Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)
1841-05-06 / 36. szám
30. szám.’ Hírnök kinevezések’, hivatalos tudósítások’, honi és külföldi politicai hírek’, mindennemű statisticai adatok’, pénzkeret’, piaczi árak’, dunavízállás’ és mindenféle hirdetmények’ minél gyorsabb közegével • — a’ Századunk terjedelmesb politicai és rokon tudományú értekezésekkel, a’ kis futár literatúrai , művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények’ , találmányok’ és intézetek’ ismertetésével foglalkoznak főképen. HÍRNÖK. Szerkeszti é s kiadja Balásfalvi Orosz József» ITlanus O. 1841. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csötörtökön. Kelévi előfizetés Pozsonyban házhozhordással 4 p. sz., postán boritékkal 4 fr. 24 kr. Előfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sétatéré 1149. sz. a., Pesten Weber Józsefnél a’ Tudakozó 11 intézetben, kinél a’ hirdetmények ’s a’ szerkesztőségét illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentet beküldetése kéretik. Tartalom. Magyarország és Erdély. Budapesti, kassai, bogszegi, abonyi, szegedi ’stb. hírek. Nagybritannia. Napier commodore fogadtatása ’s a’ tiszteletére adott lakomának bélyegző beszéde ; hírlapi ítéletek felőle. Francziaország. A’ Gazette de France felmentetik ; hírlapi szózatok a’ per folyamáról; a’ Messager megtámadja a’legitimistákat; algíri hirek. Spanyolország. Radicalok a’ congressusban diadalmaskodnak; Olozaga kifütyültetik ; zavargások a cortesben. Espartero fogadtatása Madridban. Schweiz. Necker a. f. Oroszország. Kis futár. Első levél az athenásbeliekhez. Hirdetések. Magyarország. Az élelmezési országos választmány , sz. Györgyhava 26án a’ szokásított tisztelgések teljesítése után, 27 én tartotta első ülését. (Nem I. V.) Bihar megyében mell. Tisza Lajos főispányi helyettes elnöki székét tavaszhó 26kán foglald el, ’s a’ lisztujitásra tavaszutó 1 Cikét tűzte ki. Budán a’ vízivárosi vároldalon az élelmezési tár átellenében lévő korcsmaház, apr. 30kán virradóra épen éjfél tájban, istállóban eredeti tűzről kigyuladván porrá égett, de a’ serényen munkálkodó polgárság és katonaságnak jól rendezett tüzmentő intézkedése, és csendes idő következében sikerült a’ dühöngő türelem folyamát annyira gátolni, hogy a’ minden oldalról a tőszomszédok házai sértetlenül megtartattak. Pesten ápril. hó 2okán egy bécsi születésű, csinos művész virággyártóné, felkelvén ízletesen felöltözik, felöltözötten lefekszik, és tetemes mennyiségű kényszeszt iszik, úgy hogy egy óra múlva, deszkára teríteték. Mi volt oka ezen öngyilkosságnak ? nem tudhatni. (Közl.) Pesten ápril. 30 dikán zöldfautczában (belsöváros) egy tizenhárom éves gyermek a’ zsalu beakasztásával bajlódván, elveszte sulyegyenét és az első emeletből az uczára lezuhant, zúzott fejjel és átharapott nyelvvel vivék a’ szerencsétlent a’ házba; életéhez kevés remény. Intésül szolgálhat, gyermekre illyesmi kötelességet bízni irtóztató meggondolatlanság. Dr. Sangalelli Eduard, vegytanár tanártársai körében mos, karelnökünk által folyó hónap 20-dikán tartott gyűlésünk alkalmával vezettetett be. A’ tisztelt tanár felséges királyunk kegyelméből engedelmet nyervén practical tudománya gyarapításának tekintetéből a’ külföldre kiutazhatni, eddigien tanszékét el nem foglalhatta, ’s ezt annál méltóbban tehetendi, mivel másfél esztendőre nyert kiutazási idejét egészen a’ vegytan megtanulására szánván, igen érdekes tanszékét mindnyájunk megelégedésére tölthetendi be. Bugát. Rövid kivonatja azon fontos okoknak, mellyekkel tiszt. Mrász Mihály pesti kath. segédlelkész ur t. Pest vmegye rendéit folyó évi sz. György hava 20án tartott közgyűlés alkalmával, az előbbi közgyűlés