Hirnök, 1840. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)

1840-09-17 / 75. szám

litásában készített véleménye, ennek folytában az illető összeírás iránt az határoztatok, hogy az e’ részben mun­­kálkodandók, az egybeírtak’ helyzete, családossága és egyéb környülményeiről észrevételeket tegyenek, hogy azok iránt a’ sorshúzás előtt lehető intézkedések történhes­senek. — A’ mezei rendőrség ügyében, miután ezen üdvös törv. czik. végrehajtására több bíráskodó tag kivántat­­nék, megyénk azonban már ezelőtt is hiányt szenvedett e’ részben, ennek következtében az határoztatott, hogy a’ nm. m. kir. Helytartó-Tanács keressék meg, hogy a’ tör­vény’ tartalma szerint a’ szükséghez képest még hat szol­­gabiró választására engedményt adni méltóztatnék; addig pedig a’jelenben létezők tegyék a’ törvény kívánta hivata­los eljárásokat. Ugyan ez alkalommal ő mag a főispány ur több tábla-birákat nevezvén ki — csak pán reggel vált meg őt híven szeretői’ és méltán tisztelői’ köréből. / Szekszárd, sept. 10. A’ Hirnök’ 66ik számában, ezen czikkely alatt: „Igazitó jegyzetek Tolnából“ ollyast olvastam, melly egy részt ezen kis constructió által „elárulja gyarlóságát, hogy szülő megyé­jének még csak szellemi tekintetben sem isme­ri minden helyeit, némi tudatlansággal, más részt ha­zug közlő bélyegével vádoltatom, holott a’ következés mégis megmutatta azt, hogy nekem igazságom vagyon, mert a’ rögtönitélőbiróság’ engedelme e’ megyében a’most legközelebb tartott gyűlésen kihirdettetett, ’s ezt egyedül a’ földvári járás főbíró jelentésének következtében nyerte a’ megye, mert a’ többi három járásbeli főbirák egyetlen egy esetet sem terjesztettek a’ gyűlés eleibe. Azon vád pedig, hogy megyémnek szellemi tekintetben nem ismerem helyeit, azzal czáfolom meg, hogy a’ földvári járás főbírája által beadott jelentésében 13 eset adatik elő, mellyek legin­kább az általam előszámlált helyeken történtek. Egyéb­iránt a’ köznép’ szellemét kitanulni nem nagyon könnyű feladat, mert az úgy változik, a’ mint változnak a’ kör­­nyülmények. Adakozók névsora Mátyás király emlékére. II. Közlemény. Gyűjtő Girk György k. kanonok. Wag­ner Ferencz 3 fr., Girk György 20 fr., Nehiba János kano­nok 1 fr., Jacobus Kein 2 fr., Rácz József 2 fr. Göbel Fe­rencz 5 fr., Barkovich Antal növendék papi professor 1 fr., Körmöczy Imre 1 fr. 10 kr., Vondrák Ferencz 1 fr., névte­len 1 fr., Botka Mihály 1 fr., Vurmb Ferencz 1 fr., Bedcsu­­la Tamás 1 fr., Góor Antal 1 fr., Tari Ferencz 1 fr., Nagy György 3 fr., Rádóczi Antal 1 fr., id. Bolváry András 1 fr., Szabó József 1 fr. 30 kr., Sartory József 30 kr., Boromissa József 20 kr., Daróczy István 1 fr., Nehiba József 1 fr., Mike Ádám 2 fr., Draskovich Leopold 20 kr., Ugróczy Jó­zsef 1 fr., if. Bolváry András 40 kr., Dienes Antal direc­tor 5 fr., Pallos József 20 kr., Koncz Ferencz 20 kr., Him­­melmayer András 20 kr., névtelen 30 kr., Joannes Tasler 20 fr., névtelen 40 fr., dr. Nagy Sándor Imre és családja 5 fr., Girk György Kalocsai