Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)
1839-05-16 / 39. szám
3»dik szám. A’ Hírnök kinevetések’, hivatalos tudósítások’, honi és külföldi politicai hírek’, mindennemű statisticai adatok’, pénzkeret’, piaczi árak’, dunavízállás’ és mindenféle hirdetmények’ minél gyorsabb közlésével ;_a’ Számoljunk terjedelmesb political ’s rokon tudományi értekezésekkel, ugyszinte literatúrai, művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények’, találmányok és intézetek’ ismertetésével foglalkoznak főképen. Szerkeszti ’s kiadja Balásfalvi OroszJózsef. Sttatus’ 16. 1836. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csütörtökön. Félévi elöfizetés Pozsonyban házhozhordással 4 p. fz., postán borítékkal 4 fr. 21 kr. Előfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sétatéren 749. sz. a., Pesten Füskúti Landerer Lajosnál, kinél a’ hirdetmények ’s a’ szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nemhivatalos leveleknek és közleményeknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartalom: Magyarország. Kinevezés; országgyűlési követek; Slont és Nógrád vármegyék; tisztujítási. Ausztria. Nagy britanúi a. A/. orosz trónörökös Londonba megérkezik; hirdetmény a törvény elleni gyülekezetek ellen; parlamenti viták a’ máltai sajtóviszonyok és a’ portugálok’ rabszolgakereskedése felett; királyi üzenet Canadát illetőleg; nyolcz uj whig pair. Francziaország; lassú beteg; Mauguin’ javaslata a’ koronához intézendő felirat iránt; ellenkező hírek egy Abd-el-Kaderrel leendő háború felöl. Spanyolország. A’ két ellenséges had végre csakugyan munkálkodni kezd; ifjurablás. Portugália. Sabrosa hadminister. Németország. A’ hannoveri rendek gyűlése ismét összeírva. Hirdetések. Magyarország. () cs. ’s ap. kir. Felsége, i. e. apr. 16-án kelt legfelsőbb határozatában, SplényiSámuel bárót, a’ nmeit, erdélyi királyi kormányszék’ eddigi fogalmazó-gyakornokát, ugyanott tiszteletbeli fogalmazóvá méltóztatott kegyelmesen kinevezni. Lucsics Máté eszéki k. hid vámfelügyelő i. e. april. 20- kán meghatározott. Országgyűlési követekké választattak : Bihar vármegyében Hodossy Miklós és Bernáth József; Zala vármegyében Deák Ferencz és Hertelendy Károly; Győr vármegyében Szirtls Antal másod alispány és Takács Sándor főszolgabíró; Szatmár vármegyében Kende Zsigmond első alispány és Botka Imre; Tolna vármegyében Dőry Gábor másod alispány és Perczel István táblabiró; Bereg vármegyében Füzeséry Gábor és Lónyay László; Trencsin vármegyében Marczibányi Antal első alispány és Vietoris,László másod alispány; Zólyom vármegyében Beniczky Ágoston első alispány és Osztroluczky Miklós másod alispány,; az egri főkáptalan’ részéről Frimm János és Roskoványi Ágoston kanon.; Kassa szab. kir. város’ részéről Haskó Sándor és Demeczky Lajos; Székes-Fehérvár szab. kir. város’ részéről Haáder Pál polgármester, és Bauer György tanácsnok; Zágráb szab. kir. város’ részéről Bedekocich János főjegyző; Károly városéról Klobucsarics Károly helyettes városbiró. Tek. ns. Hont vármegye’ tisztújító széke, melly május 6dik, 7dik és Sdik napjain nmélt. Székhelyi Majláth György országbirája’ ’s főispány ur’ elnöksége alatt tartatott, következő eredményű: Miután volt első alispány ’s kir. tanácsos Tersztyánszky Sándor ur legközelebb a’ Kir.Tábla’ közbirájává neveztetett, volt másodalispány kir. kamarás Nyáry Antal báró ur pedig hivataláról