Hód-Mező-Vásárhely, 1901. január-június (31. évfolyam, 1-52. szám)
1901-03-17 / 22. szám
Márczius 17. 22. szám. HÓD MEZŐ-VÁSÁRHELY. 3. oldal. Törvényhatósági közgyűlés. Második nap. Hódmező-Vásárhely, 1901. márcz. 14. Elnök: báró Thoroczkay Viktor főispán. A szerdai közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése után következett az adóhivatali segédszámtiszti állás betöltése. Megválasztatott 77 szavazattal Tóth János, míg Kis Adolf 35, s Vojta Antal 6 szavazatot kapott. Az izraelita hitközség főkántora, Manheim Mihály részére a közgyűlés évi tűzifa illetményül egy öt fát rendel kiadatni. Tudomásul vétetett a kereskedelemügyi miniszter leirata, mely szerint a szeged — nagyváradi műút kiépítésénél felmerült 6727 K. 22 fill. többlet kiadásnak a kincstár terhére való átvállalását megtagadja. Egyúttal elhatároztatott, hogy Roheim Náthán vállalkozónak még bentlevő keresete és óvadéka kiutalványoztatik, mindazonáltal 1000 K. visszatartásával, mivel a műúton oly hiányok észleltettek a felülvizsgálat alkalmából, amelyek jelentősége csak az út használata után lesz megítélhető. Jelentés a népszámlálásról: Kmetykó József főjegyző olvasta fel ezután azon jelentését, melyben a jelen év elején foganatosított népszámlálás körüli tapasztalatait foglalja egybe. A jelentésben a népszámlálásra vonatkozólag előterjesztett adatokat, s magát a jelentés tartalmát lapunkban már közöltük, s itt egyszerűen csak kiemeljük, hogy a 10 év előtti 55475 főnyi lakossággal szemben az idei népszámlálás 62257 lélekszámot konstatált, e szerint a 10 év alatti szaporodás 6782 főnyi, mely 12°/C-ás emelkedésnek felel meg. A jelentés kapcsán, mely az országos statisztikai hivatalhoz fel fog terjesztetni, hangsúlyozta a főjegyző, hogy a jelentés czélja megismertetni a központi bizottsággal azon helyi viszonyokat, melyekkel a mienkhez hasonló viszonyok közt lévő városok népszámlálásánál a jövőben számolni kell, ha a munkálat pontosságát biztosítani akarják. E helyi viszonyok között rámutatott különösen arra, hogy nálunk körülbelül 3000 főre tehető azon lélekszám, mely az újesztendei cselédváltozás folytán felvehető nem volt. Dr. Endrey Gyula konstatálja a népszámlálás örvendetes eredményét. Hogy a mostani eredmény a 10 év előttivel szemben kedvezőbb adatokat mutathatott föl : ebben nagy része van a népszámlálást intéző bizottság lelkének, a főjegyzőnek; indítványozza, hogy nekie a közgyűlés a kifejtett buzgó munkálkodásért jegyzőkönyvi köszönetet szavazzon. A közgyűlés az indítványt egyhangúlag elfogadta. A felesleges árvapénzek elhelyezésére vonatkozólag a közgyűlés kimondotta, hogy azok a helybeli három pénzintézetnél arányosan helyeztessenek el. A járdaszabályzat módosítása. Következett a tanácsi javaslat a járdaszabályzat 4. §-a azon pontjának módosítására vonatkozólag, mely a Kossuth-téren, Jánostéren, Andrássy-utczán, a Szentesi-utczának a Deák-Ferencz-utczáig terjedő részén, s a Zrinyiutczának a Szegvári-utczáig terjedő vonalán a kiépítendő aszfalt-járda szélességét 280 méterben állapítja meg; a módosítás ezen szélességnek 260 méterre való leszállítását hozza javaslatba, mivel a már lerakott járdák szélessége is 260 métert tesz ki. Kovács József nem tartja indokoltnak, hogy épen a legforgalmasabb utczák és terek járdái keskenyebbekké tétessenek. Bauer Gyula : ha csak a meglevő járdák szélessége irányadó , ezt fontosnak nem tarthatja. Azonban a változtatásnak mégis csak az a fontosabb indoka, mivel a 280 méter szélesség fenttartása az élőfák teljes kipusztítását és az árkokba kinyúlandó járdarészek tetemes feltöltési és falazási költségeit vonná maga után. KJ már a januári közgyűlést figyelmeztette, hogy a dolgot elsietni nem szabad, hiszen a közönség nem tudja még azt sem, hogy járdájából mennyit kell leásatnia avagy feltöltetnie, pedig ez a házak értékét befolyásolja, amiért a háztulajdonosoknak utat kellett volna nyitni a jogorvoslathoz. Másik szempont, hogy ki viselje az