Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)
1841-12-09 / 99. szám
09. szám. A’ Hírnök kinevezések, hivatalos tudósítások, honi és külföldi politicai hírek, mindennemű statisticai adatok , pénzkeret, piaczi árak, dunavizállás és mindenféle hirdetmények minél gyorsabb közlésével; — a’ Szásadunk terjedelmesb politicai ’s rokon tudományu értekezésekkel, a’ Kis futár literatúrai, művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények, találmányok és intézetek ismertetésével foglalkoznak főképen. HÍRNÖK. Szerkeszti ’s kiadja Valasfalvi Orosz József. December 10. 1941. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csütörtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhozhordással 4 p. sz., postán borítékkal 4 fr. 24 kr. Előfizethetni helyben a’ szerkesztőségnél a’ „Zöldfa“ fogadó melletti 724. sz. ház lső emeletében, Pesten Wéber Józsefnél a’ Tudakozó-intézetben, kinél a’hirdetmények 's a’ szerkesztőséget illető egyéb közleményeké is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartalom: Magyarország. István Főherczeg Budára érkezik ; kinevezések és halálozások; kőszénbányák Bazin körül ’s előleges tervezete; bővebb tudósítás Nógrád megye közgyűléséről; Baranya, Heves és Bács megyék közgyűlései; pótlék a’ pesti gyűléshez; felvilágosításul múlt számban közlött pesti levelezőnk tudósításához; nm. helytartó-tanácsi leirat a’ rozsnyói püspökhez; járványos láz Trencsin megyében; tenger-kereskedésünk eredménye; két hajó sérülést szenved. Ausztria. Pápai utasítás az ausztriai püspökökhez a’ vegyes házasságok tárgyában. Nagybritannia. O’Connell kármentesítési adója. Francziaország. Salvandy Madridba utazik ’stb. Spanyolország. A’ régens ünnepélyes fogadtatása Madridban * a’ cortes összehivatása dec.26. Belgium. P Oroszország. Schweiz. Görögország. Törökország. Harczias készületek. Elegy. Hirdetések. Magyarország. István Főherczeg Ő Fensége Aders cs. kir. ezredes kíséretében dec. 1 jén estized-fél órakor kívánt legjobb egészségben Bécsböl Budára érkezett ’s a’ kir. várba szállott. A’ am. magyar kir. udv. kamara fokozatos előlépetés utján berezovaczi kir. sóbeszédővé Farkas Jánost, ellenőrködő sómázsamesterré Losonczy Alajost, sómázsamesterré Machik Károlyt, végre sómázsálóvá Bacskó Andrást nevezé ki; az ekkép megürült ugyanottani sópajtaörségre Takács Miklós komáromi sóhivatali gyakornokot, — továbbá az ipolysághi kir. sóhivatalnál megürült mázsáló-hivatalra Szilágyi Mihály ugyanottani sópajtaört, ’s Paulay Ágostonnak hasonló minőségben Ipolyságra tett áttétele által a’ körmendi kir. sóhivatalnál megürült sópajtaörségre Szabó Miklós helybeli gyakornokot alkalmazó. Nagyszombat, novemb. 29. Nagytiszteletű’s tudós Kovács József, Esztergom megyei áldozópap, hittudományi tanár, az érseki lyceumban erkölcsi hittudomány, lelkipásztorság, egyházi szónoklat és nevelés tanítója, a’ pesti egyetemben hittudományi kar tagja ’s a’ nagyszombati egyházi kerületi szentszék tanácsnoka , az öröklét’ útjára ájtatosan elkészülten, nov. 26-kán reggeli 93/4 órakor, az orbáncz agyába ütödvén viszsza, élte 56dik évében meghalálozott. Benne a’ megye érdemdús egyedet, az érseki lyceum nagytudományu tagot, tanítványi huszonötéves tapasztalása, de fáradhatlan ’s hozzájok valódi atyai szívvel hajlott tanítót, a’ kerületi szentszék mély belátása ’s bármilly terhes munkákra készvállalkozásu tanácsnokot, sokan lelkiügyeikben vigasztalót és útbaigazítót, a’ szegények rejtekben munkálkodott ápolót vesztettek. A’ csendes elvonultságban egyedül tudományoknak élt férfiú halálának hite annál érzékenyebben hatott tisztelőire, hogy még négy nappal előbb tanítványai körében — noha már roskadt egészséggel — megjelent. Hideg tetemei nov. 28-kán főtiszt. Bartakovics Béla, apát, kanonok és kerületi érsekhelytartó úr egyházi kísérete mellett a’ városi sirkertbe takargattak el, sírpartján a’ növendékpapság és lyceumi ifjúság ez alkalomra készült gyászénekben szivhatólag vevén búcsút a’ tisztelt hamvadótól. Valamint ő sokak szeretetét vivé magával sírba, úgy igen sokak’ szivében még hoszszú ideig fönmarad emlékezete. Béke poraira! A’ nyitrai egyházi megye nestora Rajcsányi Gáspár, szepesi Landekröl nevezett sz. Miklós prépostja, nyitramegyebeli Trencsén vármegyében keblezett Báan mezőváros érdemteljes plébánosa , lelkipásztorkodásának 66ik, életének pedig 90 ik évében, rövid betegeskedés után, a’ haldoklók szentségeiben ájtatosan részesülvén, folyó évi October 27-kén meghalt. Közálmélkodást okozott ezen, általában tisztelt öregnek fáradhatatlan munkássága; kiaggott kora mellett is élete végső napjáig lelkipásztori hivatásának mindenben megfelelt; és szónoksági, vallástanitási, szentségkiszolgáltatási, beteglátogatási, halotttemetési ’stb. kötelességeit személyesen, legpontosabban, vndoran és ép lelki erővel végezte. Valódi egyházi ’s lelkipásztori szellemét bizonyítja végrendelete. A’ növendékpapok nevelőházának, az elaggott lelkipásztoroknak és a’ megyének pénztárába, nemkülönben a’ siketnémák intézetébe bökézzel kimért öszveget, valamint a’ bánni ispitabeliek, és ugyanezen mezőváros és Rajcsány helység templomai részére rendelt alapítványok bővebb előszámlálását mellőzve, különös figyelmet érdemel az, hogy vagyonának nagyobb részével a’ szegények és ügyefogyottak javára rendelkezett, ugyanis a’ kegyes hagyományokból hátralévő kamatbeli számos összegeket csekély vagyonú adósok iránti könyörületből, valamint az ötét illető adósságban maradt gabonábani tartozásokat is atyailag kedvelt híveinek ajándékozta. De nem csak a’ szükölködök nyomorult sorsának enyhítése volt czélja felebaráti szeretetének, hanem híveinek mind ideigleni, mind örök boldogsága alapításáról is, t. i. mind a’ két nembeli kisdedek neveléséről, végrendeletének utolsó czikkében gondoskodott, ugyanis a’ fönebb nevezett hagyományok kifizetése után megmaradandó vagyonát tőkepénzre fordittatni, a’ Báan mezövárosbelieknek haszonbérbe adatni, és a’ kamatbeli jövedelmet az ottani iskolába járó mezövárosbeli vagyontalanabb polgárok és zsellérek gyermekei tanítójának iskolai fizetésére fordittatni rendelte. Ez Pozsony, dec.g Mennyi kincset rejt a’ magyar föld gyomrában, már a’régi bel- é s külföldi írók is kiemelték történeti és földleirási munkáikban. Analógia gyantásokra, gyantások kísérletekre bírták a’ gondolkozó embereket ’s innen származtak a’ bányaművelés, az erezek és ásványok elválasztása az egyéb hasztalan részektől. Néha nem a’ legsikeresben ütöttek ugyan ki a’ kísérletek, mint például a’ bazini arany kukszok, mellyek, mint halljuk, nem a’ legjobban kamatoznak részvényeseiknek. Azonban a’ bazini hegyek gyomrukban rejtenek egy ásvány nemet, melly miveltetve bizonyára legjutányosabb kereskedési ágat szülendi. Az első magyar pozsony-nagyszombati vasút keresztülmetszi 3 V2 ölnyi mélységben Bazinnál, mintegy két órányira Pozsonytól a’ Kárpátok oldalából Szencz mezőváros felé kifutó domblánczot. A’ vasút építésekor már mintegy 6 lábnyi mélységben fazekas agyagot leltek, melly mintegy két ölnyi mélységű lévén, közte kőszén részek vétettek észre; mélyebbre ásatván, csigakövek mutatkoztak, mellyek közönségesen a’ kőszénnek fedői. Minden geognostikai jeleknél fogva tehát itt hatalmas kőszénbányáknak kell létezni, ’s már egy társaság alakult pozsonyi és bazini polgárokból, kik megkísérteni szándékoznak e’ csaknem bizonyosnak mondható köszénbánya