História 1993
1993 / 2. szám - BURUCS KORNÉLIA: Nők az egyesületekben
18 volt a Leányotthon), 1926-ban Debrecenben (Horthy Miklósné Leányotthon) kollégiumot hoztak létre, Szegeden pedig 50 „elbukott leány” lelt menedéket az Átmeneti Leányotthonban. A gyermek- és családvédő bizottságok tanyai internátusokat állítottak fel, szeretetcsomagokat, vándorkosarakat, tanszersegélyt juttattak a rászorulóknak, tejellátást, felruházásokat szerveztek. A magyar háziipar támogatására szövőtelepeket létesítettek — a leghíresebbet Horthy Miklósné rendezte be a budai Várban—, ahol vásznat, gyapjúszövetet, nyersselymet állítottak elő. Tevékenységük nyomán újra divatba jött a magyaros hímzés és a csipke. 1929-ben a Vigadó épületében Magyar Boltot nyitottak. Támogatói voltak a nőnevelésnek: az elemi iskoláztatás mellett nagyobb teret kívántak a leányok számára a gazdasági, az ipari, kereskedelmi szakoktatás terén, szorgalmazták a leánygimnáziumok, leánylíceumok, tanítónőképzők felállítását, a nők egyetemi képzése lehetőségeinek bővítését. Lapjuk: A Magyar Asszony (1921). Egyetemet és Főiskolát végzett Magyar Nők Egyesülete 1925-ben alakult, elnöke Magyary Zoltánné volt. Az egyesület magas színvonalú irodalmi, zenei és tudományos előadásokkal, aktuális kérdések megvitatásával tagjainak szellemi érdeklődését kívánta ébren tartani. Emellett figyelemmel kísérte s regisztrálta a női tudományos munka produktumait. Lapjuk: Magyar Női Szemle. Pro Hungária Nők Világkongresszusa A trianoni békeszerződés revíziójáért való küzdelemre és a magyar igazság külfölddel történő megismertetésére 1928 augusztusában Réthey Ferencné elnökletével alakult meg. Fővédnökül lord Rothermere-t nyerték meg. Külföldi nagy nőegyletekkel vették fel a kapcsolatot, ahova francia és angol nyelvű röpiratokat, Magyarország történetét és feldarabolását bemutató térképeket juttattak el. 1929 októberében Rétheyné Párizsban, Londonban és számos amerikai városban tartott revíziós előadókörutat. A külföldi propaganda mellett a hazai szervezet kiépítése is folyt (Pest környéki szervezetek, Pécs, Ungvár, Kassa stb). A Pro Hungaria-tagok már külső megjelenésükben is ki akarták fejezni magyarságukat: 1928-ban trianoni fekete magyar ruhát terveztek — megelőzve minden későbbi magyar ruha mozgalmat. A Zeneakadémián márciusonként hazafias ünnepélyt rendeztek, irredenta délutánokat, felolvasó üléseket tartottak. 1949-ben az egylet megszűnt. Egyesült Női Tábor 1940-ben, szakítva az addigi karitatív segélyezéssel, a nőtársadalom szociálpolitikai munkásságának megszervezése, irányítása végett csúcsszervként alakult meg. Feladatai között szerepelt a női honvédelmi munka organizálása (betegápolás, irodai, gyári, mezőgazdasági munkában való helyettesítés stb.), gyermekgondozás (felruházás, nyaraltatás, bábjátékok népszerűsítése), szociális segítés, cselédelhelyezés. Munkájában támaszkodhatott a hivatalos szervek, valamint a nagyobb nőegyesületek (MANSZ, Katolikus Nőegyesületek Országos Szövetsége, Magyarországi Nőegyesületek Országos Szövetsége) támogatására. Összeállította: BURUCS KORNÉLIA Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége (MANSZ) főzőtanfolyaménak oktatói és résztvevői. Szeged, 1934. február-március A MANSZ kongresszusa, 1934. október