végkep lemondott, volt főszbiró Luka-Nényei Luka Sándor első,s volt főjegyző Balogi Baloghy Imre másod alispányoknak közakarattal megválasztattak. (L. a’ Izirnök’ 38. sz.) A’ többi uj tisztikar igy következik : Iső főjegyző Bakay Ferdinánd, 2dik főjegyző: Boronkai Lajos; aljegyző: Gyürky Medárd, 2dik Ebeczky Emil; levéltárnok és lajstromzó Bakay László. Hadi főadószedő: Kubinyi Vilmos, házi: Gyürky Sándor. Főügyész: Vajda Istv.;lső al: Pongrácz Gyula, 2dik alügyész : Gyürky Eduard; főbiztos: Laszkáry Lajos; számvevő: Nagy Antal. Ügyvédségi elnöke "főszbirói czímmel: Ebeczky Pál; főorvosok: Stéger János és Horváth József. Báthi járási főszbiró: Majláth Lajos; alszbirók: Sontha Ágoston főszbirói czímmel, és Okolicsányi Antal; tiszt, alszbiró Boronkay Ignácz; aladószedő Czecze Elek; rendes esküdtek: Reviczky Ferencz, Szíruhár Elek és Petykó József; asbiztos: Szabó József. Kerületi főorvos: Berko József. Selmeczi járási főszbió Sembery Imre; al: Sembery Boldizsár és Szentkirályi László; aladószedő Zajtky István; rendes esküdtek : Lukács Lajos, Mátyus Adolf és Tomránszky Rudolf; albiztos: Horváthy József; sebész: Szeidenschvarcz József; Ipolyi járási főszbíró: Mártonfffy Dénes, al: Stummer Ferencz főbírói czímmel, és 17//mann Bernát; aladószedő: Géczy Lajos; rendes esküttek: Kasza Ágoston, Pongrácz Lajos és Stummer József; albiztos Pruszkay Dénes; sebész: Horváth Antal. Bozóki járási főszbíró: Vladár László, al: Lábody Gábor és Laszkáry Miklós; aladószedő: Pruszkay József; rendes esküttek: Gracza János, Gyura Lajos; és Majzik Sándor ; albiztos: Gyürky Lajos; sebész: Hönigh Ignácz; várnagy: Kabzan László; földmérő: Parsiczky József. T. n. Nógrád vármegye május aodikán tartott tisztújítószékén négy óra alatt tisztikarát ekként választó meg:lső alispány: ifj. Huszár Jószef, 2dik Sréter János;lső főjegyző: Pongrácz Antal, 2dik főjegyző Deseőffy Ottó;lső aljegyző Frideczky Lajos; 2dik ifj. Veres Pál; hadi főadószedő: Szerémy Antal; házi: Demek János; aladószedők : Dubraviczky Zsigmond, Bene Károly, Hannos Lajos és Siráky Benjamin; főbiztos: Kubinyi Ágoston. Biztosok: Okolicsányi Józs., Ambrózy Gábor, Szabó Lajos és Szecsődy Ján.; számvevő: Beke Gábor; úti főigazgató: Vattay László; főügyészek: Farkas Károly és Plachy Zsigmond; alügyész: Soóky Andor; levéltárnok: Nagy Fer.; csendbiztosok: Bornemisza István szkbói czímmel ’s Bakó Imre; selyembogarász: Aragy József; főorvosok: lső Baintner Ferencz, 2dik Pongrácz Mihály; várnagy: Krúdy János. Szécsényi járásban főbiró: Fráter Pál; albirák : Jankovics László főbírói ranggal, és Básthy Miklós; tiszt, szbiró: Horváth István; esküttek : Benyovszky Móricz és Mátyásy István. Losonczi járási Ausztria. Florenzből azon örvendetes tudósítás érkezett, hogy O cs. kir. Fensége a’ Fő- és Nagyherczegasszony april. 30- kán délutáni 3 órakor szerencséseiev egészséges herczeget szült. O n f O cs. ’s ap. kir. Felsége az udv. hadi tanács’ elnökéhez következő kegyelmes kézírást méltóztatott bocsátani: „Kedves gróf Hardegg! Használom ön’ ötven éves szolgálati ünnepélyének alkalmát, hogy kegyelmem’ ’s e’ hoszú ’s díszes pályán szerzett jeles érdemeinek’ részemrőli hálás elismerése’ megújított bizonyságát adjam önnek. E’ czélból ezennel önt Leopold-rendem’ nagykeresztjével ajándékozom meg, ’s azon óhajtást kapcsolom hozzá, vajha én még sokáig megtartassák szolgálatomra. Bécs, május’ lükén 1839. Ferdinánd s. k.