Hirnök, 1843. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)
1843-05-04 / 35. szám
nehány kortesvezérelt főbb követeket kívántak felléptetni, mindazáltal a józan political conjuncturáknak ügyes tapirlattak vezérlése fölsp.hlónk ő maga által és több nagy befolyású hatással bíró megyei fbírák s a tisztviselőkar közremunkálása kivívták Zemplén vmegye részére ismét azon dicsőséget, melly nemességének józan értelmiségétől méltán volt várható; ugyanis mintegy 1100 tagra menő nemesség többnyire az illető fő- és alszbirák vezérléseik alatt Lónyay és Draveczky feliratú zászlók elővitele mellett részint a követválasztó gyűlést megelőző este, részint másnap reggel a legtisztességesebb renddel begyülvén Ujhely városába, 8 órakor másnap a megyei teremet Lónyay és Draveczky neveik egyhangú harsány éljenkiáltások közepette elfoglalván, s később ugyanazokat vállaikon a megye teremébe helyeikre vivén, miután tisztelve szeretett főispáálónk szokott ékesszólásánál fogva korszerű beszéddel a gyűlés okát előadta s a nemességet szabad választásra felszólította volna, csakhamar egy óranegyed alatt egyhangú felkiáltás által Lónyay Gábor Ibiró és Draveczky Alajos hadipénztár föbeszedője sbíró megválasztattak s azonnal a követi esküt az egész nemesség szeme előtt le is tették. — Adja Isten, hogy Zemplén magas értelmiségéhez illő több illy nemzeti ünnepeket illy dicsőséggel ülhessen meg, hol a korlátlan szabadság gyakorlatát a legnagyobb renddel párosította, azt semmi izgató kajánság meg nem zavarta, s nemesi szabadságunk mételye, a borrali és pénzzeli megvesztegetés háttérbe szorittattak. Valljuk meg, ezen dicső követválasztásban legfőbb érdeme van főispáálónk , méltósága főkormányzó úr ügyes vezérletének, a megye közérdekét öszpontosítani tudó nagyszerű elnöki jeles tulajdonainak. Sz.-Fejérvár, ápril 22. (Vége.) A küldöttségnek távozta után megkezdődök a tanácskozások folyama, de másodalispánunk hiával, ki az őt illetett ügy iránti intézkedés kezdetekor a megyei teremből távozott. Olvastatnak a népnevelési felügyelők hivatalos tudósításai , mellyekből kitetszett, hogy a megye atyai gondoskodásának sok helyen igen örvendeztető sükere volt. Ugyanekkor tudomására juttató elnök urannek, hogy Kimoss Endre, a népnevelés ügyét előmozditni törekvőleg 200 példány Dajkakönyvet ajánlott jutalmul a néposkolákbeli szorgalmas tanulóknak, kik között arányosan a fölügyelök által oszlassanak ki, melly ajánlat méltányosan fogadtaték. Olvastatott továbbá, a már kisgyűlésileg fölvett s köröztetni rendelt megyei tiszt- s követválasztási határnapot tűző főispáni levél, melly szerint mind a két alkotmányos ünnepünk egyfolytában, t. i. május 3-ik s következő napjain fog tartatni. — A gyorsírók ügye szőnyegre kerülvén, kérdés volt: mikép fogja az országgyűlés a majdan szükségesnek találandott számú egyéneket tarthatni, s minő pénzalapbul fizettethetik azoknak dija, s Z. Ö. gr. indítványára a szükséges költségek létrehozatalához megyénk naponkint 30 ezüst krral járuland, mellyek az országgyűlési költségek rovatába fognak számíttatni. Azután Cz. J. gr. indítványára több törvényhatóságoknak régibb gyűléseinken megvitatott levelet jegyeztettek föl a rájok nézve kört határozatokkal együtt országgyűlési utasításaink közé, mellyekhez járult ez alkalommal még, hogy jövendőre minden visszairásokat magyarul legyenek a kormányszékek, hogy koronás fejedelmünk az évnek egy részét honunkban töltésére újabban megkeressék , hogy a Ludovicaeumnak nemzeti kívánságunk szerint megnyitása szorgalmaztassék, vagy az, az alapítók megegyezésével más közhasznú intézetté, p. o. polytechnicummá változtassák át, hogy a katonaélelmezési, börtönrendszeri