Hód-Mező-Vásárhely, 1884. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1884-07-06 / 27. szám
XIV-ik évfolyam 1884. ~ 1 ' " ■ ----- -- - Előfizetési dij: Vidékre postán és helyien egész évre 4 frt, félévre ti írtnegyedévre 1 frt. Megjelen: minden vasárnap reggel. Egyes szám ára 10 kr. A lap szellemét illető közlemények valamint az előfizetési pénzek, hirdetések és ezek dijai a szerkesztőhöz, III. tized 828. sz. a. küldendők. szik szám. Vasárnap, julius 6-án. Hirdetési dijak: 4 hasábos petitsor, vagy annak helye egyszeri beigtatásnál 4 kr. kétszerinél 4 kr., többszörinél 8 kr. Bélyegdij minden beigtatás után 30 kr. A nyílttérien a 4 hasábos petit sor dija 15 kr. A lapot illető ügyekben naponként csak déli 12 órától délutáni 1 óráig és este 6 órától 6 és fél óráig fogadhat el látogatásokat a szerkesztő. KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP, s a k.m.-vásárhelyi „Gazdasági Egylet” közlönye. Tanügyi örömhír. A helybeli reform, kér. anyaszentegyház egy új áldozatot hozott ismét városunk nevelésügye, s általa a közművelődés és nemzetiség oltárára. Az elmúlt június hó 29-én — ma egy hete — délelőtt tartott egyháztanács gyűlésében ugyanis kimondotta, miszerint egy részről a növendékek megszaporodása, más részről az elemi iskolai tanügy fejlesztése tekintetéből, három új tanító állomást állít fel. Midőn ezen örvendetes eseményt lapunk elején köztudomásra hozni sietünk, egyszersmind az ügy bővebb megismertetése cáltjából, elmondunk annyit, amennyiről értesülésünk van. A reform, két. anyaszentegyház elemiiskoláinak felekezeti jellegét fenntartani kívánván, azokat az 1872-ik évben úgy szervezte, hogy a fiúiskolákban két osztályt, a leányiskolákban pedig három, osztályt adott egy négy tanító vezetése alá; de azon határozottan kifejezett szándékkal, hogy amint a körülmények engedik, és a tanügy érdeke kívánni fogja, a leányiskolákat is két osztályunkká változtatja. A szervezkedés ez alapon, 11 fiú és 7 leánytanítói állomásnak — egyenlő fizetéssel való — rendszeresítésével vitetett keresztül, mely állomások azonban különösen a népiskolai törvényben meghatározott hat osztályuságra való tekintetből, csakhamar 3 fiú és 1 leánytanítói állomással szaporítva lettek. S ez állapotban volt az elemi iskolai tanügy egész az 1882—83-ik év végéig; nem terjeszkedve külsőleg, de folytonosan öntudatos működéssel annál inkább fejlődvén és izmosodván bensőleg. Az 1882-ik évben, tehát az első szervezkedés után 10 évvel, elérkezettnek látszott az idő arra, hogy a leányiskolák is három osztályúból két osztályunkká szerveztessenek. E szervezés azonban újabb két rendes leánytanítói állomás felállítását tette szükségessé Az egyház rögtön kész volt a szükséges állomások felállítására, s így jöttek létre még az 1882—83-ik tanév elejére: a kisutczai és ujutczai III—IV-ik osztályú leányiskolák. De rövid két év sem múlt el, s már meg kellett győződnie, hogy a felállított két állomás csak ideiglenesen pótolta a szükséget, s ha a megkezdett után tovább akar haladni és szép fejlődésnek indult tanügyét begátolni nem kívánja, újabb és újabb s tetemes áldozatokat kell hoznia. És hogy a reform, két anyaszentegyház ezen újabb és nagyobb