Hódmezővásárhely, 1905. július-december (35. évfolyam, 79-156. szám)

1905-07-11 / 83. szám

Julius 9 lába. Az orvosi tudomány megállapította­­ivó­rendszabályokat is közli velük. Szükséges, hogy a tantermek mindig naposak legyenek s hogy az iskola falait évenként legalább két­szer bemeszeljék, a padlót pormentesítő sze­­ rekkel kell bevonni, gondosait kell takarítani, az ablakokat minden óra után ki kell nyitni, a tanító ne engedje, hogy a növendékek hi­deg vizet igyanak, minden szünetet a szabad­ban töltsenek a tanulók, a tornászást szabad­ban kell végezni stb. Ha a rendelet minden pontját szigorúan végrehajtják az iskolában, bizonyosait kevesebb lesz a tüdővészes gyerek. A miniszter ezzel a rendeletével kiérdemli a szülők háláját. — Tisza István gróf városunkban. Tisza István gróf pénteken reggel 7 órakor Szeged felöl jövet, városunkon át külön vonattal Makó felé Nagyszentmiklósra, gróf Nák­ó birtokára utazott. Az ex-miniszterelnök az indóháznál, mig a gép vizet vett föl, kiszállott s a kör­nyékbeli gabonát nézegette. Erre az épen ott jelen volt Barna Mihály pénztári ellenőr szol­gált informáczióval, melyet a volt miniszter­­elnök figyelmesen meghallgatott. Tisza még a helyi viszonyokról kérdezősködött s kedélyes bucsuzás után tovább utazott. — Vacsora dr. Ernyei István tiszteletére. A »Kereskedő ifjak egyesülete«, ez az ifjú, de agilitásban sok társaskört felülmúló, mű­­kedvelésében és szereplésében általános rokon­­szenvvel kísért egylet, folyó hó 15-én, szom­baton este 9 órakor, elnöke, dr. Ernyei István főgimnáziumi tanár tiszteletére társasvacsorát rendez, melyen egy teríték ára 2 korona. Az egyesület ekkor szenteli föl uj helyiségét. — Az aláírási ivek már kibocsájtattak. — Kinevezés. Mint bennünket értesítenek, Ő Felsége a király dr. Dobosi Márton főidői­ket, honvéd tartalékos orvos-helyettest, a sze­gedi 5-ik honvédgyalogezredhez tartalékos se­gédorvossá kinevezte. — Ügyosztályok ügykörének változása. A városi tanács a közigazgatás ügymenetének kapcsolata folytáni egyes ügyköröket mis osz­tályokhoz utalt. A pénzügyi ügyosztály veze­tője tegnap délután 4 órakor vette át a ka­pitányságtól az összes út — mezőrendőri — és vízügyeket.­ — Háziipari tanfolyam. A földművelésügyi minisztérium néptanítóknak a háziipari gya­korlati ismeretek elsajátítására gyakorlati kur­zus rendezését határozta el. A kurzust Kecs­keméten rendezik, augusztus 1-én kezdődik és egy hónapig tart. A tanfolyamra városunkból — ösztöndíjjal Faragó Sándor és Kolumbán Bertalan tanítókat vették fel. — A tartalékosok behívása. A sorra kerülő tartalékosokat mostanában hívják be nyári gyakorlatra. A hadkiegészítő parancsnoksá­goktól a polgári katonai ügyosztályhoz ér­kező behívókat rendre kézbesítik a tarta­lékosoknak, a­kik természetesen kötelesek bevonulni a gyakorlatra. E behívások foly­tán az a hír terjedt el a közönség körében, mintha a póttartalékosokat hívnák be bizony­talan időre. Ez a hir téves és sietünk konsta­tálni, hogy idáig még sem a szoldateszka, sem az uj kormány nem merészkedett. — Egyháztanácsi gyűlés. Az ev. ref. egyház f. hó 10-én délelőtt tartotta meg Pap Imre lelkész elnök és Juhász­­Mihály főgond­nok elnöklete alatt július havi presbyteri gyűlését. A gyűlésen igen sokan jelentek meg a presbyterek, a­mi, bizonyára a tárgysorozat­ban felvett igen fontos dolgoknak tulajdonít­ható. Elnök a gyűlést megnyitván, a kölcsön­kérők ügyének tárgyalása után bejelenti, hogy Barta János és Krizsán Imre presbyterek el­haltak, Kiss Bertalan pedig e tisztéről lemon­dott s ezek helyett a póttagok közül hívtak be s a meg is jelent ifj. Nagy Sándor és Kristó Pál a presbyteri esküt azonnal letették és elfoglalták helyüket. A gondnokság azon javaslatát, hogy a pénztárat biztosítsák, mivel a pénztárban heverő pénz nincs, nem fogadta­­el az egyháztanács. Elhatározta az egyház­tanács, hogy 4090 példány egyházi adókönyvet nyomat s ennek összegében 100 koronát ki is utalványozott. Elnök bejelenti, hogy Tomka Károly hertelendi-fal­vai lelkész, ki 51 évet töltött a lelkészi pályán, 