Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)

1839-02-21 / 15. szám

TSodoru bűzöst várjuk. — Jövő tavaszkor vas gőzöst látan- J­ak Dunánkon, ’s a’ gőzhajó-társaság már többnek ké­szítése iránt is rendelkezők. — Mint literatúrai újságot em-lithetjük hogy sujins^y i ' • t,ir“vrVTZTrpf le pszül lövő lo4u. evie Kicinm* bazi zse '’Jtkor említett töltés’ készítésében sok száz e,S ei' - szekér foglalatoskodván, egy hét alatt e’nagy munka szinte' hihetetlen gyorsasággal csaknem egészen 1 ",­ február. 12 ére. E’ töltés’ magassága az 1775 ki' nek magasságához van szabva; egyébiránt a jég u­éven minden kártétel nélkül eltávozott­­ Folyó Kilián és pesti igen szorgalmas mosónet, k. 3 gyer­mek’ any­a, ’s azokat iszákos férjével együtt kézi munkával Snyháf it­as férje, mikor épen egy parnával ismét csap­­székbe akarna indulni, földhöz sujta’s több kesszurast ej­te rajta mivel őt visszatartoztatni igyekezek. Egy szomszéd­os szabaddá a’ szerencsétlent ’s az egyetemi kórházba vi­­tete, hol febr. bán két egészséges fimagzatot szült, a gonosz féli’pedig a’ börtönben varja büntetését. A Szerencsetlen asszony’ számára a’ P- TageMat' szerkesztősége gyűjtemény nyita meg, ’s már 47 ír. 12 kr. gyűlt be p. p. - bebr. lakén délelőtt Pesten a’ Kepiró-utczában egy ifjú ember összete­relvén anyjával , egy magány szobába zara ezt , apja test­vérével együtt, ’s az ablakot kitárván, ezen minden bútort kidobált az utczára, végre pedig meg megölesse! is fenyegete any­ját ’s a’ ház’ felgyujtásával, míg vegre börtönbe vivek test­vérével együtt, ki rút tettenek segedje volt. — 1. ns Nograd med Vének a’ közjót, szépét ’s nagyot hazaim, hévvel párto­ló lelkes fiai es leányai a’ pesti magyar színház fen tar­tására alakult pénztári részükről is gyarapitandok, az altalok e czélra adott színi mutatvány’ 500 v.­rtnyi jövedelmet által­­küldötték. Gr. Batthyányi Gusztáv pedig a ruhatárt több nagybecsű ruhadarabbal ajándékozta meg.­­Lappan jan. Ioan Webber József Maros szabályozási ellenes tiszt két csö­ves puskával vadászni indult, de sem másod sem harmad­napra vissza nem érvén, valamelly szerencsétlenség min­tájára adott okot. A’ keresni indult emberek végre 22 én este megtalálták őt a’ szőlők között,holtan. Feje lövés által volt szétzuzatva. — Török-Becsen (torontal megyében), múlt hó’ végén Babics ottani kereskedőt saját házában meg­­gyilkolák. A’ gyilkosok négyen valának; először is az ina­son éltének néhány szúrást az előszobában, azután pedig a kereskedőt foszták meg életétől, ’s mintegy 30 ezer forintnyi készpénzét oztak el; gonosztetteket azonban nyomban kö­vette a’ büntetés, mert a’ megsebesült, magatholtnak szín­ia inas nyomukat követé, ’s befogattak. A’ rögtön­itelészek hármat azonnal kivégeztetett közülök; a’ 4dik megszökött. Több körülményekből valószínűvé vált, miszerint ugyane’ gyilkosok rabták ki néhány hét előtt a’kameniczi urod. pénz­tárt melly akkor 17.000 Irtot foglalt magában.— Kőszegen mintegy három év óta létezik egy társaság, melly czeljaul­­űzte ki, megbetegült szegényeket, különösen a kezmüves- és cselédosztályból, valláskülönbség nélkül ingyen kitartani. Igen nemeslelkűleg segité e’ társaságot hold. Avetíts Jakab volt kamarás ’s ennek ö­.vegye Julia született Batthyányi gróf­nő. 1838. évben jan.