előre meg nem állapított, de kétségtelenül felmerülendő földmunkálatok és falazások költségeit: a város-e vagy a háztulajdonos ? S ha a város viseli , mekkorák a költségek ? Az is előrelátható, hogy nemcsak a mostani tanácsi javaslatban megjelölt utczákon és tereken, hanem másutt is szükségesnek fog mutatkozni a megállapított szélesség megváltoztatása. Elfogadja a tanácsi javaslatot, azonban utasítandó a mérnöki hivatal, hogy a tanács útján terjeszszen a legközelebbi közgyűlés elé kimerítő jelentést a szükségeseknek mutatkozó változtatásokról. Továbbá a közönség érdekében állónak tekinti, hogy a háztulajdonosok bizonyos időn belül maguk készíttethessék el aszfaltjárdáikat; utal arra, hogy a mérnöki hivatal Q méterenként 9 koronára irányozta elő az aszfaltozást, holott tudomása van arról, hogy a meglevő aszfaltjárdák négyszögméterje 7 koronából is kikerült, ami a mellett bizonyít, hogy a lakosság maga olcsóbban képes építtetni, mintha azt a város végezteti. Annál a felügyeletnél, melylyel a mérnökségnek lenne alkalma az építést ellenőrizni, hatályosabb a háztulajdonos felügyelete, ki az építést állandóan figyelemmel kísérheti. Indítványba teszi azért azt is : engedtessék meg a háztulajdonosoknak, hogy meghatározott időn belül maguk köthessenek egyik vagy másik vállalkozóval szerződést a járdáik kiépítése iránt. Indítványához Lencse Ernő és Kovács József hozzájárulnak; utóbbi nem gondol egyáltalán a járdaépítés elodázására, de bizonyos, hogy sok részletkérdés megvilágítatlan. Szeretné pl. tudni, mi fog történni a János-téri Pollák-házzal ? S ily nehézségek előfordulhatnak a Kállay-utczán is, melyek akkor lesznek majd nyilvánvalók, ha a megkezdett építési munkálat majd odaér. Környei Lajos almérnök: a Pollák-ház csak a szabályzatban maximumként kitűzött 50 centiméter magasságig fog feltöltetni; ezen magasság s a Kokovai-féle ház előtti magasság közti különbözet be fog hozatni az utcza sarkáig. Bereczk Pál tanácsnok szerint ily századokra szóló építkezésnél kisebb dolgokkal törődni nem lehet. Két évi és 4 hónapi küzdelem után eljutottunk az árlejtés kitűzéséig, s elkedvetlenítő, hogy most bolygattassék meg alapjában az eddigi alkotás. Különben pedig az árlejtési hirdetményben feltüntetett 9 korona csak kiindulási pont. Majd hivatkozik arra, hogy Szentes és Makó a járdaépítés terén előttünk járnak. Fári Antal : A gazdasági tanácsnok eljárását jóhiszeműnek tartja, s elismeri készséggel ez ügy körül kifejtett ügybuzgalmát. Azonban, amelyre egész odaadással alapította az ügy megoldását, maga a szakértői alap a hibás. Rámutat arra, hogy a Kokovay-ház előtti járda színének imént említett leejtése esetén a ház tulajdonosának az utczáról nyíló ajtók elé lépcsőket kell a bejutás végett készíttetni, holott az építési szabályrendelet utczákba nyíló lépcsőket meg nem enged. A Lázár István háza előtt is ejtendő a felszín, s ahhoz képest a háztulajdonos kénytelenülhet háza alsó részén tetemes költségű átalakításokra. Mit csináljon majd száz és száz ember hasonló helysajtót, s míg kívül az ég könnyeivel húszezer főnyi tömeg örömkönnye vegyül egybe, benn Länderer nyomdájában a nemzet nevében lefoglalt legnagyobb gép zakatolva hányja ki magából, hogy »mit kíván a magyar nemzet?« Petőfi pedig kilép a nyomda erkélyére s újból elszavalja hatalmas riadóját, melynek végsorait felmagasztosulva dörgi vele a lázba ejtett népáradat. Délben Jókai levelet kapott, melyben egy kiszolgált császári tiszt a fegyveres forradalomra adott neki tanácsokat. Szerinte a parapáis forradalom semmit sem ér. Fel kell a népet fegyverezni s éjjel felgyújtani a várost tiz helyen s az általános zavarban meg kell rohanni a Neugebäudet, lefegyverezni a helyőrséget, elfoglalni az ott felállított ágyukat, azokkal a Károly-kaszárnya falán rést kell töretni s hogy védve legyenek, el kell torlaszolni az utat az üllői kaszárnya felé. Ha lovasság támadná meg a tömeget, hintsenek üvegdarabokat az utczára, lázitsák fel az olasz katonákat s mindenek felett tartóztassák le kezesekül a tábornokokat. Még alig olvasta el Jókai ezt a szörnyű levelet, már hivatta Rottenbiller alpolgármester. A tüzérség főparancsnoka már ott várta Jókait. Nagyon felizgatta a programainak az a része, hogy a délután folyamán — mihelyt a városi tanács kijelenti csatlakozását a mozgalomhoz — a tüntető menet Budára akar vonulni, hogy a helytartótanács jóváhagyását is kierőszakolja. »Nem eresztek be olyan tömeget Budára« — kiáltotta haragosan Jókainak — »bezáratom a kapukat.