kibontását ’s művelését, 128 osztalékokban 1280 pengő forintot gyüjtvén össze. E’ kis tökével előbb fúrások és kutatások által akarják a’ kőszéntelep kiterjedését megtudni ’s azon pontot fölfedezni, mellyen az ásás legczélirányosabban megkezdethetik. Richter Károly rétegmester fogja a’ kísérlet mistani részét intézni; de a’ munkálatok csak akkor fognak megkezdetni, ha a’ társaság Bazin városait szerződés által biztosítva lesz, mellynek határában, mint mondák, a’ bánya létez. — Milly haszon várható, ha a’ kísérlet szerencsésen ütend ki, első pillanatra mindenki átláthatja. A’ gőzhajó társaság eddig majd minden szenét Soprony tájékáról költséges kocsi szállítások által nyerte, keveset kapott vizen; most, ha Bazárból nyerendi, a’ vasúton egész a’ Dunapartig a’ gőzhajók lakhelyéig fog szállíttatni; ’s idővel tán e’ bányák csekély költséggel nemcsak a’ gőzhajótársaságot, hanem a’ már létező ’s még tervezett vasutakat is kielégítendhetik. Ne vegyük ezt olly csekélységnek, mint első pillanatban látszik, mert ha közelebbről vizsgáljuk, látni fogjuk, hogy Anglia mérhetlen iparának lényeges, ha nem leglényegesebb támasza a’ köszénbányák. Ez olcsó tüzelőszerrel dolgozza fel a’ brit nemcsak saját ásványait, hanem az idegen statusokéit is; innen van, hogy munkásainak nagyobb bére mellett ’s daczára hogy több czikk az Óceánon átszállíttatik Britannia műhelyeibe, mégis azon országok, mellyektöl Anglia a’ nyersanyagot veszi, ugyanabból készült gyártmányaikkal nem állják ki az angol concurrentiát ’s kénytelenek tiltó rendszabályok vagy óvó vámok által gyármányaiknak kedvezményeket nyújtani. — Ha tehát a’ kőszén olly nagy túlsúlyt szerzett Angliának az iparvilágban, igen valószínű, hogy a’ szárazföldön felfedözött gazdag bányák azt gyengítendik, az eddig elnyomott ipart pedig az ausztriai statusokban emelni fogják. Reméljük, hogy nem sokára a’ kisélet eredményéről tudósíthatandjuk olvasó közönségünket, mintnál őszintébben örvendendünk minél szerencsésebben fog kiütni, mert ezáltal egy eddig fel sem vett kereskedési ág megnyiland iparunk virágoztatására! *** Nógrád, november 28. (Bővebb tudósítás.) Hat napi folytonos törvényszékeinket követte a’ szokotttaknál sokkal népesebb közgyűlésünk. Eredményei e’ következők: Folyó évi november 22-én elnök alispányunk a’ KK. és RR. rövid üdvözlése után kijelenté, hogy időközben, de különösen e’ közgyűléseket megelőző héten kisebb gyűlések tartatván, azok jegyzőkönyve lenne meghitelesitendő, — az idő kímélése tekintetéből azonban a’ meghitelesitendők egy része más napra halasztatván több magán ügyekbe érkezett kir. parancsok tárgyalás alá vétele után szőnyegre került nagymgú Buzini gr. Keglevich Gábor főispán úr ő exclljának i. e. aug. hónapján a’ KK. és RRnek a’ megürült elölülői szék betöltése tekintetéből tisztépitő szék tartása érdemében kelt felírásukra érkezett abeli levele, miszerint a’ KK. és RR. ez érdembeni törvényszerű kérelmüket méltányolva, hivatala szabta kötelességének szentségénél fogva a’ tisztújító széknek legrövidebb idő alatt, mihelyt t. i. magas állásánál halmozott foglalatosságai kissé kevesbedni fognak, tartását ígéri. Egynémellyek az elvből indúlva ki, hogy nemcsak minden három évben, de az elnöki hivatal megürültével rögtön, ’s így előbb is a’ tisztépitő szék tartása törvényes kötelesség (?) bár előre bocsáták, hogy jelenleg Nógrád olly főispánnal van megáldva, a’ ki iránt a’ KK. és RR. bizalmát csak síri enyészet szüntetheti meg; félvén azonban attól, nehogy jövendőben az illy dilakio önkénnyé fajúljon, vagy épen általa a’ jog követelés elenyésztessék, a’ tisztépitő széknek tartására főispán ur ő Exczllját újabban megkérni szorgalmazták, mások