Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1841-12-09 / 99. szám

09. szám. A’ Hírnök kinevezések, hivatalos tudósítások, honi és külföldi politicai hírek, mindennemű statisticai adatok , pénzkeret, piaczi árak, dunavizállás és min­denféle hirdetmények minél gyorsabb közlésé­vel; — a’ Szásadunk terjedelmesb politicai ’s ro­kon­ tudományu értekezésekkel, a’ Kis futár litera­túrai, művészeti és közéletbeli jelesebb tünemé­nyek, találmányok és intézetek ismertetésével foglalkoznak főképen. HÍRNÖK. Szerkeszti ’s kiadja Valasfalvi Orosz József. D­ecember 10. 1941. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csütörtö­kön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhozhordás­­sal 4 p. sz., postán borítékkal 4 fr. 24 kr. Előfizet­hetni helyben a’ szerkesztőségnél a’ „Zöldfa“ fogadó melletti 724. sz. ház lső emeletében, Pesten Wéber Józsefnél a’ Tudakozó-intézetben, kinél a’hirdetmé­nyek 's a’ szerkesztőséget illető egyéb közleményeké is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartalom: Magyarország. István Főherczeg Budára érkezik ; kineve­zések és halálozások; kőszén­bányák Bazin körül ’s előleges ter­vezete; bővebb tudósítás Nógrád megye közgyűléséről; Baranya, Heves és Bács megyék közgyűlései; pótlék a’ pesti gyűléshez; felvi­lágosításul múlt számban közlött pesti levelezőnk tudósításához; nm. helytartó-tanácsi leirat a’ rozsnyói püspökhez; járványos láz Trencsin megyében; tenger-kereskedésünk eredménye; két hajó sérülést szen­ved. Ausztria. Pápai utasítás az ausztriai püspökökhez a’ vegyes házasságok tárgyában. Nagybritannia. O’Connell kármentesítési adója. Francziaország. Salvandy Madridba utazik ’stb. Spa­nyolország. A’ régens ünnepélyes fogadtatása Madridban * a’ cor­­tes összehivatása dec.26. Belgium. P Oroszország. Schweiz. Görögország. Törökország. Harczias készületek. Elegy. Hirdetések. Magyarország. István Főherczeg Ő Fensége Aders cs. kir. ezredes kísére­tében dec. 1 jén esti­zed-fél órakor kívánt legjobb egészségben Bécsböl Budára érkezett ’s a’ kir. várba szállott. A’ am. magyar kir. udv. kamara fokozatos előlépetés utján b­erezovaczi kir. sóbeszédővé Farkas Jánost, ellenőrködő sómázsamesterré Losonczy Alajost, sómázsamesterré Mach­ik Károlyt, végre sómázsálóvá Bacskó Andrást nevezé ki; az ekkép megürült ugyanottani sópajtaörségre Takács Miklós komáromi sóhivatali gyakornokot, — továbbá az ipolysághi kir. sóhivatal­nál megürült mázsáló-hivatalra Szilágyi Mihály ugyanottani só­­pajtaört, ’s Paulay Ágostonnak hasonló minőségben Ipolyságra tett áttétele által a’ körmendi kir. sóhivatalnál megürült sópajta­­örségre Szabó Miklós helybeli gyakornokot alkalmazó.­­ Nagyszombat, novemb. 29. Nagytiszteletű’s tudós Kovács József, Esztergom megyei áldozópap, hittudományi tanár, az érseki lyceumban erkölcsi hittudomány, lelkipásztorság, egy­házi szónoklat és nevelés tanítója, a’ pesti egyetemben­ hittudo­mányi kar tagja ’s a’ nagyszombati egyházi kerületi szentszék ta­nácsnoka , az öröklét’ útjára ájtatosan elkészülten, nov. 26-kán reggeli 93/4 órakor, az orbáncz agyába ütödvén viszsza, élte 56dik évében meghalálozott. Benne a’ megye érdemdús egyedet, az érseki lyceum nagytudományu tagot, tanítványi huszonötéves tapasztalása, de fáradhatlan ’s hozzájok valódi atyai szívvel haj­lott tanítót, a’ kerületi szentszék mély belátása ’s bármilly terhes munkákra készvállalkozásu tanácsnokot, sokan lelkiügyeikben vi­­gasztalót és útbaigazítót, a’ szegények rejtekben munkálkodott ápolót vesztettek. A’ csendes elvonultságban egyedül tudomá­nyoknak élt férfiú halálának hite annál érzékenyebben hatott tisz­telőire, hogy még négy nappal előbb tanítványai körében — noha már roskadt egészséggel — megjelent. Hideg