História 1998
1998 / 8. szám - MŰHELY - HORVÁTH SÁNDOR - MAJTÉNYI GYÖRGY - TÓTH ESZTER ZSÓFIA: Élmunkások és sztahanovisták
elsejei felvonulást a dísztribünökről tekinthették meg. Fürdőjegyet is ingyen kaptak, ingyen nyaralhattak. Felvetődött, hogy ingyenjeggyel utazhassanak a közlekedési eszközökön, de ez nem valósult meg. Nemcsak a Szabad Népben, hanem rádión és filmen is népszerűsítették az élmunkásokat. A Magyar Rádió kedd délutánonként termelési híradót sugárzott, ahol egy-egy sztahanovista ismertette munkamódszerét. A korabeli gyakorlatnak megfelelően általában a riporter előre megírta az anyagot, és a munkásoknak csak fel kellett olvasni a szöveget. Közvetítették a sztahanovisták országos tanácskozásait. A Szív küldi szívnek műsorában a munkatársak hanglemezt küldhettek a kitüntetetteknek. Leggyakrabban a heti híradófilmekben szerepeltek élmunkások és sztahanovisták, de már 1948-tól gyártottak rövidfilmeket is a munkaversenyről. Eleinte egy-egy üzem, brigád vagy nagyberuházás állt a középpontban, később, 1950-től, pedig egy-egy kiemelkedő sztahanovistáról készítettek filmet. (Például Pozsonyi Zoltán kőművesről, Lengyel József, Tóth III. János vasutasokról, Muszka Imréről.) Ezekben a filmekben be kellett mutatni a legjobb sztahanovisták munkáját, múlt- és jelenbeli társadalmi és magánéletét. A kultúrbrigádok tevékenysége munkaidőben is zajlott. Ők énekelték ki a csasztuskákban a későn jövőket, ők népszerűsítették a népszerűsíthetetlen normarendezést, és meglepetéseket készítettek a jól dolgozóknak. Egy példa erre: Már minálunk babám, Már minálunk babám, Az jött a szokásba. Darabbérezéssel, normarendezéssel dolgozunk a gyárba. Jobboldali szocdem beszélhet hiába. Én leszek ezután a Rákosi Művek első élmunkása. A Kelenföldi Textilgyár kultúrbrigádja eljátszotta a jól dolgozók kedvenc nótáját is a bejáratnál. A későn jövőkkel viszont interjút készítettek a hangos híradóba, és hatalmas órát ajándékoztak nekik. A Lőrinci Fonógyár filmes csasztuskát készített: csigán ült az a munkás, aki lemaradt a terv teljesítésében. A kultúrbrigádok patronálására — Rádai Imre kezdeményezésére — a hivatásos színészek rendeztek egymás között versenyt 1950-ben. A népszerűsítés ára Az élmunkások és sztahanovisták népszerűsítéséért, juttatásaikért cserébe a pártvezetés elvárta a sajtóban nap mint nap megjelenő, parlamenti fogadásokon politikusokkal parolázó csúcs-sztahanovistáktól, hogy álljanak ki politikailag fontos, de népszerűsíthetetlen gazdasági intézkedések mellett, mutassanak példát a többi dolgozónak. Jelen voltak a békekölcsönjegyzéseken, az új munkaversenyek beindításakor, és normarendezéseket támogató leveleket írattak velük. Elvárták tőlük, hogy akár fizetésük többszörösét is felajánlják a békekölcsönjegyzések alkalmával. Ha valaki ezt nem tette meg, arról könnyen kiderítették, hogy magas százalékát valójában nem is érte el. Egy új munkaverseny-mozgalom beindítása — akárcsak az első országos munkaversenyé — mindig a Szabad Nép hasábjain történt. Az adott dolgozó írt a pártlapba egy levelet, amelyben versenyre hívta ki egy aktuális cél érdekében az ország összes munkáját. Gazda Géza, aki anyagtakarékossági mozgalmat indított az akkori Rákosi Mátyás Művekben, hetek leforgása alatt országosan elismert művezető lett, megkapta a Kossuth-díjat is. A sztahanovisták lettek viszont a célpontjai a politikai vezetőkkel szembeni jogos elégedetlenségnek is. A későbbiekben az élmunkásokat sokszor érték olyan atrocitások, amelyeket már csak teljesítményük, szaktudásuk miatt sem érdemeltek ki. Jól példázza ezt 1956-os szerepvállalásuk is. A legszélsőségesebb eset Bordás András Kossuth-díjas sztahanovista esztergályos meggyilkolása, aki a korszak legismertebb esztergályosának, Muszka Imrének volt a váltótársa. De találunk sztahanovista kitüntetéssel rendelkezőket a barikád mindkét oldalán. Angyal István, Bárány János és Nickelsburg László budapesti fegyveres felkelőcsoportok vezetői is sztahanovisták voltak, akárcsak az országszerte megalakuló munkástanácsok vezetői közül nagyon sokan. (Például a Csepel Vas- és Fémművek Központi Munkástanácsának elnöke, Nagy Elek.) De volt olyan eset is, hogy sztahanovisták bementek a sztrájk alatt dolgozni, hiszen számukra a munka folyamatossága volt a legfontosabb. HORVÁTH SÁNDOR MAJTÉNYI GYÖRGY TÓTH ESZTER ZSÓFIA Sztahanovista bányász új lakásában. Tatabánya, 1956. május Pióker Ignác és Zagai Béla páros versenye az Egyesült Izzóban, 1952