Hódmezővásárhely, 1915. március (45. évfolyam)

1915-03-02

1915. Március 2 Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth-tér, ev. reform, templombazár. Lapzárta éjjel 12 órakor. Telefon­szám 85. E­g­y­e­s szám ára 4 fillér. 45-ik évfolyam. Kedd p­olitikai napilap. Előfizetési árak: Helyben: Vidékre: Negyed évre 1 K 60 Negyed évre 3 K 20 Fél évre 3 K 20 Fél évre 6 K 40 Egész évre 6 K 40­­ Egész évre 12 K 80 Felelős szerkesztő: Toth Antal. Legújabb: A német-francia harctér. Berlin, 1915 március 1. A nagy főhadiszállás jelenti : A nyugati hadszíntéren Vervic­­qunal, Lillétől északra egy angol légi járművet tüzelésünk leszál­lásra kényszeritést. Arcvonalunk egy részén a francik ismét, mint már néhány hónappal ezelőtt tették, oly lövedékeket használ­tak, amelyek robbanáskor bűzös és fojtó gázokat fejlesztenek, kárt ezzel nem okoztak. Champagnei hadállásaink ellen tegnap legalább két hadtest több támadást intézett. Az előretöré­seket heves közel­harcok után mind visszavertük. Az Argonokban két aknavetőt zsákmányoltunk. Az Argonok ke­leti széle és Vauquois közt a franciák tegnap ötször kísérelték meg az áttörést, a támadások az ellenség súlyos veszteségei mel­let meghiúsultak. Azokat a hadállásokat, amelye­­ket Badouvillertől keletre elfog­laltunk, az ellenség visszafoglalási kísérletei ellenében tegnap is meg­­tartottunk. Keleti hadszíntéren az oroszok­­nak Lonzától északra és Ostrolen­­kától északnyugatra ellenünk in­tézett támadásait visszavertük. Különben lényegesebb jelente­ni való nincsen. Megint Uzsoknál próbálkoznak az oroszok. A p­arcvonalról érkező hírek szerint tegnap Galíciában az uzsoki hágó táján az oroszok nagy hevesességgel újra és újra táu­­d­ásokat kíséreltek meg. Hő­siesen küzdő csapataink az ösz­­szes támadásokat könnyen és az ellenségnek véres vereségeket okozva visszautasították. Az oro­szok igazán nem kímélik csapa­taikat. Minden igyekezetük a­­zonban mindenütt csak nagy veszteségeket eredményez részük­re. Amerika fenye­geti Angliát. London, febr. 28. A Central News írja : Tegnap Wilsontól ú­­jabb jegyzék érkezett, amely i­­gen szigorú javaslatokat tartal­maz, ha Anglia bármiképpen a­­karná akadályozni amerikai é­ Lelemnek Németországba szállí­tását. Franciaország­­.150.000 embert vesztett a hábo­rú alatt. Berlin, febr. 28. A Kreuzzei­­tung közli : A francia hivatalos veszteségi rajtszám­ok szerint, a háború első hat hónapjában a francia hadsereg veszteségei a következők : 250 ezer halott, 300 ezer súlyos sebesült, 400 e­­zer könnyű sebesült, akik­ kö­zül 1 a legtöbb vagy visszatért, vagy a legközelebb tér vissza a harctérre ; végül 200.000 hadi­fogoly és eltűnt katona. Kicserélik a fog­ságba jutott an­gol és német or­vosokat.­ ­ Rotterdam1, febr. 28. Az angol és német kormány között meg­egyezés jött lére, amelynek ér­telmében a polgári és később a katonai orvosokat, akik fogság­ba kerültek, ki fogják cserélni. a csendes társ. Milánó, febr. 28. A Secole ír­ja : Be van bizonyítva, hogy egy angol-francia hajóraj hónapok óta támaszpontot talált a Dar­danellák ellen intéző operáció­ra egy, görög szigeten. Német­ország és monarkiánk kérdé­sére Görögország kijelentette, nemi áll módjában a dolgon vál­toztatni. ’ ' Orosz katonák női ruhában, Bécs, febr. 28. Az orosz harc­mód jellemzésére felemlítjük hogy az utóbbi időben orosz katonák nőknek öltözve, jó megfigyelő pontokról lőttek csapatainkra. Az álruhába va­ló öltözésnek ez az eddig még nem gyakorolt módja, mely­­lyel az orosz sereghez tartozók