tetemei nov. 28-kán főtiszt. Bartakovics Béla, apát, kanonok és kerületi ér­sekhelytartó úr egyházi kísérete mellett a’ városi sirkertbe taka­rgattak el, sírpartján a’ növendékpapság és lyceumi ifjúság ez alkalomra készült gyászénekben szivhatólag vevén búcsút a’ tisz­telt hamvadótól. Valamint ő sokak szeretetét vivé magával sírba, úgy igen sokak’ szivében még hoszszú ideig fönmarad emléke­zete. Béke poraira! A’ nyitrai egyházi megye nestora Rajcsányi Gáspár, szepe­si Landekröl nevezett sz. Miklós prépostja, nyitramegyebeli Tren­­csén vármegyében keblezett Báan mezőváros érdemteljes plébá­nosa , lelkipásztorkodásának 66ik, életének pedig 90 ik évében, rövid betegeskedés után, a’ haldoklók szentségeiben ájtatosan részesülvén, folyó évi October 27-kén meghalt. Köz­álmélkodást okozott ezen, általában tisztelt öregnek fáradhatatlan munkássá­ga; ki­aggott kora mellett is élete végső napjáig lelkipásztori hivatásának mindenben megfelelt; és szónoksági, vallástanitási, szentségkiszolgáltatási, beteglátogatási, halotttemetési ’stb. köte­lességeit személyesen, legpontosabban, vndoran és ép lelki erővel végezte. Valódi egyházi ’s lelkipásztori szellemét bizonyítja vég­rendelete. A’ növendékpapok nevelőházának, az elaggott lelki­­pásztoroknak és a’ megyének pénztárába, nemkülönben a’ siket­némák intézetébe bökézzel kimért öszveget, valamint a’ bánni ispitabeliek, és ugyanezen mezőváros és Rajcsány helység tem­plomai részére rendelt alapítványok bővebb előszámlálását mel­lőzve, különös figyelmet érdemel az, hogy vagyonának nagyobb részével a’ szegények és ügyefogyottak javára rendelkezett, ugyanis a’ kegyes hagyományokból hátralévő kamatbeli számos­ összegeket csekély vagyonú adósok iránti könyörületből, vala­mint az ötét illető adósságban maradt gabonábani tartozásokat is atyailag kedvelt híveinek ajándékozta. De nem csak a’ szüköl­­ködök nyomorult sorsának enyhítése volt czélja felebaráti szere­­tetének, hanem híveinek mind ideigleni, mind örök boldogsága alapításáról is, t. i. mind a’ két nembeli kisdedek neveléséről, végrendeletének utolsó czikkében gondoskodott, ugyanis a’ fö­­nebb nevezett hagyományo­k kifizetése után megmaradandó vagyo­nát tőkepénzre fordittatni, a’ Báan mezövárosbelieknek haszon­bérbe adatni, és a’ kamatbeli jövedelmet az ottani iskolába járó mezövárosbeli vagyontalanabb polgárok és zsellérek gyermekei tanítójának iskolai fizetésére fordittatni rendelte. Ez Pozsony, dec.­g Mennyi kincset rejt a’ magyar föld gyomrában, már a’régi bel- é s külföldi írók is kiemelték történeti és földleirási munkáikban. Analógia gyantásokra, gyantások kí­sérletekre bírták a’ gondolkozó embereket ’s innen származtak a’ bányaművelés, az erezek és ásványok elválasztása az egyéb hasztalan részektől. Néha nem a’ legsikeresben ütöttek ugyan ki a’ kísérletek, mint például a’ bazini arany kukszok, mellyek, mint halljuk, nem a’ legjobban kamatoznak részvényeseiknek. Azon­ban a’ bazini hegyek gyomrukban rejtenek egy ásvány nemet, melly miveltetve bizonyára legjutányosabb kereskedési ágat szü­­lendi. Az első magyar pozsony-nagyszombati vasút keresztül­metszi 3 V2 ölnyi mélységben Bazinnál, mintegy két órányira Po­zsonytól a’ Kárpátok oldalából Szencz mezőváros felé kifutó domblánczot. A’ vasút építésekor már mintegy 6 lábnyi mélység­ben fazekas agyagot leltek, melly mintegy két ölnyi mélységű lévén, közte kőszén részek vétettek észre; mélyebbre ásatván, csigakövek mutatkoztak, mellyek közönségesen a’ kőszénnek fe­dői. Minden geognostikai jeleknél fogva tehát itt hatalmas kőszén­­bányáknak kell létezni, ’s már egy társaság alakult pozsonyi és bazini polgárokból, kik megkísérteni szándékoznak e’ csaknem bizonyosnak mondható köszénbánya