História 2001
2001 / 2. szám - EMBER ÉS TERMÉSZET - SÜLI-ZAKAR ISTVÁN: Az élő Tisza - FRISNYÁK ZSUZSA: Árvizek, szabályozások
Árvizek, szabályozások 1613 II. Mátyás dekrétuma a Tiszavölgy ármentesítésének kérdésével foglalkozik. „A Tisza kiöntésével szemben a töltések emelésére azok a vármegyék, amelyekben az a folyó kiáradni szokott, saját javaik megmaradása érdekében egymás között határozzanak.” A folyók kiöntései ellen töltéseket kell emelni. 1731 Árvíz pusztítja Szegedet. Kiépítik a Szeged-Felsőváros töltéseit. 1740 Árvíz pusztítja Szegedet. Kiépítik Szeged-Alsóváros töltéseit. 1765 Dugonics András megépíti a Szeged városát északról védő, ún. szillérbaktói töltést. 1785 Megépítik a Tiszaszalók község alatti kb. 1 km hosszú Mirkó-gátat. 1789 A felső-torontáli területeket védő töltéseket a Tisza több helyen átszakítja. 1807 A XVII. tc. értelmében az árvizek elleni védekezés és ármentesítés a munkákban közvetlenül érintett földbirtokosok feladata. 1816 A Tisza áradásától Szeged megmenekül. A belvíz azonban mintegy 1000 épületet elpusztít. A belvizek átemelésére először alkalmaznak szivattyúkat. 24 vízemelő szerkezet közül kettőt gőzgép hajt. 1830 Hatalmas árvíz a Tiszán. 1831 Az első tiszai vízmércét felállítják Szegeden. Ettől kezdve rendszeresen leolvassák a vízállást. 1834-1848 Elkészülnek a Tisza vízrajzi térképei. Később ezekre alapozva dolgozzák ki a szabályozási terveket. 1840 Az országgyűlés törvényt hoz „a Duna és egyéb folyók szabályozásáról”. (IV. tc.) A folyamszabályozások tárgyalására országos választmányt állítanak fel, amely kidolgozza a szabályozás alapelvét: a hajózás céljából végrehajtott szabályozási munkálatok költségét az állam fedezze, az ármentesítés költségeit az érintett érdekeltségek viseljék. 1842 A Tiszán elvégzik a kisvíz rögzítését. Ma ezt nevezik a Tiszán a víznek. 1845. július Vásárhelyi Pál benyújtja a Felső-Tisza völgyének egységes rendezésére vonatkozó javaslatát. 1845. augusztus 16. A Tisza szabályozásának végrehajtására Széchenyi Istvánt vízszabályozási királyi biztossá nevezik ki. 1845. szeptember 27-október 16. Széchenyi István és Vásárhelyi Pál körutat tesz a Tiszán. Széchenyi a Tisza menti birtokosságot árvízmentesítő társulatok létrehozására szólítja fel. 1846 A Tisza-szabályozás költségeit 6 millió forintra becsülik. Januárban meg 16 Az Élű Tisza Vadvizorszigeti kultilitás A magyar nép folyóink közül a Tiszához szorosabban kötődik, mint a többi folyóhoz. Bizonyítja ezt az is, hogy a Tisza a legtöbbet megénekelt magyar folyó a nép dalaiban s költőink verseiben. Nagyon sok jelzője van (szőke, vad, zavaros, kanyargós), amelyekből egy szeszélyes, de mégis nagyon szeretett „természeti lény” képe bontakozik ki. 1920-ig a Tiszának állandó jelzője volt az is, hogy a „legmagyarabb folyó”, hiszen a több országot átszelő Dunához képest a Tisza a történeti Magyarországhoz tartozó Máramarosi Havasokban eredt, s még Magyarország területén, Titelnél ömlött a Dunába. Századunkban ez a helyzet megváltozott, ám még ma is az ország több mint felének felszíni vízviszonyait alapvetően befolyásolja. Vadvízország Felszínfejlődési szempontból az Alföld kialakításában döntő szerep jutott a Ti- Az elmúlt néhány évben hónapokon át kellett megküzdeni az áradó Tiszával. Szinte minden évben új és új maximális vízállási értékeket regisztrálhattunk (1999-ben és 2000-ben is megdőltek az addigi magassági rekordok), amelyek ellen a töltések magasításával próbáltak védekezni. Több szakember már megfogalmazta: újra kellene gondolni a Széchenyi-Vásárhelyi-féle szabályozási koncepciót, s adjuk vissza a Tiszának az egykori árterület egy részét. szának, mely az elmúlt geológiai korokban a medence keleti felének nagy részét bekalandozta. A Tisza alföldi szakasza hatalmas területekre kiterjedő árteret alakított ki. A tiszai Alföld felszínét végtelen mocsarak, lápok, sárrétek, tavak, nádasok és posványok borították. Tiszai halász. Versillusztráció