­­ től egész dec. végéig 87 beteg ve­tetett fel; bevétel 3614 ír. 276 kr., kiadás 2465 ír., 24 kr.­­— Karczag Benjámin pesti fakereskedő a’ viz által károsultak’ számára tiz öt fát ajándékoza. — Brassói hírek szerint a’ lefolyt utolsó öt évben hiteles felszámítás után 48304 sertés hajtaték be a’ szomszéd Oláhországból, mellyeknek nagyobb része mind ott helyben kelt el. Ha egy­felől sajnálva tekintünk — mond az Erdélyi Hírlap — azon pénz után, melly az itteni kereskedésnek csak ezen ágá­ért is vidékünkből kivitetik, másfelől kénytelenek va­gyunk megvallani, hogy ezen pénzkivitel’ meggátlására mi elégtelenek vagyunk. Ritka esztendő ugyanis, mellyben a’ termesztmények, nevezetesen a’ kukoricza (tengeri), azon mennyiségben teremnek, hogy abból még sertések’ hizla­lására is sokat lehessen fordítani, midőn nevezetesen egy évi szűk termés után a’ kenyérnek valót is Oláh­országból jutányosabban kaphatjuk. Mi lehet oka ezen, valóban nem kedvező helyzetnek, miszerint egy évi szűk termés kész éhséget hoz vidékünkre; az igen eláradt divatüzés, vagy vidékünk’ nagy népessége , annak vitatásába nem ereszke­dünk ; csak annyit mondunk, hogy az illynemű oláhországgali közlekedésünk’ megakadályoztatása kipótolh­atlan veszteség volna. Most a’ legjobb sertéseket, mellyek 100 font sza­lonnát adnak, meg lehet 25—30 forinton venni.— Januar­ 22én tartá a’ brassói takarék-pénztár-egyesü­let éves ülését, mellyben a’ megbízottak múlt évi m­unkálatjokat benyújtók, ’s előadók egyszersmind a’ pénztár’jelen állapotját, misze­rint három év alatt az első tőkéről (9346 f.) már ma a’ som­ma 59,482 fr. 39314 krra növekedők ezüst pénzben , melly növekedés minden esetre a’ pénztár’ czélszerűségére mutat. Jelenleg van kiadni való pénz 4475 forint 12 kr. ezüstben, mellyet ezen egyesület’ alaprendszabályai szerint itt városi hypothecáért vagy idegeneknek a’ rendszabásokban meg­alapított jó zálogért minden időben ki lehet venni. Kívána­tos, hogy illy jótevő intézetek országosan, vagy legalább több helyen a’ ns. magyar és székely nemzet’ keblében is jöhetnének életre, melly minden esetre,e’két nemzetnek már rég megcsökkent hitele’alapítására’s pénzügyi tekintete’e­­melkedésire igen sokat tehetne.­­ A’ kolozsvári casino el­ső megalakulásakor czéljává tette azt is, hogy ritka művé­szeti készítmények’, ásványok’, régiségek’, régi pénzek’ ’s kéziratok’ ’stb. gyűjteményét is alapítson. Minden nemből nehány példánnyal már meg van téve a’ kezdet, nevezete­sen geológiai gyűjteménye, a’ hazában ismertek közt leg­­tökéletesebb. Hátra volt még a’ pénzgyűjteményt megkez­deni. Gróf Gyulay Lajos törökországi útjából közelebbről megérkezvén, a’ mostan folyamatban lévő török pénzeket ajánlotta a’ casinonak. A’ szép ajánlat többekben is lelke­sedést gerjesztett, ’s egy hónap alatt 3 darab arany, 254 e­­züst és 139 réz pénz gyűlt be, nagy részint régi görög, ró­mai, erdélyi fejdelmek alatti ’s más nemzeteknél most fo­lyamatban levő pénzekből. — K­r­aj­o­­vá­b­ó­l (Kis-Oláh­­ország’fővárosa, nagy, rendesen