e’ napokban el fogja hagyni színházunkat, mások is, mint Szerdahelyi, Telepy, Éder Lutz, László és Szilágyi elkészülnek. Kikkel fogja ezeket az igazga­tóság kipótlani? Mert a’ magyar színészekben nincs nagy válogatás! Vagy talán nem való a’hir? Bár ne volna!“ — Magyar tudós társaság. — December’ 3kán Jer­­ney János, történetirás-osztályi uj tag, egy, a’magyarhoni besenyőkről szóló tu­dományos előadással foglalta el ren­des tagi székét. Makáry György Heves-Szolnok megyei táj­szavak’ gyűjteményét adá be, ’s egy a’ eláss, literaturához tartozó munkának bírálók rendeltettek. A’ könyvtárba kül­dettek a) Iconics Zsigm. könyvárus által: Chronicon Bu­­dense, uj kiadás, Buda, 1838. b) Bárány Ágoston 1. tagtól: Közhasznú vállalatok a’ vízépítésben. Írta Petrovics Pál. Bécs, 1835. e) Benczúr József eperjesi könyvárustól: Pon­­grácz Lajos’ Szépirási példányai, 3 fűz. Eperjes, 1835.— Dec. 10.) 17., és 24.. a’ társaság gyűjteményei’ ügyével foglalkodott. Ezek mellett 1. olvastatott Császár Ferencz’ utazása a’ guarneroi szigeteken, melly a’ Tudomány tárban fog megjelenni, hová Jerney János r. t. ajánlatára Sáros­patak’ történetei Podhraczky József. 1. tagtól is felvétetnek. 2. Egy természettudományi kéziratról kihallgattatván a’ bí­rálók’ véleményei, az igazításul a’ szerzővel közöltetni hatá­­roztatott. 3. A’ m. mesteremberek’ műszavai’ gyűjteménye munkába vétetett. 4. A’ könyvtár’ számára az amerikai phi­­los. társaság k­irdé be emlékiratai’ legújabb füzetét (Trans­actions, VE 1.) ’s némelly apróbb nyomtatványait; továbbá a’ következő irók saját munkáikat, t. i. a) Horváth Dániel: A’ bölcseség’ vigasztalásai Boethius után. Sz. Fejérv., 1838. b) Horváth Mihály: gr. Nádasdy Tamás’ élete. Buda, 1838. e) Jakab István 1. t. Csel. ered. opera 2 felv. Pest, 1838. d) Kacskovics Lajos: A’ kisdedovó-intézetek’ évkönyve 1838- ra. Pest, 1838. e) Irinyi: Ueber die Theorie d. Chemie im­ Allg. Berlin, 1838. f) Szemere Bertalan : Terve egy építendő javító- fogháznak. Kassa, 1838. g) Szállási­ Ferencz: Nap­keleti képek. Kolosv. 1838. h) Kún Pál: Emlékbeszéd Márton István’ sírköve’ felállít. Pápa, 1838. Továbbá ugyan­ez: Knud Leem, en lappesk Nomeclator. Tronheim, 1756. Sujánszky Antal, Liszti János’ munkájával: Magyar mars, Bécs, 1653., és Tahy Gáspár: „Az cseh nadrágban öltözte­tett magyar szabados“ czímű politicai iratnak, melly A W­ürz­­burgban 1688. jelent meg, egy régi másolatával kedvesked­tek. 5. A’ kézirattárt Tahy Gáspár egy 1632 ki eredeti ma­gyar levéllel nevelte. Emlékezetbe hozatik, hogy a’Veldik nagy gyűlés által 1837 ben kitűzött ezen nyelvtudomány­i jutalomkérdésre: „Mellyek a’ két hazában és hajdani magyar tartományokban részint fenlevő, részint régi emlékekben találtató, azon magyar hangzatú helyirási (topographiai) és család­nevek, mellyeknek eredeti jelentését bizonyosság­gal, vagy legalább hihetőséggel meghatározhatni? Jutalma 100 dar. arany 44; a’ philosophiaira: „Nyomoztassák ki a’ pantheism­is’ természete, eredete, szülő okaival ’s elá­gazásaival együtt; ’s adassák elő, miilyen befolyása volt a’ régi, közép, és újabb kori philosoph­iai rendszerekre? Ju­talma 100 darab arany 44, valamint végre a’ drámaira is, mellyért ez úttal csak szomorujátékok víhatnak; a’ pálya­munkák’ beküldésének határideje folyó évi martius’ 24dike, midőn azt írója’ nevét rejtő pecsétes levélre hivatkozó jel­igével alulirt veszi által. A’ beküldött másolat, melly ki nem adatos’ esetében is az academia’ levéltárában marad, a’ nélkül hogy a’ szerző a’ munka’ sajátsági jogát elvesztené, idegen kézzel és tisztán írva, lapozva ’s kötve küldessék. Ha a’ jeligés levél’ felbontása után kitetszenék , hogy a’ munka saját keze’ írása a’ szerzőnek, ez a’ jutalomtól ele­sik. — Minden korbeli elsőrangú pályamű’jutalma 100 av., mellyen kívül másod sőt vad rendbelinek találandó is kia­­dathatik, ívenkint szabandó tiszteletdij mellett. Pesten, jan. 20. 