abbeli határozatának, miszerint a’ kath. segédlelkészek a’ tisztujitáskori törvényes szavazhatási jogoktól eltiltanak, megváltoztatására bírván, a’ segédlelkészeknek kérdésben forgó szavazhatási jogukat harsogó „éljen“ kiáltások között dicsőségesen kivívta. Nevezett tiszt. szónok urnak nyilatkozása szerint, a’ kath. segédlelkészeknek szavazhatási joguk reájok nézve nem kegyelem — mikint E. tbiró állítá — mellyért a’ megyei hatósághoz esdekleni minden szerény káplány magát méltán szégyenlhetné, hanem valóságos törvényes jog, mellynek gyakorlását I. Pest vmegye törvényesen nem gátolhatja, mert aj) világos törvényen alapul; nevezetesen a’ hármas könyv I. r. 2 dik tit., mellyben az egyházi személyek „personae spirituales“ nemességre és világi javakra nézve, szintolly szabadsági és kiváltsági joggal vannak felruházva, mint a’ világi nemesek. Igaz ugyan, hogy e’ helyen az egyházi személyek közül különösen „in specie“ csak a’ főbbek említetnek; de nem azért, mintha a’ kisebb clerus az egyházi személyek osztályába nem tartoznék, ’s igy az említett szabadsági és kiváltság; joggal felruházva nem volna, hanem csak azért: „ut non habeat Dominorum (t. i. Praelatorum aut regni Baronumi aliquis plus, nec nobilis quispiam minus de libertate“ önkint értetődvén, hogy a’ kisebb clerus alig fog magának nagyobb szabadságot tulajdonítani, mint mennyivel a’ világi nemesek felruházván különben is, nem lévén sem Verbőczynek, sem akármellyik magyar törvényalkotó testületnek czélja a’ Hyerarchia nagyobb kisebb rangjainak hosszú lajstromát leírni, midőn az idézett itt. egyházi személyeknek,„personae spirituales“ azokat nevezi, „quarum medio salutem humanam Dominus et Salvator noster administrari voluit“ kétségkívül nemcsak a’ püspököket, hanem a’ presbytereket is értette, mert hiszen ezek hirdetik az isten igéjét szentegyházainkban, ezek oktatják a’ kisded gyermekeket vallásosságra nemzeti iskoláinkban, ezek vigasztaják lelkitanitásaik által a’ bilincsben sinlődő rabokat fogházainkban, ezek látogatják a’ haldokló betegeket ispotályainkban, ezek szorgalnatoskodnak a’ szentségek kiosztásában, szóval: ezek fáradoznak leginkább „urunk és megváltónk rendelése szerint az emberiség üdvösségének eszközlésében“; ki nem tudja pedig, hogy a kath. segédlelkészek is szinte valóságos felszentelt presbyterek „personae spirituales“? Miféle tekintetnél fogva tilthatna el okét. Pest vmegye azon nemesi jogok gyakorlásától, mellyekkel okét mint valóságos, felszentelt presbytereket „personas spirituales“ a hármas könyv Ir. Kik ez. felruházza?? Ezen czikkelyt, valamint minden egyéb megyei hatóságok, úgy tk. Pest vmegye is általányos gyakorlata által tetlegesen mindenkor úgy magyarázta, hogy a’felszentelt kath. papoknak „presbytereknek“ nemesi jogaikról legkevésbbé sem kételkedett, mert nemcsak a’ nagyobb, hanem a’ kisebb clerus polgári ügyeinek megítélését is magának tulajdonította mindenkor, ’s tulajdonítja még jelenleg is, és a’ segédlelkészeket is , mint valóságos nemesi joggal élő személyeket, minden polgári ügyeikben, alispányi, vagy szolgabirói pecsét alatt szokta törvényhatósága eleibe idézni, szinte a’ szerint mint a’ világi nemeseket. Ők pedig mint nemesi joggal élő személyek, minden polgári ügyeikben, a’ t. vmegyének fölöttük való törvényes bírói hatóságát mindenkor elismerték ’s ítéletének magokat köteles engedelmességgel alá vetették. E’ szerint nemesi joguk egyrészről a’ t. megye által practice elismertetvén, más részről pedig ezen praxis által ők ebbeli jogukban megerősitetvén, nem csuda, hogy a’ kath. segédlelkészek, valamint előbb, úgy 1820ik év óta is, midőn t. i. ezen kérdés szőnyegre kerülvén, a’ közgyűlési