épített helység, egy neve­zetes vásár is tartatik itt, 2 kolostora és 7 temploma van, 8000 lakója, kik többnyire kereskedők és kézművesek) ír­ják . A’ kor’ szelleme falaink közzé is belátogatott, ’s óriási lépéseket tesz. Más uj javításokon és intézményeken kívül két hónap óta könyvnyomtató intézetünk is van, melly egy uj oláh „Mosaic“ czímű folyóirat’ nyomtatásával nyittatott meg; ez hetenkint egyszer jelenik meg 8d rétben; előfizetési ára”egész évre 2. cs. k. arany. Romania, szinte oláh hírlap, megszűnését jelenté, mert a’ kiadások a’ bevételt felülhalad­­tak? ( Ez, fájdalom! több magyar folyóiratoknál is megtörtént.) _A’ zágrábi olvasó-társulat egyesülve a’ varasdi’s károly­városi rokon társulatokkal, következő tárgyakra jutalma­kat tüze ki a’ legjobban értekezőnek: 1) Köztudomású, mi­szerint a’ Horvát-és Tótországban teremni szokott jó ’s erős bort nem szállíthatni helyzeti akadályok miatt a’ szomszéd tartományokba, ’s ez okból mind a’ nép emészti azt föl, mi reá nézve erkölcstelen hatást gyakorol. Kétszeresen óhajtha­tó tehát, e’ borok’ egy részének tengeren tovább szálltha­tása. 2) Igen érezhető a’ mindennemű posztó’, jó bőr’ és talp’hiánya; noha s­orvát- ’s Tótországban nem igen nagy terjedésű a’juhtenyésztés, mégis tapasztalás tanítja, hogy műveit országok idegen gyapjúval czélszerűleg felelnek meg illy hiánynak. E’ két öltözetnemű igen keresett és nélkülöz­hettem 3) Korunk a’ közlekedés’szaka. Az általán­os teás­vágy ’s iró- és nyomtatópapiros’nagy szüksége mellett isko­lák’, polgári és katonai hivatalok’ ’s egyéb intézetek’ szá­mára, az iró- és nyomtatópapiros nagy fontosságú tárgy. E’ kívánatnak annál könnyebben lehet megfelelni, mivel bá­mulatos mennyiségű rongyot szállítunk innen külföldre. 4) Végre azon tekintetből, miszerint a’ földművelés még csu­pán gyermekkorban van, a’nép’kívánatinak megfelelő gaz­dasági kézikönyvet kellene készíteni, melly egyszersmind oktatásra fogna használtathatni a’ falusi iskolákban. — A­ feladás tehát annak megfejtéséből áll: mikép lehetne e’ hiányokon legczélszerűbben segíteni ? Részletes oktatás a műtani készületekre nézve nem kívántatik, csak kimutatása a’ szükséges költségnek és legczélszerűbb módnak, hazánk körülményihez illesztve. Mivel egyes vállalkozó nehezen eszközölhet e’ részben valamit, tehát részvényes társasá­gok’ lényegéről is szükséges emlékezni. E’ tárgyról írott közhasznú munkákra ’s ezek’ illető lapjaira is czélszerű leend hivatkozni. A’ jutalmak ezek: A’ legjobb értekezés az első pont alatti tárgyról 20, a’ másodikról 40, a’ odikról 15 és a’ 4 ről 16 arannyal tiszteltetik meg, ha illyr nyel­ven leend irva, más nyelven írottak a’kitűzött jutalmak’ felé­ben részesülendnek, mivel azokat aztán illyt nyelvre kellene fordíttatni. Az értekezéseket idegen kéznek kell tisztán leír­ni, lapozni és jelmondattal ellátni; az értekező’nevét és lakhelyét hasonló jelmondatú levélbe rejtenék A’ legjobb értekezés’ levélkéje fel fog bontatni és szerzőjének neve köztudomásul adatai. Az értekezéseket i. e. május’ utoljáig szükség beküldeni a’ társulati igazgatósághoz, melly o ok­kal támogatott