Magyar Nemzetőr, 1920. január (50. évfolyam)
1920-01-06
t hivatalos titok feltárásával tudnám kimutatni. Nagyon természetes, hogy törvény elé fogom állítani, de remélem, hogy ez elől nem fog ama bizonyos trikolor védelme alá menekülni. Eljárásának méltó megítélését a jóizlésű közönségre bízom. Egyébként egyénileg most már e felől az a véleményem, ami boldogult emlékű unokabátyjáé volt, aki a rokoni kötelék dacára még az érintkezésre sem méltatta. Mattyasovszky főkapitány. Szakadás a magyar szociáldemokrata pártban, Debrecen, január 4. A Földmunkások és Kisgazdák Szövetsége, mely eddig egyik legerősebb szakszervezete volt a szociáldemokrata pártnak, december 21 én tartotta Budapesten idei kongresszusát, amelyen 116 község küldöttei vettek részt s amelyen kimondották, hogy kilépnek a nemzetközi szociáldemokrata párt kötelékéből s megalakítják a Földmunkások és Kisgazdák Országos Pártját. A kongresszust, mint elnök Takács József, a Peidl kormány földmivelésügyi minisztere nyitotta meg. Társelnökök voltak: Laskai Mihály, Kalmár Imre és Rajki Sándor. A napirend első előadója Csizmadia Sándor, a szövetség elnöke volt, aki hangoztatta, hogy az egybegyűltek kétszázezernél jóval több szervezett munkást képviselnek, akik az ország legszegényebb munkásai közé tartoznak. Azután rámutatott arra, hogy a bolsevisták rázúdították az országra a kommunizmust, mely a földmives munkások közül is sokat juttatott bitófára. A szociáldemokrata párt ellenkezésbe jutott önmagával, megtagadta elveit, programmát, tehát a földmives munkásság ilyen pártban nem hajlandó többé, mint alárendelt szakszervezet bennmaradni. Ezért javasolja, hogy a földmunkások váljanak ki az ipari munkások szociáldemokrata pártjából s alakítsák meg önállóan a Földmunkások és Kisbirtokosok Pártját. Csizmadia indítványát a kongresszus egyhangú lelkesedéssel elfogadták s ezzel végleg befejezetté vált a földmunkások szakszervezetének a szociáldemokrata pártból való kiválása. Végül a kongresszus kimondotta, hogy a Választásokon a párt csak abban az esetben vesz részt, hogyha garanciát lát arra, hogy teljes egyéni és politikai szabadság lesz. lefoglalt milliók. Vanderbilt Gladys vagyona. Miss Gladys Vanderbilt, aki tudvalevőleg Széchenyi László gróffal kötött házassága révén lett nevezetes, igen sok kellemetlenséget köszönhet annak, hogy Magyarországgal ilyen módon nexusba keveredett. Az amerikai milliárdos leánya tudvalevőleg, amikor feleségül ment Széchenyi Lászlóhoz, elvesztette az amerikai polgárjogát és magyar állampol- Az Egyesült Államok zőtt voltak a Vanderbilt Gladys milliói is. A proletárdiktatúra aztán újabb kellemetlenséget hozott Gladys Vanderbiltnek. A vörös garázdálkodás Széchenyi Lászlóékat sem kímélte meg. Az Andrássyúton levő Széchenyi-palotát a diktatúra urai lefoglalták és a benne levő nagyértékű bútorokat, műtárgyakat és egyéb drágaságokat szabad prédájára bocsátották a betolakodott proletárnagyságoknak. A négy és fél hónapos proletáruralom alatt rengeteg értéket hordtak szét a palotából, a bútorok nagy részét eladták és a vagyont érő éléskamrát elharácsolták. Széchenyi László természetesen nem nézte végig ezt a garázdálkodást, mert feleségével együtt, még a Károlyi uralom bukása,kor Svájcba költözött. Mint értesülünk Gladys Vanderbilt egyelőre nem is szándékozik viszszatérni MagyarországraA régiben indult el Amerika felé, hogy meglátogassa New PoDon sajtó édesanyját, egyben pedig eljárást indított legfoglalt vagyonánák visszaszerzése érdekében és elhatározta, hogy addig nem is hagyja el az Egyesült Államokat, amíg sok száz millió vagyonának megint nem jutott birtokába. . I ■ ' •' 1 ■ - -' A megrendszabályozott színházi közönség' Mikor a függöny legördül, Temesvárról jelentik : A fáncházbajáró közönség egy részérték a legtöbb városban meg van az a rossz szokása, hogy nem várja be az előadás végét, hanem az utolsó jelenetek alatt tömegesen hagyja el helyét és a kijárat felé tódul. Ez természetszerűleg nem mehet végbe lárma és zaj nélkül. A székek csapkodása, a lábak topogása a szőnyegmentes padlón zavarja úgy az előadó művészeket, mint a közönség műélvezését. Ez