kibontását ’s művelését, 128 osztalékokban 1280 pengő forintot gyüjtvén össze. E’ kis tö­kével előbb fúrások és kutatások által akarják a’ kőszéntelep ki­terjedését megtudni ’s azon pontot fölfedezni, mellyen az ásás legczélirányosabban megkezdethetik. Richter Károly rétegmester fogja a’ kísérlet mistani részét intézni; de a’ munkálatok csak ak­kor fognak megkezdetni, ha a’ társaság Bazin városait­ szerző­dés által biztosítva lesz, mellynek határában, mint mondák, a’ bánya létez. — Milly haszon várható, ha a’ kísérlet szerencsé­sen ütend ki, első pillanatra mindenki átláthatja. A’ gőzhajó tár­saság eddig majd minden szenét Soprony tájékáról költséges ko­csi szállítások által nyerte, keveset kapott vizen; most, ha Bazár­ból nyerendi, a’ vasúton egész a’ Dunapartig a’ gőzhajók lakhe­lyéig fog szállíttatni; ’s idővel tán e’ bányák csekély költséggel nemcsak a’ gőzhajótársaságot, hanem a’ már létező ’s még ter­vezett vasutakat is kielégítendhetik. Ne vegyük ezt olly csekély­ségnek, mint első pillanatban látszik, mert ha közelebbről vizs­gáljuk, látni fogjuk, hogy Anglia mérhetlen iparának lényeges, ha nem leglényegesebb támasza a’ köszénbányák. Ez olcsó tüzelő­­­szerrel dolgozza fel a’ brit nemcsak saját ásványait, hanem az idegen statusokéit is; innen van, hogy munkásainak nagyobb bé­re mellett ’s daczára hogy több czikk az Óceánon átszállíttatik Britannia műhelyeibe, mégis azon országok, mellyektöl Anglia a’ nyersanyagot veszi, ugyanabból készült gyártmányaikkal nem állják ki az angol concurrentiát ’s kénytelenek tiltó rendszabá­lyok vagy óvó vámok által gyármányaiknak kedvezményeket nyújtani. — Ha tehát a’ kőszén olly nagy túlsúlyt szerzett Angli­ának az iparvilágban, igen valószínű, hogy a’ szárazföldön felfe­­dözött gazdag bányák azt gyengítendik, az eddig elnyomott ipart pedig az ausztriai statusokban emelni fogják. Reméljük, hogy nem sokára a’ kisélet eredményéről tudósíthatandjuk olvasó kö­zönségünket, min­tnál őszintébben örvendendünk minél szeren­csésebben fog kiütni, mert ezáltal egy eddig fel sem vett keres­kedési ág megnyiland iparunk virágoztatására! *** Nógrád, november 28. (Bővebb tudósítás.) Hat napi folytonos törvényszékeinket követte a’ szokotttaknál sokkal né­pesebb közgyűlésünk. Eredményei e’ következők: Folyó évi no­vember 22-én elnök alispányunk a’ KK. és RR. rövid üdvözlése után kijelenté, hogy időközben, de különösen e’ közgyűléseket megelőző héten kisebb gyűlések tartatván, azok jegyzőkönyve lenne meghitelesitendő, — az idő kímélése tekintetéből azonban a’ meghitelesitendők egy része más napra halasztatván több magán ügyekbe érkezett kir. parancsok tárgyalás alá vétele után szőnyegre került nagymgú Buzini gr. Keglevich Gábor főispán úr ő exclljának i. e. aug. hónapján a’ KK. és RRnek a’ megürült elölülői szék betöltése tekintetéből tisztépitő szék tartása érdemében kelt felí­rásukra érkezett abeli levele, miszerint a’ KK. és RR. ez érdem­­beni törvényszerű kérelmüket méltányolva, hivatala szabta kö­telességének szentségénél fogva a’ tisztújító széknek legrövidebb idő alatt, mihelyt t. i. magas állásánál halmozott foglalatosságai kissé kevesbedni fognak, tartását ígéri. Egynémellyek az elvből indúlva ki, hogy nemcsak minden három évben, de az elnöki hi­vatal megürültével rögtön, ’s így előbb is a’ tisztépitő szék tar­tása törvényes kötelesség (?) bár előre bocsáták, hogy jelenleg Nógrád olly főispánnal van megáldva, a’ ki iránt a’ KK. és RR. bizalmát csak síri enyészet szüntetheti meg; félvén azonban attól, nehogy jövendőben az illy dilakio önkénnyé fajúljon, vagy épen általa a’ jog követelés elenyésztessék, a’ tisztépitő széknek tar­tására főispán ur ő Exczllját újabban megkérni szorgalmazták, mások