s dunaszabályzati országos választmányok munkálatai mindenesetre tanácskozás alá vétessenek, de csak akkor, miután megyei tárgyaláson keresztül mentek, s irántuk utasítás adatni fog. Ez alkalommal az országos tárgyakkal foglalkozó kebelbeli választmányhoz gr. Cziráky János, Kunoss Endre és Nedeczky Ferenczáblabiró u. n. is csatoltattak. — Veszprém megyének a nemzeti színház erkölcsileg jobb állapotba leendő helyeztetését illető levele rokonérzettel fogadtatván, utasításul adatott, hogy követeink annak orvoslásáról gondoskodjanak ; tárgyszövedékesen indítványoztatván s közhelyesléssel fogadtatván egyszersmind, hogy jövendőben országgyűlés idején kívül munkálkodandó minden választmány megszüntettessék, hanem a teendők iránti vállalkozásra jutalomdíj mellett országgyűlésileg egyes szakértő férfiak fölszólíttassanak, másoknak is fenhagyatván a versenyzés jutalmi pályája. Szabolcs megyének a Drevenyák féle ásványgyűjtemény megvásárlása iránti fölszólító levele nem pártoltatik; ellenben Torna, Nyitra, Heves és Kraszna megyék atyafiságos levelei rokon viszhangra találtak, ez utóbbinak kívánatéhoz részünkről azoldatván, hogy a részek visszacsatolása még a közelebbi országgyűlés folyta alatt megtörténjék, s ha talán onnan valamelly megye követei meg nem jelennének olly akadály miatt, melly nem a magyar kormány részéről letetett — az országgyűlési tanácskozás föl ne függesztessék ; pártolásra talált végre a szakolczai posztógyümnokok folyamodása a mennyiben t. i. elég mennyiségű, aránylag jobb minőségű és jualmasb áru szöveteket adhatnak. A két következett napon többnyire hivatalos jelentések tárgyaltattak, ma egyszersmind a kiküldöttség hivatalos jelentése is, mellyből másodalisp. urnák teljes ártatlansága egy pár fő czimborának pedig ármánya tűnt ki, airől a 27k elhalasztott gyűlés tárgyaival együtt más alkalommal. Zágráb, ápril 27. A folyó hó 22-kére kiirt horvát-lót törvényhatóságok közgyűlése e napon meg nem nyittatott, mert megtudván a nevevesztett párt, hogy a turómezei, sz.-iványi s több közelvidéki köznemesség 1800-at haladó számmal követválasztásra ide tódult: tüstént megkérték a bán e főméltóságát, hogy a gyűlést meg ne nyitná, hanem vagy e székre szállítaná, vagy a nemesség elszélvedéséig halasztaná. Conferentia vis tanácskozás tartatván eziránt, odadölt a vélemény, hogy a Felsége elébe felírás terjesztessék azon kérdés eldöntéséül : valljon a köznemességnek lehet-e a követválasztásban szavat engedni? Azonban a horvát párt védői akik set 3ik conferentiában irományokbal megmutogatván, hogy a választási jog mind régi szokásnál, mind a gyűlés czéljánál fogva úgy illetné a köznemességet, mint akármelly lisztesebbel is, tehát a felírás útját nem elég biztosnak tartván a hatalmasabb párt, minden erővel oda törekedett, hogy a történhető veszekedés meggátolásául inkább csak a gyűlés halasztassék el a köznemesség szétszélvedéséig; amint ezt bánt fönnéllósága csakugyan meg is tette és meghatározottan kimondotta, hogya hányszor megjelenik a falusi nemesség, annyiszor elhalasztandja az ülést, így tehát az orvoslását várva váró megsértett békés párt, hogy ezzel is megmutassa, miként nem akarna csak gyanút is magára hárítani a pártoskodási szellemről, megkérte a köznemességet, térne békével vissza, és bíznék bennök, hogy ők annak útján ki fogják eszközölni ez új sérelmük orvoslását is. Megmutatván így az érintett horvát párt, milly sokkal nagyobb súlya volna neki az ellen párt felett, ha erőszakhoz akarna nyúlni, holott a 2500 zágráb megyei voksolók közül már csak a közelebb lakók közül is illy nagy számot (1800at) ki tud állítani, noha pedig még sem a távolabb