azonban, ámbátor nyíltan kijelenték, miképen a’ jogok megsértése esetében a’ felsöségbe nem ismerhetnek tiszteletet e’ tisztépítő szék szorgalmazását sürgetők által is elismert kölcsönös ’s példás bizalmat annál inkább fentartani óhajták, mert gróf főispán úr ő Exczllja, e’ részbeni kérelem törvényszerűségét elismerve, annak teljesítése ön óhajtása is lévén sérelmet nem gyaníthatnak , — jog követelésekre nézve pedig több felírásukkal telt óvásba megnyugodván, újabban az épitészék szorgalmazását feleslegesnek tartották, — e’ kérdések hosszú vitatása után elnök alispán úr a’ bizalomnak, melly egyetértést szül, üdvös hatásait taglalá, mert úgy mond, a’ kölcsönös egyetértésnek ’s köz boldogságnak alapja csak az lehet, — kijelenté, miképen többször olly tárgyak bocsáttatnak nem szükség esetében, kérdés alá, mellyek ha hajótörést szenvednek, csak káros következésűek lehetnek, — ’s e’ szempontból, de az elősorolt okoknál fogva is az építő szék szorgalmazását nem javallhatja, melly ebbeli kijelentése nevezetes többség által méltányoltatván, végzéssé lön. — Inditványoztatván továbbá N. K. tbiró által a’ már elavúlt nemesi eszeirás megújítása, úgy a’tisztépitő széket megelőző ’s ennek befejezőig szűnni nem akaró korteskedések szülte visszaéléseknek megszüntetése K.F. tbiró által az Öszveirás megtételére küldöttségek rendeltettek, munkálódásuk sikeréről jövö évnegyedes közgyűlésekre tudósításaikat elöterjesztendök; — a’restaurationalis visszaélések mikénti megszüntetése iránt vélemény adásra pedig az országos utasítások kidolgozásával állandóul munkálódó küldöttség bízatott meg, véleményes tudósítását még e’ közgyűlések folyama alatt beadandó. '*) Végre főispán úr ő exczllja, abeli aggodalmat, melly egy némelly hivataloknak, különösen a’főbiztosinak jövendőben helytartói befolyás nélkül megszüntetése felett keletkezett, érintvén, a’ megszüntetésnek a’ tömgű helytartó tanács utján jóváhagyását javalja, melly aggodalmát a’ KK. és RR. is méltányosnak találván, a’ helytartó tanácshoz egy felírást határoztak.— November 23án. Folyó évi junius 27ik napján Lossonczvárosában tartatott aratási gyűlés folyama alatt, az arató-, cséplő- és nyomtatórészek ’segyéb árszabályzásoknak is, mint az ipart ’s szorgalmat megfojtó egyedárusságok eltörlése inditványoztatván, azok miként lehető megszüntetése iránt adandó véleményadásra egy küldöttség neveztetett, melly küldöttség i. e. november 22 ik napjáról véleményét a’következőkbe előterjesztvén: „Az aratórész és egyéb árszabások mennyiben lehető megszüntetése iránt adandó javaslatra i. e. 1373. sz. a. költ végzés által megbízott választmány, csupán az arató-, cséplő- és nyomtatórész meghatározását látván ollyannak, mellyről a’ megye hatásköréhez képest ezennel czélszerüleg rendelkezhetik, — erre nézve, jóllehet meggyőződött volna arról, hogy az ipar és szorgalom kifejelésére a felek szabad egyezkedésének felhagyása legüdvösebb hatást gyakorol, — nehogy azonban az aratórész meghatározásának rögtöni eltörlése által, a huzamosabb évek óta nagyon hozzá szokott néposztályba némi zavarok támadjanak, az arató-, cséplő- és nyomtatórész meghatározását jövendőre is a’ szokott időben gyakoroltatni javallja, a képen azonban, hogy ezennel végzéssel mondassák ki, miképen ez csupán a’ felek alkukötéseikre irányt adó némi zsinórmértékül tekintessék a’ nélkül, hogy akár termesztőket akár a’ munkásokat a’ helybeli körülményekhez képest részökre kedvezőbb alkukötésektöl elzárná, vagy e’ részben korlátolná,a ’ helyben hagyatott, ’s jövendőbeni gyakorlatba vétele rendeltetett. — Ugyan e’ napon szőnyegre került és Borsod megyének, az egyházi felesleges javaknak mint nemzeti tulajdonoknak