áldozatoktól sem rettent vissza, bizonyítja azon határozata, melyet a ma egy heti egyháztanács gyűlésében hozott, hogy tudniillik a kanális parti és az újvárosi új iskola épületeknél már a jövő 1884— 85-ik iskolai évre, egy-egy újabb III—IV-ik osztályú leánytanitói állomást, — ezeken kívül az ó-templomnál egy párhuzamos I—Il-ik osztályú fiutanitói állomást állít fel, amelyekre — két más üresedésben levő tanítói állomással együtt — a pályázat ki is hirdettetett. Hogy a reform, két anyaszentegyház mennyire szívén hordja az elemi iskolai tanügyet, nem csak ezen itt felsorolt áldozatai bizonyítják, hanem bizonyítják másfelől azon díszes és költséges iskolai épületek is, amelyeket ugyancsak e lefolyt 12 év alatt a Tarján tizedben vett,a külső-újutcza tizedben, a kanális parton, az újvároson és kisutczán emelt; s a melyek együttvéve mind azt hirdetik, hogy Hód- Mező-Vásárhey reform, két vallású népe, az ősöktől átvett szent örökséget nem csak megőrzeni tudja, de gyarapítani is kívánja; és arról tesznek tanúságot, miszerint nem feledte el a próféta szavát, mely azt mondja: „elvész a, nép, mely tudomány nélkül való!“ Mely intézkedéseit a reform, két. anyaszentegyháznak a midőn alkalmilag röviden méltatni óhajtottuk, s érettük méltó elismeréssel adózunk, egyszersmind kívánjuk, hogy ezen nemcsak városunk, hanem a magyar haza érdekében hozott áldozataiért jutalmazza meg őt a népek Istene! Országos kiállítás. A jövő 1885-ik évi országos kiállítás központi bizottságától, a múlt héten, azon iparosainkhoz, akik a kiállításra bejelentéseket tettek, levelek érkeztek, melyekben tudatja a bizottság az egyes kiállítók részére biztosított tér mennyiségét és annak térdíját, egyszersmind felhívja az illető kiállítókat, hogy a térdíj egyharmadát, a felhívás vételétől számított 14 nap alatt, a csatolt postautalványon, a magyar országos bank részvénytársulatnak, mint a kiállítás pénzkezelőjének küldjék be, melyről aztán a bank rendes nyugtát fog kiszolgáltatni s egyidejűleg az elfogadási igazolványnyal ellátott bejelentő ívek egyik példányát is megküldi. Azon kiállítóink közül, a kik e leveleket megkapták, többen jelentkeztek is a helyi kiállítási bizottság elnökénél, hogy a törvényhatóság által a kiállítási térdíjakra és egyéb költségekre megszavazott 600 forintból a térdij egy harmadrésze fedeztessék, mely jelentkezés folytán az említett 600 frt a tek. tanács által folyóvá tétetett s a polgármester úr által fog utalványoztatni azon kiállítók javára, kik azt kívánni fogják. Felhívjuk ezért városunk azon kiállítóit, kik a térdiját maguk fedezni nem akarják, hogy mihelyt megkapták a központi bizottság értesítését, a polgármesteri hivatalnál azonnal jelentkezzenek, mert akik a kitűzött 14 nap alatt a térdíjakat be nem küldik, azoktól a bank postai megbízás útján fogja a kérdéses összegeket behajtani. Az a körülmény, hogy az egy kiállító által bejelentett 3—4 vagy több tárgy közül, csak egy vagy két tárgy fogadtatott el, ne legyen lehangoló, mert ez nem más ok, mint egyedül, tér szűke miatt történik. Sajnos ugyan, hogy még ily ok is lehet egy országos kiállításnál, a tárgyak visszautasítására, de ez eljárást mentheti az, hogy hazánk iparosai