azonban, ámbátor nyíltan kijelenték, miképen a’ jogok megsértése esetében a’ felsöségbe nem ismerhetnek tiszteletet e’ tisztépítő szék szorgalmazását sürgetők által is elismert kölcsönös ’s példás bizalmat annál inkább fentartani óhajták, mert gróf fő­ispán úr ő Exczllja, e’ részbeni kérelem törvényszerűségét elis­merve, annak teljesítése ön óhajtása is lévén sérelmet nem gya­níthatnak , — jog követelésekre nézve pedig több felírásukkal telt óvásba megnyugodván, újabban az épitészék szorgalmazá­sát feleslegesnek tartották, — e’ kérdések hosszú vitatása után elnök alispán úr a’ bizalomnak, melly egyetértést szül, üdvös hatásait taglalá, mert úgy mond, a’ kölcsönös egyetértésnek ’s köz boldogságnak alapja csak az lehet, — kijelenté, miképen többször olly tárgyak bocsáttatnak nem szükség esetében, kérdés alá, mellyek ha hajótörést szenvednek, csak káros következésűek lehetnek, — ’s e’ szempontból, de az elősorolt okoknál fogva is az építő szék szorgalmazását nem javallhatja, melly ebbeli kije­lentése nevezetes többség által méltányoltatván, végzéssé lön. — Inditványoztatván továbbá N­. K. tbiró által a’ már elavúlt nemesi eszeirás megújítása, úgy a’tisztépitő széket megelőző ’s ennek be­fejezőig szűnni nem akaró korteskedések szülte visszaéléseknek megszüntetése K.F. tbiró által az Öszveirás megtételére küldöttségek rendeltettek, munkálódásuk sikeréről jövö évnegyedes közgyűlé­sekre tudósításaikat elöterjesztendök; — a’restaurationalis vissza­élések mikénti megszüntetése iránt vélemény adásra pedig az or­szágos utasítások kidolgozásával állandóul munkálódó küldöttség bízatott meg, véleményes tudósítását még e’ közgyűlések folyama alatt beadandó. '*) Végre főispán úr ő exczllja, abeli aggodalmat, melly egy némelly hivataloknak, különösen a’főbiztosinak jöven­dőben helytartói befolyás nélkül megszüntetése felett keletkezett, érintvén, a’ megszüntetésnek a’ tömgű helytartó tanács utján jóváhagyását javalja, melly aggodalmát a’ KK. és RR. is méltá­nyosnak találván, a’ helytartó tanácshoz egy felírást határoztak.— November 23án. Folyó évi junius 27ik napján Lossoncz­­váro­­sában tartatott aratási gyűlés folyama alatt, az arató-, cséplő- és nyomtatórészek ’s­­egyéb árszabályzásoknak is, mint az ipart ’s szorgalmat megfojtó egyedárusságok eltörlése inditványoztatván, azok miként lehető megszüntetése iránt adandó véleményadásra egy küldöttség neveztetett, melly küldöttség i. e. november 22 ik napjáról véleményét a’következőkbe előterjesztvén: „Az arató­­rész és egyéb árszabások mennyiben lehető megszüntetése iránt adandó javaslatra i. e. 1373. sz. a. költ végzés által megbízott választmány, csupán az arató-, cséplő- és nyomtatórész megha­tározását látván ollyannak, mellyről a’ megye hatásköréhez képest ezennel czélszerüleg rendelkezhetik, — erre nézve, jólle­het meggyőződött volna arról, hogy az ipar és szorgalom kifeje­lésére a­ felek szabad egyezkedésének felhagyása legüdvösebb hatást gyakorol, — nehogy azonban az aratórész meghatározá­sának rögtöni eltörlése által, a­ huzamosabb évek óta nagyon hozzá szokott néposztályba némi zavarok támadjanak, az arató-, cséplő- és nyomtatórész meghatározását jövendőre is a’ szokott időben gyakoroltatni javallja, a képen azonban, hogy ezennel vég­zéssel mondassák ki, miképen ez csupán a’ felek alkukötéseikre irányt adó némi zsinórmértékül tekintessék a’ nélkül, hogy akár termesztőket akár a’ munkásokat a’ helybeli körülményekhez ké­­­­pest részökre kedvezőbb alkukötésektöl elzárná, vagy e’ részben korlátolná,a ’ helyben hagyatott, ’s jövendőbeni gyakorlatba vétele rendeltetett. — Ugyan e’ napon szőnyegre került és Borsod megyének, az egyházi felesleges javaknak mint nemzeti tulajdo­noknak