kanonok 10 fr. Gyűjtő Föld­­váry Mihály, Szeles József 2 fr., Seyer Sándor 10 fr., Nagy Sándor 5 fr., Tóth Imre 2 fr., Lukács Antal 15 fr., Batta István 5 fr., Safáry János 5 fr., Agárdy Gábor 1 fr., Koller Imre és Ferencz 5 fr., Meleghegyi József 1 fr., Bereczky József 1 fr., Szily Ádám 2 fr., Safáry Pál 1 fr., Raksányi József 1 fr., Kiskörös­­város 2 fr., Monori János 1 fr., Kiskőrösi evangelikus egyház 2 fr., Blázi Lajos evang. hitszónok Kiskörösön 2 fr., Paulovich János összesen 1 fr. 28 fr., Dinga János 2 fr., Valka János egyházi evang. hit­szónok 1 fr., Jeszenszky Pál 1 fr., Egyház közönsége 1 fr., Apostagi zsidóság 2 fr., Izsáki izraeliták Grünhudt Márton 1 fr., Lang Márton 1 fr., Deuts Mátyás 1 fr., Schmidt Salamon 1 fr., Bergl Lőrincz 1 fr., Izsáki izraelita közön­ség 1 fr., Tasi izraeliták: Engel Herschel 1 fr., Goldner Ignácz 1 fr., Blayer Márton 1 fr., Roth Illés 1 fr. Gyűjtő táblabíró Kiss László. Özvegy Sátor Péterné 2 fr., öz­vegy Szánthó Mártonná 2 fr., Ferenczy László 1 fr., Sze­les Gábor 20 kr., Czapik János 20 kr., Minke János 10 kr., Halász Dienes 1 fr., özvegy Pap Zsigmondné 1 fr., Szuchi Károly 40 kr., Suchi György 20 kr., Tóth Mihály 20 kr., Bezsi József 1 fr. Nagy Sándor 1 fr., Manó László 20 kr., özv. Dallos Ádámné 2 fr., Geyer Erzsi Gúlái 1 fr., Sipos Károly 2 fr., Király­i Károly 1 fr., Marosi Ferencz 20 kr., Baromlaki János 2 fr., Blaskovich Antal 20 kr., Kubinyi József 1 fr., Bobis Ferencz 1 fr., Faragó János 2 fr., Za­­bolai István 2 fr., Gömöri János 20 kr., Zabolai Sámuel 40 «■»kinek se jusson eszébe, csak a’ szabóknak, kik Zrínyi dol­mányt varnak. Mutassuk meg, hogy nem cotteriák, nem tudós­­ezédek emelnek nemzeti oszlopot! kr., Bulin János 40 kr., Habel József 40 kr. Deák Lajos 40 kr., id. Csernus Mihály 5 fr., Selley Samu 1 fr., Bencsik 1 fr., Szalay János 20 kr. Benedek Gergely 2 fr., és Ko­vács László 5 fr., Kovács György 2 fr., Gál István 20 kr., Kiss István 1 fr., t. Balásfalvi Kiss Mihály 1 fr., Borsós Szabó­­Mihály 2 fr., egyvalaki 10 kr., Balázsfalvi Kiss László 10 fr. (Folytatása, következik.) Újabb változások a’ cs. kir. hadseregben. Botkirch és Panthen Leonhárd gróf altábornagy a’ főhadi szállásmesteri kar ügyviteleinek megbízottja parancsnok general lett Belső-Ausztriában, Illyriában és Tyrolban. Gorczkovi Gorczkovszky Károly altábornok és laibachi hadi­kormányzó Troppauba tét­ték át hadikormányzóul. — Elő­­mozdittattak: altábornokokká következő general őrnagyok: Berbert-Rathkeul Henrik - Konstantin báró; Falkenhayn Jenő gróf, Ferencz-Károly Főherczeg’ főudvarmestere, hivatalában: Vischeringi Droste József báró. Generalőrna­­gyokká következő ezredesek : T­iurn és Taxis Fridrik-Ha­­nibal herczeg, a’ Hohenzollern-Hechingen’ 2. sz. könnyű­­lovas-ezredéből; Niederlahnsteini Wenz Ferdinand báró, Károly főherczeg’ 3. sz. gyalogezredéből. Alezredesekké következő őrnagyok: Steinsbergi Gnolfinger Antal, Fridrik Főherczeg 16. sz. gyalogezredétől, az 1. sz. császár-gya­logezredhez; Kovács