bíráló jelentést teend rólok a’ f. e. közgyűlés előtt. A’ jutalmazott értekezések a’ társaságnak jutandnak tulajdonul, ’s annak költségén vagy az illyr „hajnali csillag­ban“ (Illír­ska-Danical) vagy külön füzetben ki fognak adat­ni. A’ jutalmakért Braskovics János gróf társulati elnök kezeskedik. Ausztria. A’ lengyel királyságbani támadás’ legyőzetése után bol­dogult Ferencz Császár Ő Felsége a’ lengyel támadási had volt fővezérének, Skrzyneckinek, saját kérelmére, az Ő Felsége’ statusaibani tartózkodást azon ígérete mellett mél­­tóztatott megengedni, hogy ő azokban nyugton fog maradni. Skrzynecki Prágából, hol több év óta családjával együtt tartózkodók ’s teljesen szabad személyes járáskeléssel élt, a’ múlt januarius hónap’ 13dikán titkon eltávozott, egy írást hagyván hátra, mellyben a’ cs. k. kormányt tudósítja arról, hogy ő Belgiumba megy, hogy ott egy, az ottani kormány­tól neki ajánlott, hadi szolgálatba lépjen. Áthatva az illyen hivatkozásból, ha az csakugyan ala­pos lenne, származó csonkításától azon tekinteteknek, mely­ikekkel egy idegen hatalmasság () Felsége’ legfőbb méltó­sága iránt tartozik, Urunk (3 Felsége , mihelyt Skrzynecki ex-general’ prágábóli eltávozása tudtára esett, a’ Brüssel­­ben lévő cs. k. ügy­viselőnek, Rechberg grófnak, meg pa­­rancsolata, nyilatkoztassa ki ez a’ belga kormánynak, hogy ha Skrzynecki a’ belga kir. hadi szolgálatba valósággal fel­vétetnék, vagy ha már felvétetett, abban megtartatnék, ak­kor további diplomatai viszonyok a’ cs. k. ausztriai ’s a’bel­ga királyi udvarok között nem fognának fenállhatni, a’nél­kül egyébiránt, hogy azoknak a’fentebbi ok miatt történendő megszüntetéséből a’ cs. udvarnak a’ londoni conferentia által megkezdett békemunkábani részvéte csorbulást szenvedne. Miután tehát a’ cs. k. ügyviselő által, utasítása szerint, tett nyilatkozat a’ belga kir. kormány’ részéről kielégítő vá­laszt ’s elintéztetést nem talált, Rechberg gróf, a’ követ­­ségi személyzettel együtt, Brüsselt a’ folyó febr. Odikán elhagyó, — ’s más részről az itteni cs. k. udvarnál levő meghatalmazott belga követnek . Felsége’ nevében tudtára adatott, hogy diplomatái foglalatosságai a’ cs. k. udvarnál megszűntek. (Beob.) Bécs, febr. 18.­­) cs. k. Felsége tegnap, 17dikén, a’ londoni udvarhoz rendelt persa követet, Husszein khánt, ki () Felségének levelet hozott fejedelmétől a’ sáh­tól, audi­­entián fogadni méltóztatott. Bécs, febr. 18. Angliában a’ trónbeszéd köz jóvá­hagyást nyert. A’ gabonatörvények felől nem létetik benne említés, ’s a’ ministerek a’ cabinet’ minden tagjainak szabad­ságokra h­agyák az e’tárgybani szavazást, mi szintolly egye­nes mint okos bánásmódnak tartatik. Mi a’canadai foglyok’ ügyét illeti, ez még nincsen eldöntve, mit ama’ törvények’ homályosságának ’s határtatlanságának tulajdoníthatni, mely­­lyek a’ határtalan hatalomnak és határtalan szabadságnak csodálatos vegyületét foglalják magokban ’s még a’ nor­mán hódítók’ idejéből származvak. Reményük, hogy végre ezen törvények is uj átnézés alá fognak vétetni , mi nem kevesebbé várható azon törvényekre nézve, mellyek a’ libellusok’ (rágalomiratok’) írását és