nem remélt számmal jelentkeztek a kiállításra és, hogy egy ily kiállítás rendezése közben bizonyok és nagy nehézségek merülnek fel minden legjobb igyekezet mellett is. Különösen kérjük városunk kiállítóit, hogy méltassák e nehézségeket s ha már a fővárosi lapok szerint oly dicséretes számmal jelentkeztek a kiállításra, vegyenek abban részt a lehetőség korlátai között s bejelentett és elfogadott kiállítási tárgyaikat annál inkább igyekezzenek úgy kiállítani, hogy azok után ítélve városunk iparának fejlettsége kitűnjék s iparosaink érdeke, híre, neve megállapítva legyen. Hiszszük, hogy egy jövő országos kiállítás alkalmával ily nehézségek nem fordulnak elő s a mostani tapasztalatok más intézkedéseket eredményeznek. Ezt kívánja hazánk iparának érdeke és jövője. Kataszter-ügy: Hód-Mező-Vásárhely város összes területe (Gorzsát is ide értve.) az új kataszterimunkálat szerint 132,231588/1600 hold, tiszta jövedelme pedig összesen 761,158 frt 73 kr, mely tiszta jövedelem után az egész határ földadója 194095 frt 47/a kr. Az említett területből szántó, összesen 100559953/1600 hold, melynek tiszta jövedelme 701547 frt 17 kr, és pedig I. osztályú (12 frt 50 kr tiszta jövedelemmel) 3953696/1160 hold 49417 frt 16 kr tiszta jövedelemmel; II. osztályú (10 frt tisztajöv.) 1793431/1600 hold 179132 frt 70 kr tisztajövedelemmel ; III. oszt. (8 frt 50 kr tisztajöv.) 204 4549/1600 hold 178876 frt 92 kr tisztajövedelemmel ; IV. oszt. (7 frt tisztajövedelemmel) 263435/1100 hold 184387 frt 16 kr tisztajövedelemmel ; V. oszt. (4 frt 75 kr tisztajövedelemmel) 14451 262/i6oo 68642 frt 85 kr tisztajövedelemmel; VI. oszt. (3 frt 20 kr tisztajövedelemmel) 8905 191/i6oo h°ld 28496 frt 38 kr tisztajövedelemmel ; VII. osztályú (1 frt 80 kr tisztajöv.) 6631 649/ieoo hold 11936 frt 53 kr tisztajövedelemmel; Vill. oszt. (50 krajczár tisztajöv.) 1314 1500/i6oo h°ld 657 frt 47 kr tisztajövedelemmel. Átlagos jövedelem egy hold szántóra 6 frt 98 kr. Kert összesen 521956/1600 hold, ennek összes tisztajövedelme 4960 frt 12 kr, és pedig I. osztályú (15 frt tisztajövedelemmel) 16 779/160o hold 247 frt 30 kr tisztajöv. II. oszt. (12 frt 50 kr tisztajöv.) 1 121536/1600 hold 1410 frt 44 kr tisztajöved III. oszt. (8 frt 50 kr tisztajöv.) 38576°/16oo hold 3..76 frt 54 kr tisztajöved. IV. oszt. (3 frt 80 kr tisztajöved. IV. oszt. (3 frt 80 kr tisztajöved.) 6 128%666 hold 25 frt 84 kr tisztajövedelemmel. Átlagos jövedelem egy holdra 9 frt 50 kr. Két összesen 55881292/1600 hold, ennek összeg tisztajövedelme 13812 frt 44 kr. és pedig: I. oszt. (9 frt 50 kr tisztajöv.) 20s66,1600 hold 191 frt 82 kr tisztajöved. II oszt. (6 frt, 75 kr tisztajöv 3491078/1100 2360 frt 30 kr tisztajöved. III. oszt. (4 frt 75 kr tisztajöved.) 94 7 936/1600 hold 4501 frt 4 kr tisztajöv. IV oszt. (2 frt 60 kr tisztajöv.) 14231691/1106 hold 3702 frt 25 kr tisztajöv. V. oszt (1 frt 60 kr tisztajöv.) 1737265/lapo hold 2779 frt 47 kr tisztajöved. VI. oszt. (25 kr tisztajöved. 1110296/leoo hold 277 frt 56 kr tisztajövedelemmel. Átlagos tisztajöv. egy holdra 2 frt 47 kr. Szöllő összesen 15171466/1600 hold, ennek összes tisztajöv. 10481 frt 87 kr. és pedig: I. oszt. (13 frt tisztajöv.) 