György a’ szardíniai király’ 5. sz. hu­szár-ezredéből; Brodorotti Fridrik, Hohenzollern-Hechingen hg. 2. sz. könnyüiovas-ezredétől, az ezred tulajdonos’ se­gédévé, hivatalában; Szemory Lajos gróf, Hohenzollern- Hechingen’ 2. sz könnyüiovas-ezredétől, — Schmerzing Antal báró, az 1. sz. császár-huszárezredtől, ezredüknél; továbbá Cavriani Károly gróf a’ porosz király’ 10. sz. hu­szár-ezredétől , Liechtenstein herczeg’ 5. sz. könnyűlovas ezredéhez. Őrnagyokká következő kapitányok: Hartmann Vilmos az 1. sz. császár-gyalog ezredtől, Fridrik Főher­­czeg’ 16. sz. gyalog­ezredéhez; Csöpp Károly, Fridrik Fő­herczeg’ 16. sz. gyalog­ezredéből; Grube Miksa, Ferencz Károly Főherczeg’ 52. sz. gyalog­ezredéből; Biedersfeldi Binder Tódor, Alacquant báró’ 62. sz. gyalogezredéből; Jablonovszky Móricz herczeg és Annáid Ferencz gróf, a’ szardíniai király’5. sz. huszár-ezredéből; Sztankovics József az 1. sz. császár-huszár-ezredből, ezredüknél;— továbbá Schiefel Eduárd, Fürstenwärther báró’ 56. sz. gyalog-ez­redéből, a’ luccai herczeg’ 24. sz. gyalog ezredéhez; Ma­­laguzzi Ferencz gróf, József Fhg’. 2. sz. huszár-ezredéből, Miksa Fhgnél szolgálattevő kamarás, Ferdinánd Fhg’ 3. sz. huszár ezredéhez, hivatalában, Lullingen Auguszt báró, Hohenzollern-Hechingen hg. 2. sz. könnyűlovas­ ezredétől, Nostitzgróf 7. sz. könnyű­lovas ezredéhez. Tichy Venczel, Ferencz­ Károly Fhg’ 52. sz. gyalogezredbeli őrnagy, a’ Gerold-gránátos-zászlóalj parancsnokává tétetett. — Nyu­­galmaztattak következő alezredesek: Kleiszner Ferencz báró, Liechtenstein herczeg’ 5. sz. könnyülovas-ezredéből; Seiben György, az 1. sz. császár-huszár-ezredből, ezrede­si ranggal. Őrnagyok: Bodensteini Boni Fridrik, Wacquant báró 62. sz. gyalog­ezredéből; Mattei Ferencz, Fridrik Frig’ 16. sz. gyalogezredéből; Ruppertshoni Schaupel Já­nos, a’veronai ruhabiztosság’parancsnoka, alezredesi czím­­mel; Sehr­oft József, Emil hesseni és rajnai herczeg’ 54. sz. gyalogezredéből; Winkelsteini Winkler Ferencz, a’ prágai hadikórház’ kormányzója. Kapitányok: Sturaui Zie­­gler Antal, bécsi helykapitány, őrnagyi ranggal és nyug­­pénzzel; Imbsi és Deimdorfi Tauffkirch­en Alajos gróf, a’ 34. sz. Benczur-gyalog-ezredből; Waldthurni Lang Bol­dizsár, a’ 12dik vadász-zászlóalból; Weltheim János báró, a’ szász király’ 3. sz. nehézlovas-ezredéből; Bitterlich An­tal, az 1. sz. császár-nehézlovas-ezredből; Jaworsky Antal, a’ gallicziai határőrségtől, mindannyian őrnagyi ranggal. — Bán Sándor hajóskapitány a’„Bagno maritimo“ parancs­nokává tétetett ’s őrnagyi rangra emeltetett. — Idegen rendjelek’ elfogadására’s viselésére legfelsőbb engedelmet nyertek. Szász-Koburg-Gotha Ferdinánd herczeg, altábor­nagy a’ franczia becsü­letlegio’ nagykeresztjeére; Unger­­schützi Wengersky Eduárd gróf, Paumgarten’ 21. sz. gy. ez­­redebeli ezredes’s Károly­ Ferdinánd Frg’udvarmestere, a’ toscanai nagyherczegi Sz.