terjesztését tárgy­azzá­k. Illyés iratok az angol törvény’ értelme szerint a’ köz béke’ megháborításául (breach of the Kings­peace) tekintetnek; de nincs „írott szabály“, melly szerint azok’ írói és terjesz­tői a’ törvényszékek által büntettessenek, ’s igy ezek ed­dig csak a’ már előfordult esetek’ példája után ítélnek, mely­­lyek pedig mint igen különböző kor- és más viszonyokban történtek jelenleg mintául nem szolgálhatnak. Ennélfogva igen kivánatos volna, hogy pontosan határoztassék meg, mi által válik valamelly irat rágalomirattá a’ kormány vagy az egyesek iránt, ’s mi legyen az illy iratok’ szerzőinek és terjesztőinek büntetése.— Francziaországban febr. Sdikán hírét vették, hogy a’ mexicovali ellenségeskedések ismét­­ kiütöttek.— Ezen országban jelenleg egy írói egyesület ke­letkezett, mellynek czélja az, hogy csupán szigorúan er­kölcsi tartalmú, magasabb népművelésre, erkölcsösítésre és közhasznú ismeretek’ terjesztésére ható munkákat bo­csássanak közre. Ezen egyesület kiváltképen hasznosnak tekintetik a’ mai időben, midőn a’ franczia literatura az igaz morálnak teljes elhanyagolásában ’s az igaz hazasze­retetnek teljes hiányában sinylik. Az egyesületbe lépett férj fiak hiszik, hogy a’ jövendő ministerium az igaz nép­felvilágosítás’ munkáját vezérlendi, ’s a’ nemzet’ szellemi és anyagi előhaladásit serkentendi és előmozdítandja, miáltal azok mind a’ kormányra mind az országra nézve üdvösek le­­endenek, a’ hazát szaggató pártdühöngéseknek vég vettetik, ’s a’ nép és kormány közötti kölcsönös bizodalom’ szép kö­teléke újólag és felbomolhatatlanúl helyre fog állíttatni. Hiszik továbbá, hogy mindenek előtt az olly igen szükséges nevelés- és oktatásügyi reformok volnának létesítendők, mellyek által az ifjak erkölcsös, becsületes és a’ gyakorlati életre kiművelt statuspolgárokká neveltetnének; és hogy a’ földművelést, kereskedést és műipart emelő eszközök­höz kellene már egyszer nyúlni, miilyeneknek vélik egy nagy nemzeti bank’, több hitelintézetek’ és műiskolák’ fel­állítását ’s az országos csatorna- és vasútrendszernek bevé­­geztetését; végre hiszik ők még azt is, hogy az országban elhatalmazott erkölcstelenség nagy részben a’ földbirtok’ elbim­boltatásából származik, mi által egész vidékek jutot­tak elszegényedésre, valamint szinte az egyenes és mellé­kes igen nagy adókból, mellyek az utóbbi években száz­tól tizzel emeltettek fel, ’s mellyek által a’ lakosság’ hét tizedrésze olly annyira nyomatik, hogy gyermekeinek kellő nevelést nem adhat. Ugyanezt tapasztalni a’ kereskedőosz­tály’ szegényebb részénél is, kiket az egyes, nagy keres­kedőházaknak és gyám­okoknak engedett szerfölötti kedve­zések és szabadalmak nyomnak. — Párisban „Regine“ czímű új daljáték, muzsikája Adamtól, igen tetszett; nem különben a’ „Gypsie“ czímű ballet, mellyben Eisler Fan­ny iszonyú tetszést nyert a’ czímszerepben, mint skócziai czigánylány, ’s ismét, midőn ugyanazon balletben a’ „kra­­kói“ lengyel nemzeti tánczot tánczolta. A’ Renaissance­­szinházban szinte tettszett a’ „Csodaviz“ czímű uj daljáték, muzsikája Gr­is ártól, ’s a’ Maquet által irt „Bathilde“ czímű uj dráma. — Persiában