77 éves korában el­hunyt. Családjához az egyház részvétlevelet küld. Ezután még nagyobb sajnálattal és szo­morúsággal jelentette be az elnök Karancsi Dániel lelkész halálát, bejelentette, hogy az egyház nevében a családnak kifejezte részvé­tét, továbbá az egyháztanács utólagos jóvá­­­hagyása reményében a harangoltatást díjtala­nul eszközöltette, az egyházi épületekre gyász­lobogót tűzetett, az új templ­­ubin a szószé­ket, úrasztalát és az első­ padokat gyászp­isztó­­­val vonatta be, a koporsóra koszorút helyezett s végre a temetést — mivel az a lelkészeknél szokásos — az egyház költségén teljesittette. Miután az egyház m­áes­­sz elnök ezen intéz­kedését helybenhagyta, felolv­astat­ott és tár­gyalásra tűzetett ki az elhunyt lelkész, h­elyé­nek miként le­töltése tárgyában készített bizottsági javaslat és az ide vonatkozó egy­házi törvény. Ezeknek alapján az egyház­­tanács S­­eremlei Sámuel h. elnöklelkész elnök­lete alatt—mivel Pip Imre lelkész a gyűlésen mint espiresi megbízott volt tel­e — elhatá­rozta, s ehhez az esp­ires is hozzájárult, hogy időközi lelkészül 1800 korona évi fizetés, az iparos tanoncziskolai vallástanítási 160 korona és a canonica órákért esedékes 36 korona dij mellett Nagy Ferencz eddigi segéd­lelkés­zt alkalmazza ; később ezen álló n ist­ren lézere­sen betölti s ha Sustoba templomot építtet, a megválasztott rendes lelk­ész oda fog át­helyeztetni, itt pedig 1600 korona mellett káplánságot szervez; a családnak átengedi a már levágott terményeket s az októberig esedékes és már kivett fizetést, a lakásban is meghagyja a családot 50 korona havi lakbér mellett. A le nem takarított termény, mint pl. a kukoricza, az egyházé marad. Kun­t adottá az egyháztanács, hogy ha az egyházmegyei és egyházkerületi gyűlés ez intézke­dést helyben­hagyta, azután fog intézkedni a lelkészválasz­tás ügyében, a­mikor kisebb fizetés mellett, mint a Karancsi D. fizetése volt, rendes lel­készt választ. Az idő előrehaladván, a gyűlés folytatása d. u. 4 órára halasztatott, melyről, lapunk jövő számában értesítjük olvasóinkat. — Jön a locsoló­kocsi ! . . . Mennyire irig­ylünk titeket tanyai lakosok, akik nem tudjátok,­­ mit jelent az: „jön a locsoló-kocsi! . . .“ Mert ti bizonyosan azt gondoljátok, hogy a locsoló-kocsi nyo­mán egy-egy darab Tátrafüred fakad s bizonyára arra a gondolatra jöttök, hogy mily jó volna a városban az Andrássy-utczán lakni, a­hol gyakran jár a locsoló­kocsi ... Mi városbeliek jobban irigylünk titeket, a miért soha sincs részetek ebben s a tanyai tiszta szellő enyhíti körülöttetek a hőséget. Nekünk a városban nincs enyhítő szellőnk — ez nagy baj , de van utczai locsoló­kocsink s ez még nagyobb baj ! . . . Mert vala­hányszor kimerészkedünk esténkint az utczára, hogy a reménybeli hűs levegőt szívjuk, mindannyiszor el­­kárhozva (mert rengeteg sokat kell káromkodnunk) térünk otthonunkba s mindanyiszor egy-egy lépéssel­­ közelebb jutunk a tüdővészesek szanatóriumához . . . Mikor gondtalanul kilépünk az utczára este, néma­­ csönd vesz körül bennünket. Az utcza porára nézünk s elgondoljuk, mily jó volna, ha lenne locsoló­kocsi, , a mely a forró utczai port lehűtené s ezzel is eny­hülne a levegő. A gondviselés az ember gondolatát nyomon követi s im hirtelen megjelenik a locsoló­kocsi­­ . . . A csendes utcza képe egyszerre meg­változik : minden ember futásnak ered, mintha tűz ütött volna ki s mindenki fedél alá menekül a locsoló­kocsi elől . . . Mert a­hogy a­­locsoló­kocsi végig száguld az utczán, olyan óriási porfelhő támad, hogy teremtett lélek ki nem bírja az utcza levegőjét­ ilyen­kor, mert orra, szája, tüdeje megtelik a testet ölő porral. A gyermekek, a­kik fürgébbek az öregebbek­nél, tehát hamarabb észrevesznek mindent, előre figyelmeztetik a papákat és a mamákat : — Fussunk, mert jön a locsoló­kocsi ! . . . S tudod-e kedves tanyai polgártársam, hogy mi a legkegyetlenebb az egész dologban ? Az, hogy mi ezért a gyönyörű mulatságért évenként fizetünk hét­­nyolc­ vagy tízezer koronákat ... — Már egész totalizátor fejlődött ki a locsoló­kocsi