“ Nagybrito mvila. A’ Standard igy ir: „Tegnap, május 1 jén, két hajókalauz ment le a’ Temzén azon hollandi gőzhajónak elébe, melly Sándor nagyherczeget (az orosz trónörököst) hozza Angliába. A’ nagyherczeg Deptfordban fog kiszállani, hol ő cs. fensége’ elfogadására már minden készen áll.“ London, máj. 4. Az orosz trónörökös-nagyherczeg, Vilmos Henrik németalföldi kir. herczegtől kisértetve, Rotterdamból lővén, tegnap Londonnak egyik külvárosába megérkezett. Kiszálltakor 21 ágyulövés üdvözlé a’ magas vendéget,s a’ lovászosztály’kiállított hangászkara az „Isten, tartsd meg a’ királynét“ játszó. — Ugyancsak tegnap a’ királyné egy titkos tanácsban elnöklőtt, mellyben a’ törvény elleni gyülekezeteket érdeklő, következő hirdetmény (proclamatio) bocsáttatott ki : „Minekutána értésünkre esett, hogy egyesült királyságunk’ némelly részeiben ez utóbbi időben személyek gyülekeztek törvényellenileg össze a’végre , hogy másokat a’ fegyverek’ használatában gyakoroljanak vagy abban magok gyakoroltassanak, vagy hogy hadi fordulatokat és gyakorlatokat tartsanak; és minekutána az illyen gyülekezetek ’s illy bánásmód , mint alattvalóink’ és saját tekintetünk’ biztosságát és nyugalmát sértők, a’ törvény által tiltva vannak, annyira, hogy minden, illyes vétségekben részes személyek számkivetéssel (deportatio) vagy tömlöczözéssel büntetendők; ennélfogva, köteles tekintetbe vévén a' káros következéseket, mellyek hasonló, törvényelleni cselekedetekből, ha tovább is büntetlenül maradnának, szükségképen erednének, ’s erősen el lévén tökélve a’ törvényeket illyes átlágok ellen szigorúan végrehajtatni, jónak láttuk, titkos tanácsunk’ előterjesztése után, a’jelen hirdetményt kibocsátani, mellyben ezennel minden békebiráknak , shriffeknek, al-sheriffeknek és más, bármi nevű polgári tisztviselőknek szorosan meghagyjuk és parancsoljuk, kövessenek el minden lehetségest, hogy a’ fentemlített törvény elleni gyülekezetekben részes személyeket felfedezzék, megfogják és törvény’ elejébe állítsák. És minekutána egyesült királyságunk’ némelly részeiben ez utóbbi időben nagy számmal gyülekeztek és állottak össze olly személyek, kik közül sokan botokkal és más támadó fegyverekkel valónak ellátva, ’s minthogy ők a’ köz csend’ és béke’ megszegésére unszoló felhívásaik és lázadó magokviselete által alattvalóinknak nagy nyugtalanságot szereztek, ’s minthogy illyen gyülekezetek a’ törvény által tiltvák ’s országunk’ békéjét és alattvalóink’ vagyonát ’s életét sértők, ennél fogva ezennel szorosan parancsoljuk minden békebiráknak, sheriffeknek , al-sheriffeknek és mindennemű polgári tisztviselőknek, kövessenek el minden lehetségest, hogy a’ törvénynek foganatot szerezzenek, az illy törvény elleni gyülekezeteket akadályozzák, erőt vegyenek rajtok és nyomják el, az áthágókat pedig törvény’ elejébe állítsák. És meghagyjuk ezennel minden alattvalóinknak, hogy a’ mi békebiráinknak, sheriffjeinknek, al-sheriffjeinknek ’s minden polgári tisztviselőknek a’ nyilványos béke’ fentartása körüli fáradozásaikban gyors és sikeres segedelmekre legyenek. Isten tartsa meg a’ királynét!