is adatnak már a’ nyilványos mu­latóhelyek’ közelében színjátékok, ámbár még sajátlag e’ czélra épült színházak nincsenek. Az ottani színészek, kik egyszersmind rege- és történetbeszélők, körmeiket a’ la­kosok’ többségének szokása szerint sötétvörösre, kezeiket és lábaikat pedig sárgára festik,’s feketére festett nagy sza­kált viselnek. — Konstantinápolyban franczia építészek egy pompás színházat építenek most, mellyben olasz operák fognak adatni. A’ ház az olasz színházak’ mintájára készül, mellyek rendszerint igen kényelmesek ’s olly czélszerűen építvék, hogy a’játékot mindenik helyről igen jól láthatni és hallhatni. E*** Nagy Britannia. A’ felsőházban febr. 5kén este Lovelace gróf meg­kezdé a’ válaszfelirat,iránti vitatkozást, olly válaszfeliratot javasolván, melly a’ trónbeszédnek tiszta körülírása. — Vernon lord, ezen indítványt pártolva, leginkább azt akar­ja megmutatni, hogy az angol tengerészet békeidőkben so­ha sem volt erősebb, tiszteletparancsolóbb, mint épen most, — melly nyilatkozás dörgő tetszést okoza. — Wellington herczeg: „Nem szándékom, vitatkozást támasztani olly kérdések iránt, mellyek kétségkívül későbben fontos fe­­szegetésekre fognak alkalmat adni. Örömmel hallottam a’ trónbeszédből, hogy ő felsége erősen el van tökélve, fő­hatalmát a’ Canadákban fentartani; de szabad lesz kifejez­nem sajnálkozásomat, hogy semmi rendszabályok nem vé­tettek elő ezen akarat’ teljesítésére. Látták, mikép ama’ vidékeken egy csendes birtok megtámadtatok, békés lako­sok méltatlan bánásmóddal illettettek, elpusztíttattak, tűz­zel vassal üldöztettek. Óhajtottam volna, hogy olly rend­szabályok’ elővétele jelentetnék, mellyek alkalmasok­ len­nének, a’ királyi tekintetnek tiszteletet ’s az alattvalók’ , életének és vagyonának bátorságot szerezni. Kötelessége ő felségének, azokat védeni; kötelessége kivált, egye­nesen protestálni mindazon vétkes megtámadások ellen, mellyeknek az amerikai polgárok’ részéről hű canadai alatt­valói esnek áldozatul. Előterjesztéseket kell ezért intézni az amerikai kormányhoz. Ha semmi i­lyes rendszabály nem vétetik elő, akkor Felső-Canada­ tartománya nem soká­ra olly állapotba lesz helyezve mint Texas. Mondottam már, é s ismétlem, olly nagy hatalmasság mint Anglia nem kezd­het kis háborút. Angliának mindig nagyságához méltó fegy­verekkel kell a’ csatatérre szállani. Ha az egyesült statu­sok’ kormánya elismeri ’s kinyilatkoztatja, hogy a’ polgári hatóságok nem birnak akadályozni illy beütéseket, akkor a’ királyné’ kormányának kell megtenni a’ kezdeményt. A’ királyné utalommal tartozik alattvalóinak. Álmélkodtam a’ módon, mellyel a’ trónbeszédben bizonyos nagy gyüleke­zetek bélyegeztettek, mintha nem tudatnék, hogy egy, ő fel­sége’ kormányának bizodalmával megtisztelt férjfiú (̋‡' U0N­~ nell) minap maga 60,000 emberből álló föl fegyverzett, csa­­tára­ kész hadi test’ alkotását ajánlotta. (Hallják!) Remény­tem, legalább egy példány megküldetett a’ kormánynak a’ kérdéses szakaszból.“ (Tetszés és kaczaj.) — Melbourne lord: „Tagadom, hogy a’ kormány hivatalosan kedvez a’ gabonatörvények’ eltörlése’ tervének. Teljes őszinteséggel

Next