conclusumban csak a’ plebánusok érintettek, szavazhatási joguknak gyakorlásában tovább is megmaradtak. ’S ezen szakadatlanul folytatott gyakorlat volt a’ b) alap, mellyre felnevezett tiszt, szónok ur a’ segédlelkészek szavazhatási jogának illetőségét épité; fölhordván t. i. több adatokat annak bebizonyítására, hogy a’ kath. segédlelkészek valamint 1820. előtt, úgy emez év után is egész a’ jelenkorig minden tisztujitásoknál és országgyűlési követek megválasztásánál tetlegesen szavaztak, a’ nélkül, hogy a’ nemes megye őket legkevésbé is akadályoztatta volna, ’s megmutatván, hogy ezen szakadatlanul folytatott gyakorlat mindazon szükséges tulajdonokkal, mellyek a’ prolog. 10. tit.ban a’ gyakorlatnak törvényes érvényességére megkívántatnak , fel van ruházva, oda nyilatkozott, hogy a’ megyei hatóság, melly az 1723 . 58. t. czikkelynél fogva a’ szavazás elrendezésében mindenkor a’ törvény és gyakorlat szerint köteleztetik intézkedni, a’ kath. segédlelkészeket ezen törvényes érvényességű gyakorlattól törvényesen el nem tilthatja. Végre, nevezett tiszt, szónok úr, ki a’ közgyűlésnek (reggeli 9töl délutáni Va 2 óráig hőse és bajnoka volt, a’ KK. és Iliket szerény őszinteséggel figyelmezteté, hogy a’ nemesi jogoknak osztogatása vagy megtagadása juris publici tárgy lévén, annak elhatározása alkotmányos állásunknál fogva nem egyes vármegyétől, hanem egyedül csak az országgyűléstől függhet. Az ellenvetések körül, mellyek tiszt. szónok által nyomban megczáfoltattak, legfontosbnak látszott az, hogy a’ kath. segédlelkészek nem „sui juris“ személyek, ’s hogy mindekkorig a’ nemesség terheinek viselésében semmi részt nem vettek. Mire szónok úr oda nyilatkozott, hogy ők abban, a’ miért honi törvényünk által nemesi rangra emeltettek, t. i. lelkészi hivatalaikban , tökéletesen függetlenek; mert egyházi tekintetben ugyan törvényes egyházi elöljáróiktól delegáltatak, de nem mint az ő képviseleteik, hanem mint az anyaszentegyháznak felszentelt szolgái, ’s azért azon isteni küldetésüknél fogva, mellyet a’ felszenteltetés által nyernek, olly tulajdonos hatalommal foglalatoskodnak lelkészi hivatalaikban , mellynek gyakorlását ugyan bizonyos canonicus esetekben törvényes egyházi elöljáróik felfüggeszthetik , de a’ mellytöl őket többé senki ez életben meg nem foszthatja, ’s mellyről az egy élő istenen kivül senkinek nem számolnak. Mi a’ koronázáskori, vagy országgyűlési költségeknek és más nemesi terheknek vitelét illeti, ezekre nézve szónok úr csak azt jegyzé meg, hogy azokat ugyan t. Pest vmegye (némelly egyes járásokat kivévén) a’ segédlelkészektöl nem követeli mint p. v. Bars, Honth ’s több más szomszéd nemes megyék; de ha joga van neki a’ káplányokat, mint nemesi szabadsággal élő személyeket polgári ügyeikben a’ nemesek bírája eleibe idézni, akkor joga van neki őket a’ nemesség terheiben részesíteni; ’s ha t. Pest vmegye ezen jogát elhanyagolja, azért őket nemesi jogaik—túl meg nem foszthatja, mivel ezen jogelhanyaglásnak nem ők, kik minden nemesi terhek vitelére készek inkább, mintsem eddigi gyakorlatoktól elálljanak, hanem a’ t. megye az oka. (N. u.) 5 Kassa, april. 19. Édes honunkban a’ boldogító tudományok legfőbb ápolója Felséges Királyunk iránt dicső születésnapján mély hódolatát nyilványítá e’ városunkról nevezett tudományos kerületi igazgatóság. Ugyanis e’ lelket és szivet emelő napon , az örökké élő ’s imádandó Uralkodónak szentelt oltárnál az academiai szentegyházban főtiszt. Galcsik János kanonok és a’ nevendék-papság rectora, fels. földi királyunknak sok békeévekre terjedendő életéért és szelíd kormánya alá bízott népének valódi boldogításáért fohászkodó áldozatot bemutatván, az alatt a’ számos ifjuság több nagyon tisztelt rendünkkel, lelkeik egybeolvadva, kisérék buzgón ez oltári és nemzeti szent fohászt, igy esedezve: „Isten add a’királynak a’Te Ítéletedet, hogy a’ Te népedet igazságban ítélje.