1839. D. Schedel Ferencz, titoknok. (Kigyó-utcza, 404. sz. 1. emel.) A’ kis dedov­ó-intézete két M­a­g­y­a r o­r­s­z­á­g­b­a­n terjesztő egyesület, alapszabályainak Sik pontja sze­rint, jövő február, hónap’ 12kén ’s folytatva 17kén reggeli 10 órakor a’ n. casino’ teremében közgyűlést tartana, melly­­re minden rendű t. tagjainak szíves megjelenése kéretik. Pest, jan. 24kén lefif­. Kacskovics Lajos s. k. egyes, titoknok. A’ Flora’ — fűvészi újság’ — September’ 21kei szá­mából örömmel olvassuk, —úgy mond az Erdélyi Híradó — hogy a’ regensburgi k. fűvész - társaság a’ Vasárnapi Ujságf érd. szerkesztőjét, Brassai Sámuel urat, a’ társa­sághoz intézett becses közleményei’ tekintetéből levelező tagjává nevezte. Ó-Torda, január. 18. E’ folyó hónap’ 7-, 8-, 9-, 10- és Ildik napjain tárták közgyűlésüket is. Torda várme­gye’ Rendes Szász - Régenben, főispány Branyicskai báró Jósika Lajos’ elnöksége alatt. A’ gyűlés’ első főtárgyául cs. és k. Nagyfejedelmünk () Felségéhez tartozó hódolati eskü tűzetett ki, melly iránti készségüket őseikről öröklött lelkesedéssel, sokszoros „éljen a’ mi Királyunk, a’ mi jó fejedelmünk !44 kiáltásokkal jelentették ki a’ ns. Rendek. Ezt az egyesületi eskü’ letételének kitűzése követé, melly iránti készségöket is hasonló lelkesedéssel jelenték ki a’ ns. Rendek. Nem vala elégséges a’ gyűlés’ tereme, helyet adni mindazoknak, kik a’ szent esküket letenni megjelen­tek,— osztályonkinti előállást pedig az atyafiságos szere­tet nem engedett; kiomlék tehát a’ nemes néptömeg szabad ég alá, melly épen ekkor derűlé ki hófellegeiből, és Szász-Régeimnek még télben is szép és nagyszerű látkörén homálytalan nap ragyoga, ’s mintegy értesítő a’hű alattva­lókat, hogy még a’ fagyos természet is részesülni kivan polgári nagy ünnepük’ örömeiben. Elmondotta szent esküit előbb a’ magyar, azután az oláh nyelvű nemesség, 's ezek után, éljen kiáltozások, mozsarak’dörgései és trombitahar­sogások között, mindenki sietett vissza a' terembe ismét.— A’ gyűlés’ további tanácskozásának folyamában a' hódolati oklevél’ aláíratására biztosság neveztetett ki, királyi hiva­talos báró Bornemisza Pál ur­ elnöksége alá; a’ közgyű­lésben meg nem jelenhetett nemesség’ esküje’ letételére az alsó kerületben Veres József, a’ felsőben pedig Boér La­jos volt országgyűlési követek’ elnökségei alá biztosság neveztetett. Ezeken kívül az első napon több tárgy szőnyeg­re nem jött. — Lakoma •—• ősi szokásaink szerint — vig la­koma követé mindezeket, ollyan vig, miilyent csak akkor érezhet a’ magyar, midőn uralkodója vagy hazája iránti hűségének jeleit adni alkalma van. Kiterjedek a’ főispány’ bőkezűsége a’ lakoma’ tábláihoz le nem ért 590—600 főből álló egyházi nemességre is, és a’ városon fekvő egész ka­tonai rendre, mellynek tisztsége a’ fényes táblákat díszesí­­té. Estve tánczvigalom tartatott a’város’ nagy vendéglőjében, mellyben a’vidék’ szépei is megjelentek, ’s a’ hangászatot művészileg megtanult szász polgárok tevék. — A’ többi na­pokon szüntelen folyt a’ hódolati oklevél’ aláírása; a' Ren­dek pedig a' megye’ több nemű ügyes-bajos dolgai fed­ett tanácskozónak. El egy tár. Januar. 