-József-rend’ közép­keresztjeére; Wernhardt István báró, Leopold Fhg’ 53. sz. gyalog-ezre­­debeli őrnagy , Károly Ferdinánd Frig’ udvaránál, az utóbb nevezett rend kiskeresztjeére; Manager­a-Lerchenau Wen­zel mérnöki karbeli őrnagy, a’ szász-erneszti herczegi há­zirend’ kiskeresztjeére; Normann Sándor báró kapitány Szász Koburg Gotha herczeg’ 8. sz. huszár-ezredébe , se­gédtiszt az ezred-tulajdonosnál a’ franczia becsületlegio’ kiskeresztjeére. Collínéin*’ 9»ttle*esége. Pin­thiernek francziából Mebold által németre fordított ’s 1839 ben Stuttgartban kijött China’ leírásában a’ hires chinai reformátor Kung-Fu-Czo vagy Kung-Czo (Confucius)­­) igen érdekes életrajzában 140­­1. ez a’ mi időnkre és honunkra al­kalmazható elbeszélés fordul elő. „Egykor a’ nagy philosoph tanítványaival a­ szabadbani sétálásnak gyönyörét kívánta él­vezni. Az úttól nem messze egy madarászra akadtak, ki épen hálóit szedegette össze, ’s a’ madarakat, mellyeket fogott, ka­litkákba eregette. Kung-Czönek leginkább szemébe tűnt a’ fo­­goly-madarkák erőködése, hogy szabadságukat visszanyerhes­sék.“ „Én itt, úgy mond ő a’ madarászhoz, csak fiatal mada­rakat látok, hova tetted az öregeket?“ „Az öregek— úgymond a’ madarász vigyázóbbak, mintsem hogy magokat meghagy­nák fogni. Ők mindenre ügyelnek, ’s elébb, mintsem a’ csaloga­tó eledelhez közelítnének vizsgálódnak, ha vagy ka­litkát észreveszik, kikerülik a’ kelepczét, elrepülnek ’s többé visszasé jenek. A’ fiatalok, mellyek velők egy társaságban van­nak, szinte igy cselekesznek. Én csak azokat fogom meg, mely­­lyek a’ seregtől elválnak. Ha véletlenül egy öregebbet foghatok, az csak onnan van, hogy ő is a’ fiatalok után indult.“ „Hallot­tátok nemde“ szólt Kun-Cze tanítványaihoz. „A’ madarásznak szavai reánk nézve igen tanulságosak. Csak néhány észrevételt hozok fel. A’ fiatal madarak megmenekednek a’ kelepczéktől, mellyeket nekik hánynak, ha az öregektől el nem válnak. Az öregek kelepczébe kerülnek, ha a’ fiatalok után indulnak, így van az emberekkel is. Büszkeség, vakmerőség, előrelátás hiá­nya, csekély figyelem ön magára: ezek főokai az ifjú emberek hibáinak. Csekély szolgálatjok által felfuvalkodottan azt hiszik, hogy mindent tudnak, midőn a’ tudománynak előmázát is alig bírják. ’S alig tüntettek egy pár közönséges erényt, már is azt képzelik, hogy a’ bölcsesség fokára értek. Ezen tévelygésben semmi akadályt sem ismernek. A’ nélkül hogy a’ bölcseket ’s az öregeket kérdenék, mindenhez vakmerőn nyúlnak. Reálépnek a’ csalékony pályára ’s teljes biztossággal minden kétkedés nélkül járnak azon. Tévelyegnek, tántorognak ’s bele esnek az első hálóba, mellyet nekik kerítnek. Vannak öregek között is nehá­­nyan, kik magokat azon észvillám által, melly néha az ifjaknak beszédein és tettein átcsillog, elhagyják csábíttatni, és elég gon­datlanul bennök bizodalmokat vetik. Úgy gondolkodnak, úgy beszélnek mint ők, őket követik ’s velök együtt eltévednek. El ne felejtsétek, a’ mit hallottatok.