körül. Ugyanis többen fogadást kötöttek, hogy ők kibírják az utcza levegőjét akkor is, a mikor a locsoló­kocsi jár . . . S ment a fogadás : 1 korona 100 ellen. De a szeren­csétlen vállalkozót még mindig a mentőknek kellett az utczáról elszáll­itani . . . — Kirabolták a­­­imnázium régiségtárát. Tegnap reggel szenzácziós betörés hire terjedt el Hódmezővásárhelyen. — Betörtek a főgim­­náziumi régiségtárba ! Mondta a hír. És való­nak bizonyult. Tölcsért­ István tanár, a régi­ségtár őre vette észre a betörést hétfőn reg­­­gel 8 órakor, a­mikor szétnézni felment. A régiségtár a gimnáziumi épület II. emeletén a lépcsőcsarnokból nyílik. Az érmek erős üveg­szekrényben vannak kirakva. Ezek voltak fel­törve s valamennyi arany­érem hiányzott. A rögtön értesített rendőrség már néhány percz múlva megkezdte a nyomozást és a helyszínen szemlét tartott, melyen megállapította, hogy a tettes álkulc­csal nyitotta ki az ajtó Werth­eim zárját s úgy hatolt be. Hozzávetőleges számí­tással több mint kétezer korona értéket tol­vajolt el. A gimnáziumi, szolgák előadásából m­egállapittatott, hogy egy 18—19 év körüli, jó ruhába öltözködött egyén járt tegnap reg­gel a gimnázium folyosóján, a betörést is ő követhette el.­­ A rendőrség telefonjánesítése alapján a szomszédos hatóságok is nyomozni kezdtek. Még déli 12 óra előtt megjött Sze­gedről a válasz, hogy ott délelőtt, a Somogyi zálogházban érmeket akart beváltani egy fiatal egyén, de gyanús volt nekik s a rendőrségnek jelentést tettek, közben azonban az ifjú neszét vevén a dolognak, megugrott. A rendőrség tovább nyomoz. A gyanúsított ifjút ismeri, nevét azonban a bizonyosságig el kell hall­gatnunk. — ■ Útlevél. Dr. Szabó Elemér városi al­jegyző tanulmányút és szórakozás czéljából Európába. — Aradi Károly napszámos pedig munkakeresés czéljábó! Amerikába érvényes útlevelet kapott a rendőrkapitányi hivataltól. — Miniszteri leirat a kéménysepretési szabályrendelet ügyében. Mint ismeretes, a juv. havi törvényhatósági közgyűlés utól­ag tár­gyalta a kéménysepretési szabályrendelet mó­dosítását. Mivel azonban a többség a kor­mányt inparlamentáris a­lapon állónak minősí­tette, kimondta, hogy ily kormánytól nem kér és nem fogad el semm­­t, miért is a szabály­rendelet-tervezetet nem terjeszti föl. Tegnap azután rendeletben hívta fel a hatóságot a ke­reskedelemügyi miniszte­r, hogy a szabályren­deletet terjessze föl. — Rákóczi-ünnepély. Az 1705-ik esztendő szeptemberének 12 ikétől, a következő hónap 2-ikáig tartatott Nógrád­ megyében, II. Rákóczi Ferencz fejedelem vezetésével, Nagyszécsény­­ben a rendi országgyűlés. Ennek a nagy ese­ménynek 200 éves fordulóját ez év szeptem­­ber 12-én üli meg országos ünnepség kereté­ben a vármegye. Erre a ünnepélyre városun­kat is meghívta a vármegye törvényhatósága. — Szünet a mázsaháznál. A városi tanács szombati ülésében kim­ód­a, hogy a nyári délutáni szünetet a mázsaházi jár­atirói hiva­talra is kiterjeszti. Július és augusztusban te­hát délutánokon a mázsaházi jár­atirói helyi­ségben hivatal nem lesz. — Merénylő pínczer. Vasárnap este al­­konyattájban a szolgára t­­evő tűzoltó ellen gyil­kos merényletet követe­l el a Hódi Pál utczai laktanya előtt egy garázdálkodó ittas pinczér. Sinkó Sándornak hívják,­­20 éves és Csongrád­­ra való. Apró kis emberke, nem néz ki belőle olyan rettenetes virtus. Vasárnap este részeg állapotban haladt a H­di Pál­ utczán keresz­tül, dalolt, kiabált s mindenkibe belekötött. A járókelők kitértek előle s ő ment tovább. A tűzoltó laktanya előtt a tűzoltó őrszem csendre intette az ittas kis embert, mire az rettentő dühbe gurult s bicskát rántva ráro­­hant a tűzoltóra. Dulakodás közben annak jobb keze fejét­ megsebezte. A tűzoltók a dü­­börgő embert megfékezték s átadták a rend­őrségnek. Kihallgatása után hazatolonczolták a részeg pinczért s ügyét — hatósági személy megsértése miatt — a királyi törvényszékhez tették át. — Találtatott. A vásárban egy üres zsá­kot találtak. A kapitányi hivatalban átvehető. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY 3

Next