“ A’ ministerek’ feje felett egy uj fergeteg látszik összevonulni, ’s pedig egy olly ügy’ alkalmával , mellyel eleinte nem is úgy akartak bánni, mint pártkérdéssel, mit az alsóházban maga sir Peel R. is kinyilatkoztatott, nevezetesen azon törvényjavaslat’ eldöntése’ alkalmával, melly által, Jamaica’ alkotmányának fel kell függesztetnie. Az oppositióilapok által elterjesztett azon hír, hogy Melbourne és Russell John lordok közel vannak a’ kabinetből kilépni, valójában alapos e, s valljon a’ conservativek azon ingatag állapotot, mellybe a’ ministerium helyeztetnék illy viszonyok közt, akarják e használni ellene, mielőtt ujan alakult, egy másik rohanást próbálandók, e’felől eddig semmi bizonyost nem lehet mondani. A’ ministeri lapok’ nyilatkozásaiból legalább annyi látszik következni, hogy a’ cabinetben nincsenek aggodalom nélkül a’ Jamaica-bili feletti vitatkozások’ eredményéről, félvén nevezetesen, nehogy a’ radicalok most az egyszer valóban hozzácsatlakozzanak a’ toryk által czélzott megtámadáshoz, mert az utóbbiak itt az alkotmányszerű jogok’ügye mellett lépnek fel, egy a’ ministerek által javaslott dictatura ellen. A’ Courrier ebben puszta pártcsinyt lát, annál inkább, minthogy Russell J. lord koránsem nyilatkozott idegennek, az öt évek’ folytát, melly idő alatt Jamaica’alkotmányának felfüggesztve kellett volna maradnia, sir Peel R.-nek ebbeli ellenvetéseire, megrövidítni. Az említett lap hiszi egyébiránt, hogy, ha sir Robert keresztül vitte volna módosítványát, ’s ezáltal a’ kormányra jutna, végre önmagát látná kényszerítve, Jamaicára nézve azt tenni, mit most a’ ministereknek hány szemökre. A’ felső ház’ april.stikai ülésében Brougham lord indítványt ten azon általa már több képen megtámadott rendelés’ megszüntetése iránt, melly a’ máltai sajtóviszonyok’ szabályozására van szánva, mindazáltal indítványának tulajdonkéne mezéljául azt adó elő, hogy ama’ rendelésnek csak átalakítását kivonja. Múltának Nagybritannia iránti fontosságára utalt, mind katonai mind kereskedési tekintetben, ’s azután igen terjedelmesen beszélt ama’ rendelés’ nyomasztó határozatiól, mellyek nem kevesbbé ellenkeznek, úgy mond, minden szabadszületésű’ férjfiú érzetével mint Nagybritannia’ nyilvános törvényivel. „Az angol sajtótörvény elég szigorú — igy szólt a’ többek közt — de mégis hasonlíthatlanul kevesbbé kemény mint a’ máltai rendelés. Ez olly kemény, hogy, ha valaki levelet, mellyben egy másik ellen rágalmak foglaltatnak, nyíltan asztalán hagy, ’s e’ levél egy harmadik által megtaláltatik, íróját hat hónapi fogság fenyegeti. Mindaz, mi nem csak a’ Máltában uralkodó catholica egyház, hanem akármellyik keresztény felekezet ellen iratik, rágalomiratnak tekintetik, sőt, ha valaki egyebet semmit sem cselekednék azon eskü’ kinyomatásánál, mellyet minden angliai pair e’ minőségében leteszen, akkor, minthogy azon esküben egy záradék foglaltatik a’ cathol. hitvallás ellen, pasquilansnak fogna tartatni, így a’ mostani rendszer sokkal szigorúbbnak mutatkozik, mint a’ censura, melly a’ sajtórendelés előtt fenállt, ’s e’pontban kiváltképen annyiban egyez meg amavval, hogy a’ sajtóvétségek’ elitélését nem esküttszékre, hanem egyes bíróra bízza.