lakók, sem a lisztesebb nemesség nincs ide számítva : elégségesnek találták tiltakozotsokat bánó főmélljának benyújtani és sérelmüket a jövő országgyűlésre olly kéréssel feljelenteni, hogy az egybegyült RK. és RR. az imigy választott követeket el ne fogadják, hanem vagy az uj választást sürgessék, vagy minden horvát vármegyétül külön követeket küldessenek. — Egyébiránt a főrendek táblájára Buzsán Hermáim, a karokéra Osegovich Metell és Kleincharich Károly vannak kikiáltva. Most a választmány a követi utasítások kidolgozásában foglalatoskodik, az érintettek befolyása nélkül. Fiume, apr. 3. (Vége.) Ha óhajtjuk, hogy a magyarhoni földtermékek, p. o. a gabonának kivitele, tegyük fel Angolhonba, lehetséges és nyereséges legyen, akkor egy mérő búzának a magyarországi termesztő jószágán olly olcsón kell termeszteni, hogy Londonba szállítva, a termesztési költségeknek, a termesztő s a kereskedő nyereségének, a szállítási költségeknek s vámoknak betudása mellett mégis olcsóbban adathassák el, mint ugyan egy mérő búza, melly Angolhonban termelt; mert máskint a versenyt ki nem állhatja, s bár milly roppant legyen is egyébkint a két országban létező gabnaárra nézve a különbség, illy féle kereskedésről álmodni sem lehet. Bizonyos, hogy mindenek fölött a tengeri út a legolcsóbb. Fő feladat tehát a termékeket legrövidebb s legolcsóbb úton a tengerhez szállítani. Magyarország ezt kétfélekép eszközölheti : a Dunán lefelé a Fekete-tengerbe, vagy a honon keresztül az Adriai-tengerbe. A Dunán való szállításnak még igen sok és nagy nehézségei vannak, mellyeket elmellőzni nem is egészen mi tőlünk függ. A szállítás a Duna torkolatától Angolhonba drága, s a kivitel háborús békességtől, sőt még az orosz kormány kényétől is függ. E szerint tehát a honon keresztül az Adriai-tengerhez vezető út volna a legtermészetesebb s fő figyelmünk ezen útvonalra volna irányzandó. Jelenleg a szállítási költségek ez után, a változó s ollykor igen magas fuvarbér miatt Fiuméig, még a Lujza utáni vám miatt is, még felette magasok, úgy hogy ezek már a búzánál értékének 85 egész 140 szásztolját teszik ; a rozsnál pedig, árpánál, kukoriczánál és zabnál 150-től egész 300n/o-ig, sőt ezen felül is rúgnak; miből világos, hogy ezen gabnaneműekkel állandó, biztos kereskedésről, tengerparti kikötőnkben, jelenleg szó sem lehet, minek kézzelfogható bizonyításául elég legyen felhozni, hogy maga Fiume, tulajdon fogyasztására, sokszor tutányosabban veszi a távol Odessából ide szállított búzát, mintha ezt a közel bánságból hozatná, továbbá a szállítások, a kulpahajózás bizonytalansága miatt Károlyvárosig, nagy hátramaradást szenvednek olly annyira, hogy a megbízások ollykor hónapokig sőt évekig sem teljesíthetők, mi főkép a gabnakereskedésnél, mellynek fő feladata a szükséges mennyiséget annak idejében hamar előállítani tudni, felette ártalmas. Az tehát a kérdés: valljon a szállítási költségek kevesbékelhetnek- e , és valljon lehetséges-e a közlekedésbe nagyobb pontosságot hozni? A kapitányság teljes meggyőződése szerint mind a kettő eszközölhető: ha a) a Lujza it a tulajdonos társaságtól az ország által megváltatik, és az alvám vagy egészen eltöröltetik, vagy legalább annyira leszállíttatik, hogy ezen vámból, csak az útfentartási költségek kerüljenek ki; ezen megváltásra a tulajdonos társaság, a már történt alkudozások szerint, késznek nyilatkozott, és azért 1826ik évben 1,200,000 hot követelt; b) ha az ország középpontja: Buda-Pest, Fiumével egy vasúttal összeköttetik; ezen ügyre nézve a kapitányság a nemzet pártolását már 1842 ik évi jan. 13-ról kelt körlevele által felhizta; c) ha Eszéktől, vagy Sziszektől is Fiuméig szinte