“ E’ szent falak közül az akadémiának F. Urunk életnagyságu képével diszlő teremébe térve, előbb Petrovay Ákos másodévi, utána Demkó Imre elsőévi törvénytanulók lépének fel a’ szónoki székbe, honi nyelven az első, latin szavakkal a' másik, F. Urunknak a’ hasznos intézetek és tudományok iránti üdves gondoskodását a’ hazára ’s az ifjúságra teljes mértékben kiható atyáskodó intézkedéseit, másik pedig legmagasabb érdemeit ama szempontból is magasztalólag emelé ki, hogy a’ tudományok életbe vágó tanítását, hazánk legfeszültebb kivánatainál fogva is, hogy az értelmesség és a’ józan felvilágosulás terjedelmesebb lenne, honi nyelven való előadással már tettleg is megrendelni kegyeskedők. Imigyen ez ünnepélyes napon legdicsőbb Maecenása iránt tartozó hálás adózását, jobbágyi leggyengédebb érzelmekkel lehzeté e’ tudományos kar ’s a’ haza viruló reményei. — E’ köz buzdulat ’s vigalom folyamát nevelé e’ felett ugyanaz, ki ez öröm ’s hála napját ekkép szerzé ’s azt ünnepélyesbbé tenni óhajtá, t. i. e’ tudományos kerületnek érdemteljes főigazgatója, ’s cs. kir. tanácsos Richter Aloiz, ki a’ főtiszt, káptalan tagjait, a’ tisztikar tábornokait ’s több rangú tiszteit a’ nemes vmegye 's a’ új város tisztviselőit, a’ fő- ’s aleskolák elöljáróit, ide számítván a’ négy akadémiai osztályból egyet mindenikéböl összesen mintegy 70 nagybecsű személyt megvendégelni szives vala, melly vendéglés közben a’ tisztelt főigazgató ur előbb áldásokkal eltelt szív belsejéből merített kivonatait F. Urunk kedves ’s boldog kormányzói életéért ’s az egész dicső F. Család tagjaiért magyar nyelven elszavalva kívánván, úgy a’ as megye nevében. Keltz István főjegyző hasonló buzgalommal ’s hűséges szavakkal ömledezvén, újabb hosszas éljen harsogtatások tanusiták, mint tisztelt szives ajakkal ’s leheltesével de még tettel is a’ magyar, érdekeit becsülő ’s legmagasabb hivatásának szentül megfelelő felkent királyát! Bogszeg helysége, Arad úgy éljen, fiataljai közül sorshúzás utján , a’ helyettesítést a’ község mint caélszerűtlenséget el nem fogadván, most 7 ujonczot állított, ’s közülük 6 gyalog, 1 huszár lett. Földesasszonyuk bogszegi László Ferenczné sz. Szűcs József, asszonyság a’ sorsot húzott fiatalság harczkedvűségét némileg jutalmazni óhajtván, a’z ujoncz számára fejenkint száz váltó forintot a’ takarékpénztárba olly ígérettel tön le, hogy ki az ujonczok közül a’ kiszolgát 10 év után mint altiszt jövend haza, takarékpénztárbani összegét annak még 1000. forinttal szaporitandja. Köszönet minden népbarát nevében a’ jótékony szivü földesasszonynak. Abony, tavaszhó 25. Egy kisdedóvó-intézettel, a’ népnevelés ezen tagadhatlanul legsikeresb eszközével, ismét több van hazánkban. Nagy-Abony több lelkes földesurai és urhegyei, meggyőződve lévén, hogy jobbágyaik boldogilásáról czélszerűbben nem intézkedhetnek, mint ha azoknak eddig, itt is mint másutt, elhanyagolt nevelését jobb karba állítják, mai uradalmi gyűlésükben egy kisdedóvó-intézetet felállítani határozák, ’s e’ czélra a’ szükséges költségeket nagylelküleg megajánlották; minélfogva az intézet még ez évben valóban fel is állitatik. — Nem lesz talán fölösleg, röviden megemlítenem a’ módot, mellyet a’ nemeslelkü urak ’s hölgyek czéljok valósítására választának; lehet, hogy az más birtokos urakat hasonló áldozatra buzdítaná. Az intézet létesítésére két egyesület alakult: egyik birtokos urakból, másik urhölgyekből. A’ megindítást az urak egyesülete vállalta magára, melly is