« Rottenbiller figyelmeztette, hogy ebből az a nagy baj származtatik, hogy betörik a kapukat, »össze fogom önöket kartácsoltatni!» kiáltó a parancsnok. Erre előre-14-ikére az »Ellenzéki kör« helyiségeibe nagy népgyűlést hívnak össze, hogy e gyűlésből petícziót intézzenek a pozsonyi országgyűléshez , de Klauzál Gábor indítványára a gyűlés többsége abban állapodik meg, hogy előbb aláírásokat gyűjtenek az egész országban, hogy így az egész nemzet nevében követeljék a reformok életbeléptetését. E késleltető határozattal azonban az ifjúság vezetői : Petőfi, Jókai, Vasvári, Irinyi, Irányi, Degré Alajos, Vajda János nem voltak megelégedve. Petőfi keserűen kiált fel : »Ősi szokás szerint megint eredménytelenül oszlik szét a gyűlés !« Indítványára a Pilvax-kávéházba mentek, s ott vitatkoztak a teendők felől. Egyszerre egy fiatal ember rohan a kávéházba, felugrik a billiárd asztalra, s izgatott hangon kiáltja : »Uraim, most jöttem a hajóval Pozsonyból. A pozsonyi ifjúság küldöttje vagyok. Bécsben tegnap kiütött a forradalom. Metternich megbukott. A nép barrikádokat emel és fegyverkezik.« . Leírhatatlan a hatás, melyet ez a néhány szó előidézett. A meglepetés, megdöbbenés olvasható le minden arcáról, s halotti csend lesz. Egyszerre harsány hang veri fel a csendet: »Íme a forradalom förgetege itt zúg a közeli szomszédban. És mi tétovázunk ? ! Nem ! Cselekedni fogunk !« Mindenki arra fordult, ahonnan a hang jött. Petőfi állt ott egy asztal tetején, keresztbe font karokkal, némán, mozdulatlanul, mint a szobor; de arczán a felhevülés pírja, szemében a fenyegető, vésztjósló lány mutatták vívódó lelkének harczát. A meglepetésnek egy pillanat alatt vége lett. »Igen, cselekedni fogunk!« Dörgik utána minden oldalról, s még azon estén megállapítják a következő napnak, márczius 15-ikének programmját, véglegesen megszövegezik a nemzet kívánságait tartalmazó 12 pontot olyan célzattal, hogy másnap, ha csak lehet, azonnal életbe léptetik , s azzal az eltökéléssel, hogy meg nem hátrálnak semmiféle akadály előtt, s ha kell a szemébe néznek a halálnak is. Szétosztásuk előtt Petőfi felmutatott egy ir papirost, hogy a nagy napra lelkesítőül neki is van valamije. Ez a valami a »Nemzeti dal« volt. Márczius 15-én már kora hajnalban összejött az ifjúság a Pilvaxban. Komor, ólomszürke volt az ég, a szél havas esőt csapkodott a járókelők arczába. De alig áll fel Jókai egy asztalra, hogy lelkesítő beszéd kíséretében felolvassa a 12 pontot, alig szavalja el Petőfi Nemzeti dalát, a Talpra magyart, csodálatos melegségű tavasz ragyogja be a sziveket; tavasz, amelynek napja a szabadság, csalogánya pedig a szabadság lángszava dalosa: Petőfi. A menet boldogságtól, lelkesedéstől mámorosan indul meg az egyetemi épületek felé, hol az ifjúság rivalgó éljenzéssel csatlakozik hozzá. Már ekkor lázban volt az egész főváros. A helytartótanács elnöke zavarban volt, hogy mit tegyen evvel az óriásivá fejlődött mozgalommal. Erőszakot alkalmazni nem mert, nehogy a nép is erőszakhoz nyúljon. A városi hatóság tagjai csaknem kivétel nélkül rokonszenveztek a mozgalommal, s e rokonszenvüknek nyílt kifejezést is adtak. Egyedül a katonai helyőrség készült az erőszakra. A parancsnok Buda vár falára egész sor ágyút vonatott, s az ágyuk mellett parancsszóra várva állottak a tüzérek égő kanóczczal. Hanem a lelkesült tömeg és vezetői nem sokat törődtek a fegyverkezéssel, felszabadítják a