asszonyruhát használva igye­keznek­­az ellenséget megtévesz­teni, bizonyára nem szolgál di­csőségükre. A női ruhában lé­vő elfogott orosz katonáknak ezra hadicselet nem fog dicső­­gére szolgálni. Természetes, hogy minden ellenséges kato­nát aki ilyen férfiúhoz nem méltó ruhában kezünkbe ke­rül, agyonlövünk. H­adseregfőparancsnokság. Hogy kell élnünk aratásig. Igy túl utolján, tavasz kez­detén, még békeidőben is meg­lehetős nehéz gondot szokott okozni ez a minden évben visz­­szakerülő töprengő kérdés : Hogy leszünk ki újig? Mennyivel­­aggodalomkeltőbb ez a felsóhajtás most, mikor a megszokott, rendes szűkös ál­lapotban felül még a­­háborús i­­dőkkel mindenha együttjáró ín­séges napok ríme is ijeszget bennünket. Pedig hát nem kell megijed­nünk.­­Ahogyan kiteleltünk ed­dig bátran kimondhat­juk minden nagyobb nyomorú­ság nélkül , azonképpen mer­jük állítani, hogy Isten segítsé­gével, ha nem is zsíros nagy, jólétben, de éhség, koplalás nél­­kül kibírhatjuk aratásig, ha magunk is úgy akarjuk, na denki takarja, ha minden itt­honmaradt ember a nap min­den óráján ehhez a szigorú pa­rancshoz igazodik . Ezt az or­szágot ennek az országnak a népét sem időjárásnak, sem semmiféle ellenségnek kiéhez­tetnie nem szabad ! Ebben az országban nem veszhet é­­hen senki. Ebben az országban meg kell, hogy legyen minden­kinek a maga mindennapi ke­­nyere. Nem sok, csak éppen amennyi szűkösen elég. Minden étkezéshez egy-egy, karéjka. Ahogyan hadbavonult vére­inknek csak egy jelszavuk van : Győznünk kell ! és Hindenburg e minden idők legnagyobb had­vezére, bízvást­aállítja, hogy, győzünk is, mert nekünk jobb az idegrendszerünk mint az ellenségeinkké , ugyanúgy az itthonmaradt dologtevő népnek pedig szintén arra legyen gond­ja, hogy a megélhetés tépelő­­déseitől senki, se maga se más, el ne veszítse a fejét. Mindenki akarjon élni s akarja, hogy a szomszédja is éljen. Tehát csak akarat kell. Nagyon erős aka­rat. Segítse mindenki egymást, hogy mindenkinek meg­legyen a mindennapi kenyere. Hogyan kell ezt akarni ? Erre is Hindenburg vezér acélidegzetű nemzetétől vehe­tünk példát. A ném­etek törvénnyel, ható­sági és társadalmi intézkedé­sekkel rákényszerítik önmagu­kat a szigorú takarékosságra, beosztják a készleteket úgy, hogy akinek merőben üres a a kamarája, Németországban még az sem fog éhezni. Lesz mindenkinek kenyere. Bizony, nem fehér, de lesz. Bejláírta a német sajtót mos­tanában egy csudálatos szép írasmű, mely valóságos him­nusza, tízparancsolata, és kis­kátéja ennek a zordon, kato­nás kiáltásnak : Muszáj ke­ny­érnek lenni! Kivonatosan igy szól emez hás: Németország (monda­tjuk Magyarország is) egy egész el­lenséges világgal áll szemben, amely meg akarja őt semmisí­­teni. Diadalmas dicső serege­inket nem tudja letéperni. Hát mint egy­ ostromlott várat, ki akar bennünket éheztatni. Ez sem fog neki sikerülni. Miért nem ? Azt, mert elég kenyérmag van az országban, hogy aratásig kibírja a lakos­ság. Csak nem szabad prédálm, pazarolni. Ne etessétek marháitokat a­ kenyérnek gyümölcsével. Takarékoskodjatok a kenyér­ rel, hogy ellenségeink kaján re­ ménye szégyenné váljon. Legyetek tisztelettel a min­­­dennapi kenyér iránt. Akkori mandig lesz belőle nektek,­­akár­meddig tart is a háború. Erre nevelj­étek gyermekeiteket. Ne vessetek meg egy darab kenyeret sem azért, mert már­ ifj. SZÁNTÓ JÓZSEF FÉRFISZABÓ cégnél a katholikus templommal szemben katonáknak jó tiwiny nadrág rendelhető, báránybőr mellények készen kaphatók 20 koronától fejebb

Next