“ — Glenely lord, a’ volt gyarmatminister, vállala el a’ válaszolást, ki is e’ rendelés’ nagy hasznát abban találó kiváltképen, hogy az ismét megengedte az igazgatásban történő visszaélések feletti vitatkozásokat, mellyek a’censura’ urasága alatt egészen el voltak nyomva. Ezért minden vitatkozások, úgymond, mellyek amai, nagy mennyiségben előfordult visszaéléseket tárgyazák, idegen hírlapokba iktattalak, nagy gyarapodására ugyan az elkeseredésnek, de minden valódi haszon nélkül. Hogy egészen korlátlan vitatkozás még most sem tartatott behozathatónak, ez igaz, de még nem következik belőle, hogy általában nem szándék, tökéletesen szabadelmű rendszert behozni. Okos és mérsékleti eszmélkedés már most is megengedtetik, különösen vallási tekintetben is. Hogy a’ rendelés magában Máltában sem olly kevéssé tetszik, mint állíttatik, világos abból, hogy még ezelőtt néhány nappal kérelem érkezett onnan ama’ rendelés fentartása végett.— Evvel egyezőleg nyilatkozott a’ mostani gyarmatminister Normanby lord is; megengedé azonban, hogy a’ rendelés’ némelly részletes változtatást érdemelnének, miért is ezek most átvizsgálás végett a’ ministerium’ elébe terjesztették. De kénytelen Normanby lord azt kívánni, hogy a’ máltai sajtószabadság csak mérsékelt alakban lépjen föl, mivel itt a’ privát életben a’ legnagyobb félelem uralkodik a’ sajtónak személyességekre alapított megtámadásai miatt, mellyek iránt Angliában olly hidegvérűvé lön mindenki. Miután Wellington herczeg a’ minister’ nézetéhez csatlakozott, mivel Máltán katonai czélokra erős, a’ lehetőségig, független igazgatással kell szükségképen birni, ’s miután abbeli nézetet nyilványitotta, hogy Máltában a’ tökéletesen szabad sajtó’ kívánása csak bizonyos szaba elműektől ered,a kik onnan a’ spanyol partvidékekre, Franczia- ’s Olaszországra akarnának hatni, Brougham lord visszavevé indítványát, mivel remény nyuttatott ahhoz, hogy az érdeklett rendelés át fog vizsgáltatni. London, máj. 3. Tegnap a’ felsőházban Brougham lord a’ portugálok’ magok viseletét, a’ rabszolgakereskedésre nézve, hozta szóba. Néhány botránkoztató esetet hoz fel. „Antonio de Melho mozambiquei kormányzó egy rabszolgakereskedő hajón indult ki Lissabonból rendeltetése’ helyére! Midőn ez kiszállott, a’ hajó, a’ helyett hogy Lissabonba visszatérne, 600 négert vitt Cuba- és Rio-Janeiroba, mégpedig ugyanazon derék kormányzó’ erszényére és számadására. Egy illy alávalóságért ez soha sem büntettetett meg. Minden rabszolgakereskedő hajótól egy-egy fejre 7 dollár bírság vétetik, ezt a’ portugali kormány rabszolgakereskedés’ megakadályozásának nevezi, holott azt tettleg jövedelmi forrásul használja! Mintegy félévvel ezelőtt egy illy hajó horgonyzott portugali zászlóval Mozambique előtt ’s egy tropicai éghajlat alatt 600 négert egész éjjel a’ fedélzet’ alatt összerétegezve hagyott. Reggelre 60 meg vala fúlva, ’s más 20—30 meghalt, mielőtt a’ hajó egy mérföldet haladott. (Halljuk!) így tehát egy éjjel 80 szegény ember gyilkoltatok meg a’ portugálok által, ’s pedig a’ portugál kormány minden rabszolgakereskedő hajótól 7 dollár fejpénzt szed.“ Egyszersmind visszaemlékezek a’nemes lord azon megtámadásokra, mellyek épen ezen, a’ rabszolgakereskedés’ eltörlése iránti törekvéseiért a’ porta- főbiró: Rebeczky Ferencz; albirák: Okolicsányi Miksa ’s Ebeczky Ferencz; esküttek: Piry János és Szakál Antal. Kékkői járási, főszbiró : Horváth Elek; albirák: Szécsenyi Miklós és Veres István; esküttek: Somoskőy János és Plachy Ferencz. Füleki járási főbiró: Károlyi János; albirák: Gellén József és Szontagh Ferencz; esküttek: Baross Péter és Vattay Alajos. A’ pesti magyar játékszíni részvényes társaság’ f. hó’ Síkon tartott közgyűlésében Nyáry Pál lemondott a’ színház-igazgatásról, ’s helyébe Ilkey Sándorbiró választaték igazgatóul.