vasút épittetik ; ezen vonal még akkor is szükséges volna, ha Pesttől Fiuméig vasutunk már lenne is, sőt ha kettő között kellene választani, szükségkép ennek volna az elsőbbség adandó a végett, hogy az aldunai részek, mellyek leginkábbeszik Magyarország gabnakamráját, gabonájukat egyenesen Falmébe szállíthassák; d) ha az ország belsejében a közönséges utak is jobb karban tartatnak, mint eddigelé történt. Az ország- és mellékutak kijavítása, valamint az ezzel összekötött hidak építése a civilisajtónak azon előmeneteleihez tartoznak, mellyek a kereskedést leginkább könnyítik, s tán inkább mint bármi más a civilisatió haladását elősegítik. Nem hiába is neveztetnek ezek „ a nemzeti jólét litereinek“, mert valamint ezek az emberi testben az életet föltételezik, épugy jó utak legnevezetesben tartó eszközei egy jól rendezett státusgazdaságnak. Újabb időkben Európa majdnem minden státusaiban e részben több vizetett véghez, mint az előtt egész századok alatt. A természet és ipar termékei úgy vannak minden országban elosztva, hogy ugyan egy ország egyik kerületének igen sokat más kerületekből kell szerezni; a könnyített közlekedési eszközök tehát legnagyobb hasznára vannak a belkereskedésnek, és ugyanegy időben a földművelésnek és a műiparnak, mert a szállítási költségek kevesbítése épolly hatással van a szétküldött czikkek árára nézve, mint volna a termesztési árvagy készítési költségek kevesbítése. A roppant eredmények, mellyeket egy élénk belkereskedés szül, kötelességévé teszik a státusnak mindent elkövetni, mi azt biztosítja, virágzóvá teheti; és igy ideje, hogy e részben már mi nálunk is tegyen egy lépést előbbre a törvényhozás. Még egy tárgy volna hátra, melly honi kereskedésünket a külföld irányában , rendkívüliig élénkíthetné, és ez : C. a külföldi vagy is a siciliai só behozatalának olly feltételek alatti megengedése, hogy ezáltal a kir. kincstár kárt ne szenvedjen, valamint ez 1809 előtt e részeknek t. i. a szent koronától való elszakadásáig e partvidéken divatozott. Kimondhatóan hasznára s nyereségére szolgálna ez a kereskedésnek és hajózásnak, minthogy a most üresen érkező hajók viszteher gyanánt sót terhelhetnének, a kir. kincstári sóraktáraknak, bizonyos meghatározandó csekély árért mázsáját p. o. 25— 30 kr—ért eladandónak , melly behozandónak mennyiségét, ha évenkint csak 200,000 mázsára tesszük is, a kincstári árt pedig, mellyen eladandó volna, csak kftra szabjuk, már ebből, azon felül hogy a népesség hasonlíthatlanul jobb sóval láttatnék el, magára a kincstárra nézve évenkint 300,000 pft. tiszta nyereség háramlana. És ezek volnának azon pontok, mellyek teljesülésétől biztosan várja a kapitányság honi kereskedésünknek, valamint e tengervidéknek is felvirágzását, és mellyekre nézve az ország törvényhatóságait körlevél által felszólitá, hogy azokat az országgyűlésen követeik által pártolják. A nemzeti gazdaságtan elemeinek csak felületes vizsgálatából is kitűnik, hogy a kormány és státus kötelessége a kereskedés ellenében inkább nemleges mint tevőleges, tudniillik a kereskedés akadályait elhárítani inkább, mint azt pozitív kedvező rendelményekkel elősegíteni akarni, és azért kereskedési tárgyakban a kormányok többnyire nem abban hibáznak, hogy kevesebbet lesznek mint tenniök kellene, hanem abban, hogy többet tesznek mint őket illetné. Ha ezen, kereskedésünket gátló akadályok, mellyek itt pontonként kiszemelve előadvák, a törvényhozás által el lesznek hárítva, akkor bízvást előállhat a kereskedési testület, és akkor ő rajta lesz elmondani: most hagyjatok minket cselekedni. P laissez nous faire. Tegyem közlések. Pozsony, máj. 3. Városunk élénkülni kezd ; érkeznek