71421/1600 hold 102 frt 58 kr tisztajöved. II. oszt. (9 frt 50 kr tisztajöved.) 209 407/1606 hold 1987 frt 92 kr tisztajöved. III osztály (6 frt 50 kr tisztajöv.) 1277109/110) hold 8302 frt 13 kr tisztajöved. IV. oszt. (3 frt 80 kr tisztajöv ) 23 775/1600 hold 89 frt 24 kr tisztajöv. Átlagos jöv. egy holdra 6 frt 91 kr. Legelő összesen 161421677/1600 hold, ennek tiszta jöv. 28289 frt 38 kr. és pedig: I. oszt. (6 frt tisztajöv.) 76 8 793/1600 hold 4610 frt 97 kr; II. oszt. (3 frt 90 kr tisztajöv.) 31 6 2 417/1600 hold 12332 frt 82 kr tisztajöv. III. oszt. (2 frt 50 kr tisztajöv.) 19 201084/4800 4801 frt 69 kr tisztajöved. IV. oszt. (1 frt tisztajöv.) 4937 1442/16o6 hold 4937 frt 90 kr tisztajöved. V. oszt (30 kr tisztajöved.) 5 3 5 3 641/1606 hold 1606 frt tisztajövedelemmel. Átlagos tisztajöv. egy holdra 1 frt 75 kr. Erdő összegen 3071552/1600 hold ennek tiszta jövedelme 393 frt 1 kr. és pedig I. oszt. (2 frt 80 kr tisztajöv.) 35203;1600 hold 98 frt 36 kr tisztajöved. II. oszt. (1 frt 90 kr tisztajöved.) 37497/,600 hold 70 frt 89 kr tisztajöved. III. oszt. (95 kr tisztajöv.) 23582/1600 223 frt 76 kr tisztajövedelemmel. Átlagos tisztajövedelem egy holdra 1 frt 28 kr. Nádas öszszesen 232374/1600 hold, ennek összes tisztajövedelme 1674 frt 74 kr. és pedig I. oszt. (12 frt 50 kr tisztajöv.) 54767/1600 hold 680 frt 99 kr tisztajöv. II. oszt. (8 frt tisztajöv.) 701088/1600 hold 565 frt 45 kr tisztajöv. III. oszt. (4 frt tisztajöv.) 107 119/1900 hold 428 frt 30 kr tisztajövedelem rel. Átlagos tisztajöv. egy holdra 6 frt 10 kr. Terméketlen terület 7365979/1600 hold. A város belterülete ’1375698/16oo holddal szerepel. A szaladó hősök porverése. A követválasztás óta a „Vásárhelyi Közlöny“ minden számában foglalkozik a mi szabadelvű pártunk bukásával, s nem csak azt mondja, hogy ő a bukásnak nem oka, hanem még mutogatja is, hogy hol és merre kell keresni a bukás okát. Önkénytelenül is eszünkbe jut egy régi történet, melyről épen azért, mert régi, úgy látszik egészen megfeledkeztek a „Vás. Közi.“ emberei. Egy faluban egy éjjel ellopták a templom szentedényeit, s minthogy ezek közül egy különösen régiségénél fogva volt igen értékes, a megye alispánja feltette magában, hogy ennek az edénynek, ha mindjárt a pokolból is, elő kell kerülnie, s ezért bizta az ügyet a kerület leghíresebb szolgabirájára. A szolgabiró megjelent a faluban s első dolga volt kidoboltatni, hogy ő a szent edények elrablóit fogja kinyomozni. Azután napokon keresztül nem tett egyebet, mint sétált le- s fel a falu utczáin, s a merre ment, mindenütt a szent edényekről beszélgetek. Öt nap eltelte után összehívja a falu elöljáróit s ezek jelenlétében a kis bírón vágatott kihallgatás nélkül 25-öt, tettét utólagosan azzal indokolván, hogy a szent edények elveszése fölött az egész faluban legtöbbet a kisbiró sajnálkozott. E hathatós kezdet után az elveszett edények pár nap alatt, a kisbiró útján, mind megkerültek, úgy látszik, hogy a „Vas. Közi.