népnevelésre országgyűlési meg fordítatását indítványozó levele, — élénk vita követte felolvasását, mert a’ KK. és RR. egynémelly egyénes érdemileg rögtöni tárgyaltatását sürgetek, előadván nézeteiket, miszerint az indítványozó megye szellemében intézkedés a’ sajátsági jogok ingadoztatása nélkül, mi utóbb is csak nemzeti veszélyt következtethet, nem történhetvén, félretételét javallák; mások ellenben e haladás korszakába korkivonatnak, jogkövetelésnek tekintvén, és Borsod megyének, az egyházi javaknak népnevelés forditatását tárgyazó indítványát mint kétszeresen üdvöt varázsló intézkedést pártolni javallák, mig végre a’ középpárt hősei is a’ szónoki széket elfoglalva a’ nélkül , hogy e’ tárgynak rögtöni tárgyalása által el vagy nem fogadásáról nézeteiket kimondanák, mert úgy mondák, nemzeti érdekű tárgyak felett elfogadom vagy nem fogadómmal rendelkezni, életkérdés, egyszerűn az országos utasítások kidolgozásával munkálódó küldöttséghez vélték utasítandónak, mit e’ tárgy érdemére nézve véleményükbe megoszlott felek is elfogadván (majd máskor ha a’ kemény dióba harapni nem akarnak) azon választmányhoz véleményadás végett utasítatott. Pécs, nov. 30. Közgyűlésünk f. hó 28-kén ’s következett napokon tartatott az első alispány elnöklete alatt. Mindenek előtt, szokás szerint a’kegy. királyi leiratok vétettek föl. Ezek után a’ mint m. Helytartó tanács intézményei kerültek szőnyegre. Ezek közül közfigyelmet gerjesztett az, melly szerint minden honi czukor-gyámnokok gyártmányaikra bélyegjegyet tartoznak tenni; a’ rendek ezt csak úgy vélték érthetni, mikép ez csak akkor létetendő, ha az országból kivitetnék a’ czukor; e’ mellett azonban a’ tulajdonjog sérthetlensége tekintetéből óvást tenni rendeltek. — Nádor Főherczegsége felszólítja a’ rendeket, hogy az országgyűlésen a’ színházra tett ajánlatott minél elöbb küldjük be. Ennek következtében, miután e’megyére 11.000 forint esett’s ebből még csak alig 4000 forint volna lefizetve, a’ hátralevő mennyiség lefizetésére határnapul i. e. dec. utolsó napja tűzetett ki, a’ midőn le nem fizetés esetében tiszti ügyész urnak hagyatott meg a’ törvényes eljárás. Fejér megyének a’ gyorsírók ügyében felolvasott körlevele pártoltatott. Verőcze megye latin levelet küldött hozzánk, mire az 1840. 6. t. sz. értelmében megírtuk neki, hogy ettől jövendőben tartózkodjék, különben kénytelenek leszünk leveleit visszautasítani. Csanád megye körlevele a’ mészárszékjog eltörlesztése, Borsodé a’ papi jószágok tárgyában mindkettő a’ méltányosság és ki nem vihetőség elvénél fogva pártolásra nem talált. C. Egeri dov. 28. Felségétől legközelebb kegy. kinevezett főispányi helyettesünk Zsadányi és Török-Sz.-Miklósi Almásig Gedeon kir. tanácsos ur f. hó 23-án tartá ünnepélyes bejövesét városunkba. Délután négy óra felé érte el a’ város határát, hol Papszász József m. alispány ur elnöklete alatt fényes küldöttség által főt. Kovács Mátyás egri kanonok jeles szónoklata mellett fogadtatott, mellyre nyájas udvarisággal elmondván köszönetét főispányi helyettesünk a’ város felé sietett, de tömve lettek az utczák, ’s látták a’ több csapatokra oszlott nemesség fénylő seregeit lobogók alatt lovaikon. A’ rendes és polgári katonaság zászlóikkal, a’ számtalan egyházi ’s világi uraságok kocsijaikban és a’ számtalan népség álltak útjában. A’ megyei küldöttség főt. Frim János prépost kanonok ur szónoklata alatt, és Borsod vmegyének követei is Palóczy László ur nagyhírű országos követ remek beszéde, és a’ ús Jász-Kun kerületek fényes küldöttsége lepé meg ónságát. Volt valami ez ünnepélynél mi sokaknak ’s nekünk sem tetszett, ’s ez a’ pártoknak most is *) E’ részbeni megyei intészkedéseket közlendem.