az évenkinti költségeket mindaddig vendi, mig az intézet örökösen megállapíttatván, az évenkinti adakozást nélkülözhetendi. A’ megalapítás dicsősége a’ szépkeblü urhölgyeké leend, kiknek külön egyesülete e’ ezélt részint havonkinti 24- párnyi adakozás, részint évenkinti, sorsjátékkal összekapcsolt tánczvigalom által iparkodandik megvalósítani. Begyülendő pénzeit a’ nőegyesület mindaddig illetetlenül kamatoztatja, mig olly öszveget nem gyűjtend, mellynek kamatja az intézet évenkinti költségeit fedezhesse. Mihelyt e’ czél eléretik, az urak egyesülete, melly az intézet évenkinti költségeit addig viendi, azontúl megszünendik; a’ nőegyesület pedig azután más emberbaráti czélokra fordítandja munkásságát. — Köszönet a’ haza és emberiség nevében a’ nemeskeblü alapítóknak! — A’ nőegyesület első sorsjátékos tánczvigalmát már az idén, tavaszuta 29-kén tartandja, ’s hogy az ügynek nagyobb részvétet szerezzen, tánczvigalmi vendégeinek frisslőkkel ingyen szolgáland. Beléptijegy váltható parton ifjabb Ruttkay József egyesületi pénztárnoknál. Sorsok pedig a’ nagyszámú ’s részben igen becses kéz- és ékművek sorsjátékára Pesten a’ nemzeti casinóban és Kossuth Lajos urnál, és Budán Vásárhelyi Pál dunaszabályozási mérnök és Külkey Henrik nőegyesület titoknok uraknál; Kecskeméten Posta István Pest megyei tiszt, physicus; Körösön Tóth Ferencz városi orvos; Czegléden Pajor Antal Pest megyei biztos; Jászberényben Taczman Károly jászkerületi jegyző ; Nagy-Kátán Kovács Mihály; Szolnokban Fajerer Heves megyei rend. orvos uraknál 20 kr. pengő pénzben válthatók. (v. H.) Szegedről. Múlt évben néhány lelkes ifjú a’ nemzeti haladás szellemétől buzdítva, az iskolai igazgatóság elébe folyamodott egy minden bölcselkedést hallgató által használható könyvtár ’s olvasó-társaság alapithatása végett. Mennyire méltányoltatott legyen e’ dicséretes szándék, eléggé kitetszik a’ megadott engedelem ’s azon czélirányos intézkedésből, minek következtében az olvasó-társaság elrendezésével, mint leendő felügyelő, Horváth Cyrill prof. ul megbizatott. A’ tavali jeles példa az idén ide sereglett ifjúságban is lelkes követőkre talált. A’ megkezdett könyvtárt az önkintes segedelmezés ’s a’ minden jót hőn pártoló tanító ajándékozása annyira szaporította, hogy abban jelenleg 300 magyar német és latin munka van, mellyek az ifjúságtól kitűnő iparral használtatnak. Ide járul a’ minden csütörtökön tartatni szokott gyakorló-iskola, melly alkalommal a’ felügyelő az önkint vállalkozott ’s mindig számosan összegyűlt ifjak előtt leczkéket ad a’ magyar stylisticából és nyelvtudományból. Ezt követi az olvasás közben nem értett uj, szokatlanabb, vagy régibb szavak megmagyarázása. Ide járul továbbá a’működő társaság, mellynek eredeti művek kidolgozására ajánlkozott tagjai minden kedden gyűlést tartanak. Ebben a’ név nélkül beadott dolgozatok Klee Károly titoknoktól felolvastatnak, a’ tagoktól megitéltetnek, ’s miután másnap a’ felügyelőtől is helybenhagyatvák, csütörtökön szerzőiktől nyilványosan elszavaltatnak. —Szabadkán is van egy magyar gyakorló-társaság; alapítója Antunovics József; tagjai pedig olly ifjak, kik már az iskolai pályát meghaladták. Alapos jártasság a’ magyar nyelvben ’s minden oldalról jeles könnyűség az előadás- és elszavalásban teszik azon czélt, mellyre törekednek. Múlt és Jelen szerkesztősége felszóllíttatott a’ következő czikkely kiadására. — Az augsburgi Allgemeine Zeitung 101 számában april. 11-röl 804. 1. a’ következő levél olvasható: „Kolozsvár mart. 30.k. Hiteles kútfőből irhalom , hogy az Allgemeine Zeitung 72-ik számában tart. 12-ről 563 r. esczim alatt. „Magyar állapotok“ kiadott tudósítás, „mintha az erdélyi püspök