História 1991
1991 / 4. szám - GLATZ FERENC: Az ún. Kádár-korszak kutatásáról
2 Tartalom Glatz Ferenc: Az ún. Kádár-korszak kutatásáról 2 KÁDÁR-RENDSZER TÖRTÉNETÉBŐL Sipos Péter: A kínai kártya 7 Az 1960. év históriája 7 A szovjet-kínai konfliktus és Magyarország 9 Nagyhatalom—kommunizmus 14 Charles Gáti: A Kádár-korszak mai szemmel 16 TÖRTÉNELEM AZ ISKOLÁBAN Pető Iván: A gazdasági reform és ellenzői 19 ÉLETKÉPEK, HÉTKÖZNAPOK F. Dózsa Katalin: Magyar divattörténet 1945—1949 22 FIGYELŐ V. P. Galickij: Hadifoglyok a Szovjetunióban 25 Nemeskürty István: Paszomány, kesztyű, rang 28 EMBER ÉS KÖRNYEZETE Held József: Mocsarak, lápok és lakói 31 KALÁSZATOK Zinner Tibor: A Nagy Imre-per iratainak sorsa 32 A Rajk-ügy és a szovjet tanácsadók NYÍLT TÉR Nagy Bertalan: Kassa bombázása 33 MÉG MINDIG HORTHY MIKLÓSRÓL Pál Csaba: A kormányzó születésnapja — szülőfalujában 34 Szinai Miklós: A társadalom manipulálható 35 HISTÓRIA 1992-ben már évi 10 alkalommal jelenik meg a História! Előfizetési felhívást ld. a mellékleten. Főszerkesztő: Glatz Ferenc Rovatvezetők: Kertész István, Sípos Péter, Szakály Ferenc, Vörös Károly Felelős kiadó: História Alapítvány. Elnök: Niederhauser Emil Szerkesztőség: 1014 Budapest, Úri u. 53. Telefon: 156-0457. Levélcím: Pf. 9. Bp., 1250 Készült a Veszprémi Nyomda Kft.-nél Veszprém, Őrház u. 38. Felelős vezető: Fekete István igazgató Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlap és Postaszállítási Igazgatóságnál 1074 Budapest, Vörösmarty u. 16-18. Megjelenik évente hatszor. Előfizetési díj: fél évre 84 Ft, 1 évre 168 Ft. Külföldön terjeszti a KULTÚRA Külkereskedelmi Vállalat, Budapest, Pf. 149. H-1389 HU ISSN 0139-2409. Index: 25384 A História Alapítvány bankszámlaszáma: 232-90173-8900 Devizaszámlaszámok: USD401-15194129120; DM 407-15194129120; ATS 419-15194129120 Az ún. Kádár-korszak kutatásáról (Tézisek, kérdések) I. Antikorszak? A tudomány szempontjai 1) A szovjet rendszer lebontásának periódusában élünk. Magyarországon, a szomszédos volt szocialista országokban és talán a Szovjetunióban is. A lebontás azt igényli a társadalomtudományoktól, hogy a) tényanyagon elemezzék az elmúlt 45 év eseményeit, folyamatait b) tanulmányozzák az új rendszerek kiépítésének lehetőségeit. A tudományos megközelítést a napi politika sodrában keletkező ilyen témájú megnyilatkozásoktól megkülönbözteti nemcsak a tényszerűség, de az is, hogy az értékelésekben megjeleníti a korabeli realitásokat. Mindenekelőtt elkerülendő, hogy a Kádár-korszak — netán az egész 1945 utáni korszak — kutatását a most divatos, napi politikai jelszavakhoz illeszkedő anti-korszak sematizmusa befolyásolja. Ugyanez az anti-korszak beállítás kísértett 1945 és 1989 között, amikor a Horthy-korszak történetéről beszéltek. A történettudomány figyelmeztető eredményei annak idején vagy nem voltak eléggé áttörőek, vagy nem kaptak elég súlyt a politikai közgondolkodásban, amikor a közvetlen múltról a politikusok megszólaltak. És megkülönbözteti a tudományos megközelítést a napi publicisztikától az is, hogy amikor a jövőről beszél, nem egyszerűen másolni kívánja a világ különböző tájairól származó modelleket, hanem számol a térség valódi specifikumaival is. A történettudománynak tehát vállalkoznia kell az elmúlt 45 év tényszerű bemutatására, különben a nemzet (és így az egész közép-európai térség) közvetlen múltja ki lesz szolgáltatva a gombamódra kinőtt karrieristáknak. Vagy pedig ki lesz téve — az átalakulás krízisei következtében — a a szovjet típusú restaurációs törekvések megélénkülésének. A történettudománynak ezért is — a következő években — mindent el kell követnie, hogy az utóbbi 45 (ezen belül is az utóbbi 35) esztendő tényanyaga kézikönyvekben (a széles közönség számára áttekinthető formában) hozzáférhetővé váljék. Tanulnia kell a mai nemzedéknek az előttünk járók eredményeiből és hibáiból egyaránt: az 1919-45 (hasonlóan az 1945-48) közötti korszak kutatása az 1960-80-as években igen gyorsan fejlődött. A számtalan jó, levéltári kutatáson alapuló monográfia mellett azonban kevés volt a szakszerűen tervezett, kézikönyvekre koncentráló adatfeltárás. Azonnal hozzá kell kezdeni: a) egy új történeti kronológia-kötet előkészítéséhez (mellőzve az elavult politika-pletykatörténet központba állítását); b) az oral history-szerű visszaemlékezések gyűjtésének folytatásához (mellőzve a soha fel nem használható fecsegés-gyűjtemények előállítását); c) kihasználva az 1989-ben a 30 éves kutatási határ adta lehetőségeket, meg kell indítani az MM részéről ugyanekkor tervbe vett forráscsoportok kiadását. c/1 az MDP, MSZMP központi vezető szerveinek iratanyaga (1948-tól a megjelent anyagokon túlmenően).