História 2006
2006 / 6-7. szám - ÓLMOSI ZOLTÁN: Viták a Petőfi Körben
90 . , _ V."J ) , -VK-I». Déry Tibor felszólalásában elsőként veti fel a szocialista rendszer strukturális átalakításának szükségességét. június 28. A lengyelországi Poznanban béremelési követelések miatt az utcára vonulnak egy mozdonygyár munkásai, majd más gyárak dolgozói is csatlakoznak hozzájuk. Rendőröket fegyvereznek le, börtönök foglyait szabadítják ki. Az állambiztonsági szervek hivatalára támadó tömeggel a hadsereg egységei csapnak össze. Több mint 70 halott, 800-nál több a sebesült. Másnapra elcsendesül a város. A Szabad Nép csak július 3-án közli a Lengyel Távirati Iroda június 29-én kelt közleményét a „rendzavarások”-ról. — A Minisztertanács 2095/1956. számú határozata a műszaki zár felszámolásával a déli határon felszabaduló területek hasznosításáról. (A több soros drótakadályból és aknamezőből álló déli határsávot 1949 után építették ki, kitelepítve a „megbízhatatlan elemeket” is.) A határzónából kiköltöztetett lakosok a 2155/1956. (IX. 11.) MT. számú határozatot követően, szeptembertől térhetnek vissza lakhelyükre. — Az MDP PB a Petőfi Kör legutóbbi vitájával foglakozva elítéli a „párt- és népi demokrácia-ellenes szervezkedést”, amely Nagy Imréhez vezet, és egyes vezetőit (Déry Tibor, Tánczos Gábor) kizárja a pártból, június 29. XII. Pius pápa apostoli levele a szovjet blokk országaiban elnémított „csend egyházaihoz”, június 30. Az SZKP KB határozata A személyi kultusz és következményeinek leküzdéséről. A Szabad Nép július 3-án közli a határozatot. — Az MDP KV határozatban bélyegzi meg a DISZ Petőfi Körét, mert vitáin a „párt és a népi demokrácia elleni fellépések” történnek. (A DISZ, illetve a Petőfi Kör vezetősége átmenetileg elnapolja a kör vitáit.) A KV a poznani felkelést (június 28.) „provokáció”-nak nevezi, és éberségre hív fel. június: Kínában Mao Ce-tung 1955. december 6-i beszéde után (a jobboldali elhajlás és a konzervativizmus ellen) felgyorsult a szocialista tulajdonviszonyok kialakítása (- január 14-16.) Júniusra már a parasztgazdaságok 91,7%-a különböző típusú termelőszövetkezetben működik, s ezeknek közel fele olyan típusú szövetkezetben, amelyik csak a végzett munka alapján oszt a tagoknak részesedést. (Hasonló ütemben folyik a kézműipar és a kiskereskedelem szövetkezetesítése.) régi és új illetékesei: Horváth Márton, Nógrádi Sándor és Losonczy Géza. A Felelet című regényéért 1952-ben megbírált kommunista író, Déry Tibor, vitriolos véleményt mondott a kultúrpolitikusokról: Horváth Márton mellett az 1953- ban posztjairól lemondatott kultúrdiktátorról, Révai Józsefről és a népi íróból funkcionáriussá lett Darvas Józsefről. Ezt az ezreket vonzó vitát már a Néphadsereg Tiszti Házának Váci utcai épületében tartották, mégis sokan az udvarra szorultak, ahol hangosbeszélő továbbította az éjjelbe nyúló felszólalásokat. Az esemény éjszakáján tört ki Lengyelországban a poznani munkásfelkelés, amely a megrettent pártvezetésnek ürügyül szolgált a Petőfi Kör megrendszabályozására. A kör tevékenységét felfüggesztették, s a „sajtóvitán” kritikusan felszólaló párttagokat párthatározatban bélyegezték meg, többeket - így Déry Tibort is - kizártak a kommunista pártból, ami nem csupán nyilvános megbélyegzésnek, hanem egzisztenciális fenyegetésnek is számított. Rákosi 1956. júliusi lemondatása után egy-két hónappal a Petőfi Kör újjáéledt. Az értelmiségi vitaklub - eltérően a zárt írószövetségtől - nyitott volt a nem kommunista érdeklődők előtt is, igaz, a vitákban elsősorban a magyarországi sztálinizmust ostorozó kommunisták kaptak szót. Szeptemberben a gazdasági vezetés és a köznevelés kérdéseiről (ez utóbbi a pedagógusvita) rendeztek vitaestet, októberben négy rendezvény is tömegeket vonzott. Az október 10-i est a műszaki fejlesztés és a fiatal értelmiség problémáit tárgyalta, egy hétre rá „Kertmagyarország?” címmel rendeztek vitát. Az iparművészet helyzete október 20-án került terítékre, 23-án pedig az orvosvita zajlott. Miközben az ELTE- hez tartozó Gólyavárban még szenvedélyesen vitatták az egészségügy sanyarú helyzetét, a közeli Bródy Sándor utcában már folyt a fegyveres harc a felkelők és a Magyar Rádió épületének védői között. A Petőfi Kör mintát adott: bátorította azokat a rendszer megjavíthatóságában bízó fővárosi és vidéki értelmiségieket, egyetemistákat és munkásokat, akik szükségét érezve a nyilvános megszólalásnak és élve a hatalom biztosította lehetőségekkel, megteremtették a véleménycsere félhivatalos fórumait. Ilyeneknek tekinthetők a részben központi gyámkodással megalakuló vidéki értelmiségi körök, amelyek Zrínyi Miklós, Vasvári Pál, Kossuth Lajos vagy más szabadsághős nevét vették fel, a DISZ kereteit feszegető egyetemista rétegszervezetek, valamint azok a gyári, üzemi bizottságok, amelyek a munkások panaszait, kívánságait gyűjtötték össze. A Petőfi Kör a forradalom kitörésével lényegében betöltötte hivatását. A kommunista reformidőszak terméke volt, s így nem lehetett lényegi szerepe abban a társadalom minden rétegét megszólaltató lázas, viharos időszakban, amikor már nem a diktatórikus rendszer megreformálásáról, hanem egyre inkább megdöntéséről szóltak a történések. A kritikai hang, a véleménynyilvánítás szabadságának megteremtője, minta volt a nem kommunista értelmiség, a szélesebb közönség számára. A kört szervező, irányító kommunista pártellenzékiek a forradalom leverése után a (párt)állam ellenségének számítottak. Két egykori irányítóját, Tánczos Gábort és Hegedűs B. Andrást bíróság elé állították, és börtönbüntetésre ítélték. A Petőfi Kör szellemi felügyeletére rendelt DISZ-vezetők - az állampárt ifjúsági szervezetének funkcionáriusai - közül nem egy kibékült Kádár János rendszerével, és akadtak olyanok is, akik megbecsült tagjai lettek az új diktatúra vezető testületeinek. A Petőfi Kör jegyzőkönyvei az 1990-es évek elején könyvsorozatban megjelentek, így a nemzetközi hírnévre szert tett értelmiségi vitaklub eredeti forrásai mindenki számára hozzáférhetők. STANDEISKY ÉVA Déry Tibor a Petőfi Kör sajtóvitáján, 1956. június 27.