“ Titokn­ok­i előadás a’ m. akadémia’ 1839/40 ki munkálatairól. Az akadémiának most lefolyt tizedik éve főleg nyelvésze­ti munkálkodásoknak volt szánva, miután a’ nagy szótár’ íratása megkezdetett. E’ mellett befejezte Sztrokay Antal r. t. a’ reábi­­zott törvény tudományi műszótárt, ’s az sajtó alá is adatott. Czélja ennek, hogy az minden, eddigi, műnyelvi próbatételt a’ törvénytudomány’ körében részint történeti tekintetből előállt­­son, részint az e’ tárgyban munkálkodóknak segédül és gondo­lat-ébresztőül szolgáljon. A’ hadtudományi műszótár’ előkészü­letei is munkába vétettek Tanárky Sándor illető r. t. által, kit a’ múlt év’ végén történt halála után Kiss Károly r. t. váltott fel a’ társaság’ bizodalmában, ’s ennek dolgozatai’ nyomán a’ mun­ka már most felosztatott a’ társaság’ tagjai’ sorából b. Lakos János tábornok, Baricz György főőrnagy, Szontagh Gusztáv kapitány között és ő közte. E’ munka’ rendeltetése leszen, mind a’ társaság’ hadtudományi tagjának zsinórmértékül szolgálni osztályi rendes dolgozásiban, mind pedig az encyclopaediai, történeti, hírlapi ’s efféle iratokban sokszor előforduló hadi műkitételekbe helyes egységet hozni. — Ezek mellett a’ táj­szavak’ gyűjteménye külső hazafiak által ismét növekedett, név szerint Czech József váczi, ifj. Dobóczky János erdélyi, Matu­­sik János tatai és váczi szavakat küldöttek; Drnovszky Ferenc­ érdekes jegyzeteket közlött a’ nyitrai, különösen a’ zoborhegy­­melléki nyelvszokásról; Pajor István pedig az akadémia által kiadott Tájszótárt a’ komáromi tájszokáshoz hasonlítva, bő jegy­zetekkel kisérte, melly mód, ha hazánk’ egyéb vidékin is illy buzgó ’s munkás követőket találna, általa idővel egy teljes ma­gyar idioticonra tehetnénk szert. Edvi Illés Pál I. t. ritkább szavakat gyűjtött. — Nyelvünk’ bel­történeteit illetőleg, Jászay Pál I. t. az általa lemásolt ’s az akadémia’ költségein ki is nyo- *) Született 551., meghalt 479. észt. Krisztus’ sz. e. I­agybrilaiiiiii)« A’ Times Sz. Ilonáról jul. llkéről azon tudósítást köz­li , melly szerint a’ „Delphin“ hajó oda már megérkezett a’ kormány’ abbeli parancsával, hogy Napoleon’ hamvai Joinville franczia kir. herczegnek átadassanak. A’ Standard a’ franczia Mousleurben álló azon tudósí­tására, hogy Mehemed-Ali a’ szövetséges hatalmak’ ultimá­tumát félrevetette, következő észrevételeket teszen. E’ tudósításon nem lehet csudálkozni. A’ basa kétségen kívül már rég feltette magában e’ határozatot, ’s a’ ministerium’ gyámolítása őt abban még inkább megerősítette. A’ barbar’ sorsa tehát meg van pecsételve: a’ minden barbárok’ sorsa, kik hatalmukban és segélyforrásaikban hibás számolással ámitgaták magokat, el fogja őt érni; Mehemed meg fog bukni, úgy mint Hussein basa. Mi a’ jövendölésnél legkeve­sebbé sem akarunk azt tudni látszatni, mellyik közvetlen irányban fog a’ megsemmisítő zivatar feje fölé vonulni; mi csak a’dolog’ végét látjuk, ’s ez Mehemed-Alinak sem­mivé tétele , nem csupán Syriábeli elűzetése, hanem vég­képi megromlása. A’ Mehemed-Ali által kihívott harcz egy erőpróba az ő legkisebb királysága közt egy részről, más részről pedig az egész polgárisodott