már a méltóságok és képviselők. Herczegprímásunk már néhány napja közöttünk van, nyári palotájában. Nádor félig. Ő Fensége számára az országházi lakteremek készíttettek el. — A helybeli lakosság nagy szorultságban van a szállások miatt, mert az ugynevezett országgyűlési szállásokon kívül még más számos is foglaltatik le. — A kézműveseknek, kivált a kőmiveseknek valódi szüreljök van, nappal a házak külsejét mázolják, éjjel a szobákat meszelik , természetesen jól felemelt áron. Egyébiránt városunkban sokan ugyancsak magyarosodni kezdenek, azaz bajuszt eresztenek maguknak; mindenütt látható a kefemódra sarjadozó nemzeti felvonás az orrok alatt. Vajha kissé alantabb, a nyelven, s még alantabb, a mellben hasonló reformok történnének. A város is kitesz magáért, s a Mihály utczát, kivált az országház előtt, négyszögletes kövekkel rakatja ki. — A színigazgatók közt lesz versenygés! Négynél nem kevesebb színházunk leen, s még a nemzeti szinésztársaságot is várjuk néhány mutatványra. A négy színnésztársaság ez : Fekete Gábor dunántúli magyar társasága egy újon igen csinosan készülő arénában, Hagen n szombati igazgató társasága a Pálffykert nyári színházában , továbbá a városi színházban és arénában Szabó Ferencz magyar és Pokorny helybeli német színészei. — Lesz tehát a mulatságra elég hely és alkalom; az ebbeli élvezetek már május 1. kezdődtek, a mikor a vidám nap zenével üdvözölte félt s a ligeti német „napi színházban“ (arena) reggeli 7 órakor az „ezred leánya“ adatott. — Még valamit némelly intézeteinkről. E napokban ment végbe Tauschmann kisasszony leánynevelő-intézetében az évenkint tartatni szokott próbalét. Szép volt látni a hallgatóknak, kik többnyire a növendék szülei voltak, teljes megelégedés okozta örömkitöréseit. Az intézet elölülője és pártfogója sőt. Kremlitska apát ur s Pozsony város plébánusa nem tagadható meg sem az intézet tulajdonosnéja, sem a tanítók és nevelőnők, sem a nevendékek szorgalmától a dicséretet, s mindnyájan egész megelégedéssel hagyák el a teremet, mellyben nehány óra alatt a leánykáknak a magyar, német és franczia nyelvekben, a rajzolás és zongorászatban, valamint a kézimunkákban tett szép előmeneteléről meggyőződtek. Tervben vannak: egy gyermekmulató kert a a városunkkal tőszomszéd kellemes és egészséges hegyi tájékban, s egy testgyakorló intézet az evó temetőben (!) a lyceum ifjúságának számára. Mindkét tervnek sok szerencsét. Az elsőbb czélszerű intézkedés mellett igen üdvös s a szülőknek igen ajánlandó gyermekevó hely leend ; az utóbbinak hasznosságáról pedig ki sem kételkedhetik, s valóban igen óhajtandó is volna, hogy az életvidor ifjúság a tiltott mulatságoktól gyakorlatilag elvonassék, s nehogy magoknak közülük sokan olly testgyakorlatot szerezzenek, minőt e napokban a Belvedereben elkövettek, mellyről ezúttal első kímélet okából hallgatunk. I.Patak, apr. 19. Felséges apóst, királyunk 50dik születése nemzeti ünnepét egész dísszel islé meg sz. S. N. Patak városa; ugyanis barifai czimzetes apát főtiszt. Lipcsey György ur egész ünnepélyességgel bemutatván az egek Urának Felséges Fejedelmünk hosszú életcélt a szentegyházi áldozatokat, az isteni tisztelet bevégeztével mintegy 70 személyre telített asztalánál a katonai tisztikart s több urakat megvendégelt, melly alkalommal a főtiszt, apát ur a jelenlévők szivéből merített áldomáspoharat emelt koronás jó királyunk hosszú becses életcélt és a dicsőséges ausztriai ház jóllétéért, különösen kiemelvén, hogy a haza szeretetében , alkotmányi törvények szigorú megtartásában s főkép rendíthetetlen fejedelmi hűségben dicsőségét s boldogságát helyző magyar nemzet keble nem mindennapi örömre fakad