“ szerkesztője és kegyura nagyon tetszenek maguknak a kisbiró szerepében, azért ha a kormánynak volna egy olyan régi fajtájú szolgabírája, bizonyosan nem is mulasztaná el őket részesíteni a megérdemlett katona porczióban. I E ezek a jó urak hetek óta elmélkednek az itteni szabadelvű párt bukásáról, s miután elmondták, hogy van városunkban két egyén, akik annyira lejárták magukat, hogy az ördög sem hallgat rájuk, legközelebb kisütik, hogy azért bukott meg a szabadelvű párt, mert ez a két egyén nem akarta azt segíteni. No-no urak ! lassabban egy kicsit a logikával, mert ha így folytatják, még azt is kisütik, hogy a 48- as párt nem azért győzött a szabadelvű párt felett, mert a szabadelvű párti polgármester hivatalos szobája szolgált a 48-asok titkos és nyilvános kortestanyáján. Ha volt valami ami a választás után meglephette a választókat, az bizonyosan nem a szabadelvű párt bukása, hanem a szabadelvű párt mozgató elemének rövidlátása volt, amely mellett Ábrás polgármester úgy tudta szervezni a 48-as pártot, hogy mindvégig tagja marad a szabadelvű pártnak. A szabadelvű párt bukása és a 48-as párt győzelme egyszersmind a polgármesteri szobában tartott gyülekezések diadala. Ábrás polgármester meg is van elégedve önmagával és H. Nagy Lajos fizetett szolgájával. Tett szolgálatai fejében a 48-asoktól várja továbbra is a polgármesterséget, vagy ha ezeknek nem sikerülne őt a jövőben e hivatallal megajándékozni, ott van a szabadelvűség köpenyege, melyben épen úgy mint eddig, el lehet járni a kormányhoz egy kis állami tisztviselőséget, ha egyebet nem a tanfelügyelőséget katigurálni Itthon a szélbaliak, a tett kitűnő szolgálatokért, szívesen megbocsátják neki a szabadelvűségét, sőt a főkolomposok azt is jól tudják, mily haszonnal jár az, ha Ábrái részt vesz a szabadelvű párti titkos conferentiákon. Ami pedig H. Nagy Lajost illeti, ő róla elég annyit tudni, hogy a múlt magát kifejezte : „7 sanyarú éven át marta Ábráit“ s most Ábrái lapjának fizetett szerkesztője. Ez az úr az ő fő-fő pátrónusának és egy pár, foglalkozás hiányában „hírlapíró11-nak felcsapott gyerköczczel együtt szerkeszt a „Vál. Közl.M. Minthogy azonban ezt a lapot itt helyben mindenki jól ismeri, s ezzel a szerkesztők önmaguk is rég tisztában vannak : belekapaszkodnak a „hasai nagy tekintélyes sajtóu-ba, s azokból citálják a vásárhelyi szabadelvű párt bukására vonatkozó ítéletet. Sok nevetséges van ez együgyű cselfogásban, mert ez által még egy részről azt bizonyítják, hogy maguk is szükségesnek tartják szavuk hitelét tekintélyi érvek által támogatni, más részről vidéki lapok által akarják a vásárhelyi helyzetet a szem- és fültanukkal megismertetni. Valóban a „Vás. Közi.“ fabrikálóinak oktondisága kell azon feltevéshez, hogy majd akad Vásárhelyen ember, aki elhiszi, hogy a budapesti és szegedi lapokat a Vásárhelyen történtekről valami magasabb hatalom értesíti, holott nagyon egyszerű és világos, hogy a vidéki sajtót azok árasztják el tudósításokkal, akiknek azután az efféle tudósítás nagyon kapóra jön. S bizony H. Nagy Lajos ismeretes szerénysége szükséges ahhoz, hogy az így általa gyártott vidéki czikket valaki a saját lapjában vezérczikk gyanánt a következő szavakkal vezesse be : „Mulasztást követnénk el a helybeli közönséggel és pártviszonyokkal szemben, ha figyelmen kívül hagynék ama komoly hangokat, melyek a múlt héten a hazai sajtóban emelkedtek a vásárhelyi követválasztásról. Alapos sejtelmünk van az iránt, hogy úgy a „Nemzet“ múlt szerdai esti számában, mint a „Szegedi Híradó“ csütörtöki számában megjelent két levelet oly szakavatott és higgadt ítéletű egyén írta, akinek tájékozottsága és véleménye iránt mindkét szerkesszőség feltétlen bizalommal, sőt respektussal viseltetik.