világ közt, melly­­hez erősítésül az ő előbbi fejedelmének félig polgárisodott országa is járul. Azt mondták: az egész polgárisodott vi­lág közt; mert jóllehet Francziaország most oldalvást lát­szik állani, ez így sokáig nem maradhat. A’ franczia nép nem fogja sokáig az egyiptomi szövetség’ iszonyú leala­­csonyítását eltűrni, ’s ha ez lehetséges volna és sikerülne a’ francziáknak a’, basát egy ideig a’ többi európai hatal­mak ellen védeni, akkor ők e’ védelem által csak Egyipto­mot francziásítani szándékozhatnának. De ez nem valószí­nű. Mi őszintén reményijük , hogy a’ franczia nemzet’ ér­­telmüsége és jogérzete lassankint átlátandják, miszerint ministereik Francziaországot, annak különszakasztása ál­tal a’ többi európai hatalmaktól, hamis állásba helyezék. Mehemed Ali minden esetre saját kezével irta alá halálos ítéletét.“ A’ repealgyülésben, mellyet O’ Connell aug. 31-én Li­­verpoolban az ottani színházban létrehozott, Sherlock úr vitte az elnökséget. O’ Connell által több határozatok ho­zattak javaslatba ’s szótöbbséggel elfogadtattak, mellyek az Anglia és Izland közti törvényhozói unió’ felbontásának jogszerűségét valának kimutatandók. O’Connell ez alkalom­mal többek közt igy nyilatkozott: „A’ czél, mellyet elérni akarok, törvénytelent nem foglal magában; én csak fel­függesztését kívánom egy parlamentbillnek, melly 40 év előtt elfogadtatott ’s mellynek folytonosan ellenszegül­tem. Nem kutatom, mik leendőnek az unió’ felbomlásának hatásai. Én csak azon állításra szorítkozom, hogy jogom van azt követelni. A’ toryk árulásról beszélnek. Megkímél­hetném magam arra való válaszolástól, de miután vannak becsületes emberek Angliában, kik szándékaim iránt téve­désbe jöhetnének, ezeknek nyilatkozással tartozom. Meg akarom tehát nekik mondani, hogy az unió’ felfüggesztése koránsem jelenti Izlandnak Angliától elszakasztását. Sőt ellenkezőleg, meg vagyok győződve, hogy ezen felfüg­gesztés a’ két ország’ egységét még inkább megerősítené. Nem erőszakkal űzöm el az uniót, csak egy darab perga­ment szaggatok össze ’s hamvait a’ szélnek eresztem. Nyolcz évvel ezelőtt próbát tevék társulatot képezni az unió’ megszüntetésére. Ez időben becsületes angolok ne­kem ezt mondák: „„Várakozzál még; jelenleg a’ reform­­bili van vitatás alatt, nem sokára reformált parlamen­tünk leend. A’ király öreg, a’ trónra igen jól nevelt ’s szent igazság-szeretettől áthatott szép leánya követendi, ’s a‘ parlament kénytelen leend jogotokat elismerni.““ A’ jóslat’ egy része beteljesedett. Isten áldja meg a’ ki­rálynét, sokáig éljen. Albert herczeg forrón szereti, ad­ja Isten, hogy több gyermeke legyen, mint nagyanyámnak, ki huszonkettőt szült. (Kaczaj.) A’ többire nézve azonban megcsaltak bennünket. Újólag kijelentem, hogy nincs szán­dékomban a’ két ország’ elszakasztása.“ — O’Connell ezen­kívül iparkodott bebizonyítani, hogy az Anglia és Izland közti törvényhozói unió szerződésnek nem nevezhető, mi­vel az izlandi nép abban önként meg nem egyezett, hanem

Next