27-én tartá hangászegyesüle­tünk havi versenyét, melly most különösen látogatott volt. Különös említést érdemel Lindpaintner’ nagynemű ouvertu­­rája Fausthoz, melly rendkívüli nehézségei’ daczára ritka pontossággal ’s tűzzel vitetett ki; nemkülönben Norma' és Semiramis' bevezető kardalai. A’ hangászegyesület ez al­kalommal különös szellemi ’s anyagi erejét pompásan nyíl­­ványította. — Az Ismertető’ szilasi levelezője ezt írja janu­áról: „Fonnyasztó őszi időnk múlt évi november hónap’ 14- kéig tartott olly mértékben, hogy lassan kint kétkedni kez­­dünk azon, valljon az égi csatornák örökre behegedtek e? Őszi vetéseinket a’ h­oszantartó szárazság miatt nagyobbré­­szint két szántásban végezhettük. Az elvetett mag 3—4 hétig csirázottan hevert a’ semmi nedvességet nem rejtett föld’ gyomrában; mihez még az is járult, hogy a’ tömérdek sok egér azt késő őszig kényére emésztette. Végre nov. 14k én megeredt a’ rég óhajtott eső hófergetekkel vegyest, mit a­­zonban újra kellemes napok váltották fel, már ekkor uj e­­rővel kezdték a’ visszamaradt gazdák őszi vetéseiket folya­matba venni. Azonban a’ kellemes napok csakhamar der­mesztő napokká változtak át, miután azokat a’ nov. 25dikei fagy ’s a’ bekövetkezett ködös napok olly annyira kedvetle­nítettek, hogy valóban egészségünk hanyatlani kezdett. A’ száraz fagy növekedett dec. 3tól egész dec. 22ig, tehát mit a’ kövér ködök vetésünkön segítettek , azt a’ száraz hideg majd csaknem tönkre téve, mig az említettem napi há­rom ujnyi hó azt be nem pályázta. Folyó hónap’ okán erős havazás lepett meg bennünket, mi oknál fogva számítunk a’ legjobb, mert mindenki kénye kedve szerint szánkázhat. —­ Óvásul a’ többi közt írhatom, hogy Perkuban megyénk­­béli (Torna) faluban egy molnár egy köznépi kézfogásnál lövöldözéssel akarván az ünnepet párosítni, midőn szobájá­ban puskáját próbálgatná, ez elsült, ’s egy a’konyhaajtóban álló szegény asszonyt lőtt agyon, ki is 24 órai fájdalmak után meghalt.“ — Debreczenben a’ három­ királyi vásár épen olly silány volt, mint tavaly. Kevés vevő és kevés pénz volt a’ piaczon. Ennek oka abban látszik feküdni, hogy a’ do­hányvásárlók leginkább csak a’ jövő hónapban szoknak megjelenni. Hamuzsir felette kevés és drága volt, mázsája 7­­/2—8 forint p. p. Disznóhus’ mázsája 3­­2—4 forinton, disz­nózsíré 83/4—93/4 forinton kelt. Fuvarbér mázsájától Pestig 14 garas p. p. (Bandi. Zeit.­ — A’ budai jótékony asszony­­egyesülethez, jótevő intézménye’ elősegítésére különféle ajándékok küldettek,u. m. készpénzben 252 v.frt., azonfelül gabona, hús, liszt, szárnyas állatok, fa ’stb., melly adomá­nyokért az egész intézet’ nevében hálás köszönet mondatik. — Kőszegen f. h. 3kán halt meg Czepecz Therézia kisasz­­szony, ki egész, nem csekély vagyonát jótékony czélokra szentelé végrendeletében. Az itteni kórháznak 15.000 forin­tot hagyott; az őt több évekig híven szolgáló személynek 500 forinton és egy szobára való bútorokon kívül 10,000 forint’ kamatjai’ élvezhetését, mellynek fele ennek halála után az itteni szegények’ intézetére, a’ másik az itteni városi catholicus főegyházra jutand. Az előbb Gyulay’ nevét viselt katona-nevelőháznak 4000 forintot hagya. Végre még hátra levő — nem csekély — javát a’ sopronyi Orsolya­­rendbeli szerzetesek’ kolostorának hagyta, mellyben ő is neveltetett, egy középrangu jó magaviseletű lyányka’ennek kamamatjaibeli nevelésére. Áldás kövesse a’ túlvilágra igy távozó embereket! emlékük bizonyára örökös leend. — Kolozsvárott Barla Miklós, ki már nagyon czélszerű gabo­naszóró ’s egyszersmind rostáló erőműveivel és száraz malmaival, mellyeket mind saját találmánya és nézetei sze­rint készít, a’gazdaságnak szép szolgálatokat tett, ujontá­­ban egy aratóekét talált fel, mellynek mintáját el is készí­tette. Egy ló’ erejére van számítva, melly a’ szántóföldön az erőművet végig huzva, egyszerre fél ötnél szélesebb ren­det vágna le. — A’jelen év’ kezdetével Zágrábban egy uj folyóirat indult meg „Croatia44 czím alatt, Horvát­ és Tótor-

Next