“ Mi is azt hisszük, hogy mulasztást követnénk el, ha ki nem mutatnánk annak a szakavatott és higgadt ítéletű egyénnek a higyelejűségét, akinek alapos sejtelmei vannak az iránt, hogy véleménye iránt feltétlen bizalommal sőt respektussal viseltetnek. És hát hogy a respektált hóbort egészen teljes legyen, a „V. K.“ czikkírója végül azt mondja: „így ítél a hazai szabadelvűpárti tekintélyes sajtó a vásárhelyi bukásrólLám, milyen könnyű szerrel képviselheti valaki a tekintélyes sajtót, ir egy vidéki levelet, s rá mondja, hogy imétélt a hazai tekintélyes sajtó. Hát hiszen, hogy mind a „Nemzety, mind a „Szegedi síkadó11 a vidékről nem kevés badarságot közöl, azt gyanítjuk a vásárhelyi levelek tartalmából, és meg is tudjuk magunknak magyarázni ezt azon körülményből, hogy rendes és teljesen megbízható levelező hiányában olyan levelezővel kell megelégedniük, amilyen akad, vagy amilyen épen feltolja magát; de hogy akármelyik lap erkölcsi felelősséget vállalna a vidéki levelek tartalmáért, azt legfölebb azon lelkiismeretlen firkászok hiszik, akik különös kedvüket találják abban, ha a jobb hitelű lapokat sikerült nekik czélzatosan felültetni. A „V. K.“ fabrikájából kikerült s a hazai tekintélyes sajtó ítéleteként hangoztatott és a „V. K.“ által különsen kitüntetett czikkek tartalmával ezúttal nem foglalkozunk nem pedig anynyival inkább mert azok nem új dolgok, el voltak már azok mondva nem egyszer a „V. K.“ hasábjain ; de mert azok itt hitelre nem találtak, azért kellett azokat másutt is elmondani, hogy azután rá lehesen fogni egyenesen, hogy ez a hazai tekintélyes sajtó ítélete. Nem volnának Ábrái és fizetett csatlósa önmagukhoz méltók, ha bűneiktől a vizsgálódók tekintetét minden erővel másfelé nem akarnák irányozni, de az erőlködés már annyira túlhajtott és annyira nyilvánvaló, hogy az a régi híres szolgabíró már régen olvasatlanul adta volna nekik ki a 25-öt. Czikkeikben azt mondják nagy rémülettel, hogy itt valaki a tanfelügyelőségre vágyik; vágyik hát, mégpedig nagyon; és ez, a valaki nem más, mint Ábrái; de ez már nem is új dolog, mert hiszen bizonyos dolog, hogy Ábrás még boldogult Vadász Manó életében szaladgált a tanfelügyelőségért Budapestre, és most is csak azért szabadelvűsködik. S az aztán nem is az ő hibája, ha ki nem nevezték, valamint az sem az ő akaratával történt, hogy odafent is észrevették, hogy a szabadelvű szájaskodás mellett tőle kitelhető minden erővel segíti a száldatokat. Azt azonban még aligha tudják odafent, hogy az itteni szabadelvű párt bukása után a 48-asok nagy daridáján Ábrás polgármester vitte a főszerepet. Csúnya szerep , de Ábrái úgy véli, hogy őt ez méltán megilleti. Nincs vélekedése ellen kifogásunk, sőt még az ellen sincs, ha fizetett szolgája H. Nagy Lajos a „szabadelvüpárti11 (?) „V. K.“ legközelebbi számában őt ezért megdicséri, és a szabadelvűpárt érdekében viselt ezen újabb dőt-