népnevelésre országgyűlési meg fordítatását indítványozó levele, — élénk vita követte felolvasását, mert a’ KK. és RR. egy­némelly egyénes érdemileg rögtöni tárgyaltatását sürgetek, előadván nézeteiket, miszerint az indítványozó megye szellemé­ben­ intézkedés a’ sajátsági jogok ingadoztatása nélkül, mi utóbb is csak nemzeti veszélyt következtethet, nem történhetvén, félre­­tételét javallák; mások ellenben e­ haladás korszakába korkivo­­natnak, jogkövetelésnek tekintvén, és Borsod megyének, az egyházi javaknak népnevelés forditatását tárgyazó indítványát mint kétszeresen üdvöt varázsló intézkedést pártolni javallák, mig végre a’ középpárt hősei is a’ szónoki széket elfoglalva a’ nél­kül , hogy e’ tárgynak rögtöni tárgyalása által el vagy nem fo­gadásáról nézeteiket kimondanák, mert úgy mondák, nemzeti érdekű tárgyak felett elfogadom vagy nem fogadómmal rendel­kezni, életkérdés, egyszerűn az országos utasítások kidolgozásával munkálódó küldöttséghez vélték utasítandónak, mit e’ tárgy ér­demére nézve véleményükbe megoszlott felek is elfogadván (majd máskor ha a’ kemény dióba harapni nem akarnak) azon választ­mányhoz véleményadás végett utasítatott. Pécs, nov. 30. Közgyűlésünk f. hó 28-kén ’s követ­kezett napokon tartatott az első alispány elnöklete alatt. Minde­nek előtt, szokás szerint a’kegy. királyi leiratok vétettek föl. Ezek után a’ mint m. Helytartó tanács intézményei kerültek szőnyegre. Ezek közül közfigyelmet gerjesztett az, melly szerint minden honi czukor-gyámnokok gyártmányaikra bélyegjegyet tartoznak tenni; a’ rendek ezt csak úgy vélték érthetni, mikép ez csak akkor létetendő, ha az országból kivitetnék a’ czukor; e’ mellett azonban a’ tulaj­donjog sérthetlensége tekintetéből óvást tenni rendeltek. — Ná­dor­­ Főherczegsége felszólítja a’ rendeket, hogy az országgyű­lésen a’ színházra tett ajánlatott minél elöbb küldjük be. Ennek következtében, miután e’megyére 11.000 forint esett’s ebből még csak alig 4000 forint volna lefizetve, a’ hátralevő mennyi­ség lefizetésére határnapul i. e. dec. utolsó napja tűzetett ki, a’ midőn le nem fizetés esetében tiszti ügyész urnak hagyatott meg a’ törvényes eljárás. Fejér megyének a’ gyorsírók ügyében fel­olvasott körlevele pártoltatott. Verőcze megye latin levelet kül­dött hozzánk, mire az 1840. 6. t. sz. értelmében megírtuk neki, hogy ettől jövendőben tartózkodjék, különben kénytelenek leszünk leveleit visszautasítani. Csanád megye körlevele a’ mészárszék­jog eltörlesztése, Borsodé a’ papi jószágok tárgyában mindkettő a’ méltányosság és ki nem vihetőség elvénél fogva pártolásra nem talált. C. Egeri dov. 28.­­ Felségétől legközelebb kegy. kine­vezett főispányi helyettesünk Zsadányi és Török-Sz.-Miklósi Almásig Gedeon kir. tanácsos ur f. hó 23-án tartá ünnepélyes bejövesét városunkba. Délután négy óra felé érte el a’ város ha­tárát, hol Papszász József m. alispány ur elnöklete alatt fényes küldöttség által főt. Kovács Mátyás egri kanonok jeles szónoklata mellett fogadtatott, mellyre nyájas udvarisággal elmondván kö­szönetét főispányi helyettesünk a’ város felé sietett, de tömve lettek az utczák, ’s látták a’ több csapatokra oszlott nemesség fénylő seregeit lobogók alatt lovaikon. A’ rendes és polgári ka­tonaság zászlóikkal, a’ számtalan egyházi ’s világi uraságok ko­csijaikban és a’ számtalan népség álltak útjában. A’ megyei kül­döttség főt. Frim János prépost kanonok ur szónoklata alatt, és Borsod vmegyének követei is Palóczy László ur nagyhírű or­szágos követ remek beszéde, és a’ ús Jász-Kun kerületek fényes küldöttsége lepé meg ó­nságát. Volt valami ez ünnepélynél m­i sokaknak ’s nekünk sem tetszett, ’s ez a’ pártoknak most is *) E’ részbeni megyei intészkedéseket közlendem.

Next