História 2003
2003 / 10. szám - MAGYAR ÖRÖKSÉG - VESZPRÉMY LÁSZLÓ: Német királylányból magyar szent
Német királylányból magyar szent Gizella-emlékek Metztől Passauig Szent István mellett felesége, Gizella is a magyarországi államalapítás és egyházszervezés szimbolikus jelentőségű alakja. Gizella bajor II. (Civakodó) Henrik és burgundiai Gizella leányaként 984 táján született. A források szerint mindenben megfelelt a középkorban elvárható „királynéi” szerepkörnek; mint István legendája írta: „az Istennek szolgálók gyülekezetei iránt mily buzgónak s jótevőnek mutatkozott, arról a mai napig tanúskodnak számos egyház keresztjei, edényei és csodálatos mesterséggel készített vagy szőtt oltári ékességei”. Gizella „befeketítése” Mégis, a személyével közvetlenül kapcsolatba hozható s ráadásul a fennmaradt tárgyak köre igen szűk, s a történeti hagyomány is meglehetősen ellentmondásos. A német történetírók tendenciózusan képviselték a nézetet, hogy a magyarok térítője nem a magyarok első királya, hanem annak német felesége, sőt maga Gizella testvére, II. (Szent) Henrik volt, aki 1002-24 között németrómai császár volt. A császár testvért a 12. század közepére egyenesen a „magyarok apostolaként” emlegették. Ugyanakkor a középkori magyar krónikairodalom Gizella térítő szerepéről sem vett tudomást. Sőt tudatosan elszürkítette Gizella képét, válság tört ki, s a király megvakíttatta Vazult. A Vazul-ági királyok történeti emlékezete a kegyetlen tettet István Az elpusztult metzi kazuláról készített 18. századi rajz Létesüljön „Magyar örökség”program a világörökség mintájára - ez volt a javaslatunk az állami és nemzeti jelképeket, kulturális örökségünket áttekintő bizottság ülésén az idén tavasszal. A program célja: számba venni, megismertetni, megőrizni a mai magyar állam területének tárgyi-képi-táji, történelmi hagyományait és a világ különböző részein fennmaradt emlékeket, amelyek a magyarsághoz, a magyar történelemhez kötődnek. A program alakulását folyóiratunk nyomon követi. (A szerk.) helyett Gizellára hárítja át. Bonfini latin, illetve nyomában Heltai Gáspár magyar nyelvű krónikájában már egyenesen két különböző Gizelláról tesz említést: a „jó” Gizella még István életében meghal, aki utána feleségül veszi a „gonoszát”. Gizella teljes vagy részleges negatív beállítása mindvégig megfigyelhető. István és Gizella házassága Kétségbevonhatatlan, hogy István és Gizella házassága a középkori magyar történelem szempontjából létfontosságú békés évtizedeket biztosított Magyarország számára, miközben az élvezte a német, különösen a bajor régió kulturális, egyházi, politikai és katonai támogatását. István gazdag hűtbért biztosított feleségének, amit halála után István unokaöccse, Orseolo Péter király (1038-41, 1044-46) visszatartott. Sőt Péter őrizet alatt tartotta Gizellát. Péter és Gizella viszonya elmérgesedett. Az özvegy legkésőbb 1045-ben III. Henrik (1039-56) császárral elhagyta az országot. Feltehető, hogy Gizellával tartott közvetlen német kísérete is, noha később magyarországi nemesek - pl. a Vas megyei Hermányok, Sopron megyeiek - származásuk, illetve előkelőségük bizonyítására arra hi-Alakjának befeketítésé- hez kitűnő alkalmat kínált az a körülmény, hogy Imre herceg halálával (1031) -még István életében - trónutódlási Gizella királyné alakja a koronázási paláston, 11.század