az anomália úgy látszik meg volt Temesváron is és minthogy a pisszegés és csendreintés más módjai nem jártak a kívánt eredménnyel, az ottani rendőrfőnök most szigorú rendeletet bocsátot ki a színházi előadások megzavarói ellen, melynek rendelkezéseit talán nálunk is életbe lehetne léptetni. A rendelet egyébként így szól: Közegeim azon tapasztalatot tették, hogy a közönség a színházi előadások alkalmával a színházban nem várja be az előadások teljes befejezését, hanem az előadás vége felé, az utolsó jelenet alatt nagy száramai helyét elhagyja és tömegesen eltávozik. Eltekintve attól, hogy ezen eljárás az előadások rendes menetét zavarja és a helyén maradó közönség műélvezését sérti, rendészeti szempontból sem engedhető meg ezen eljárás, mert a sötét nézőtérről történő tömeges távozás és a kijárat lépcsőin az előadás végének a megvárása tolongást és fejetlenséget idézhet elő és komolyabb következményekre adhat alkalmat. Erre való tekintettel felhívom és figyelmeztetem a közönséget, hogy a színházi látogatás alkalmával mindenki várja be az előadott darab teljes befejezését, a függöny legördülését, mert közegeimet utasítottam, hogy az ezen rendelethez alkalmazkodni nemakaró egyének ellen nyomban járjanak el. MAGYAR NEMZETŐR 1920 január 6 » •'90 .M Nagy tüntetések Berlinben a császár mellett. London, január 3. Az Evening News megerősíti azt a hírt, hogy Németország és Oroszország között egyezmény jött létre, amelynek értelmében Németország az oroszokat katonailag segíti, míg a bolsevisták kötelezték magukat, hogy Németországban nem űznek semmiféle propagandát. Berlin,január 3.. A Wilhelmstéren véres összeütközés volt a monarchisták egyik népgyűlése alkalmával köztük és a köztársaságiak között. A monarchisták vereséget szenvedtek. A nyugalmat a katonaság csak késő éjjel állította helyre. Ez alkalommal Vimposexcsászár és Ludendorff és Tipitz között titkos levelezést fedeztek fel, amelyet elkoboztak és Noske hadügyminiszternek adtak át. Berlin, január 3 Újévkor egész Németországbananarchista tüntetések voltak, a kormány azonnali letartóztatását és Vilmos trónraültetését követelve. Bécs, január 3. A porosz nemzetgyűlésen Heine belügyminiszter a baloldali képviselőket anarchistáknak és összeesküvőknek nevezte. Nagy botrány tört ki. A képviselők egymást szidalmazták és Heinére papírt és más tárgyakat dobáltak. A rendet csak a katonaság tudta helyreállítani. Számueily milliói. A budapesti államrendőrség már a diktatúra bukása után nyomozást indított abban az irányban, hogy a népbiztosoknak hol és merre"lehetnek, rejtett pénzkészleteik, különösen nagyon érdekelte az államrendőrséget Számueily népbiztosnak összeharácsolt pénze. Számuely szüleinek lakásán, Nyíregyházán egy 8500 ezer koronáról szóló elismervényt találtak. Ezen az elismervényen az aláírás csak annyi volt: Wohl. Most Győrön letartóztattak egy Wohl Márton nevű vállalkozót, akiről megállapították a detektívek, hogy Bruck Királyhida és Komárom között a proletárdiktatúra idején az automobilforgalmat bonyolította le. Házkutatást tartottak nála és 1e alkalommal 3.400.000 korona készpénzt találtak nála. Wohit Budapestre szállították. Wohfinak több rokonát is őrizetbe vették, ezeket addig tartja fogva a rendőrség, míg meg nem állapítják, hogy mi történt a még hiányzó ötmillió koronával. A rendőrség még abban az irányban is kutat, hogy az Ausztriában élő kommunisták pénzügyeit nem-e a győri automobilvállalkozó bonyolította le. Akik a szomszédba mentek egy kis alkoholért. A bukaresti »Chemarea« írja : A »Chicago tribune«-aíra olvassuk, hogy az amerikaiak ezernyi ezer számmal utaltak a karácsonyi ünnepek eltöltésére Kanadába, ahol a háború alkalmából életbe léptették a szeszesital-tilalmat már megszüntették. A Kanadába vezető utakat «íz meg száz automobil lepte el,amelyek helyenként a forgalmat megakasztották. Pestis jörvény Ukrajnában« A »Dimineata« írja: A Dnyeszter balpartján, Hotin környékén a hivatalos megállapítás szerint nagyszámú pestis eset fordult elő. A közegészségügyi szolgálat igazgatója jelentette a belügyminiszternek, hogy Ukrajnában borzasztóan pusztít a pestis és hogy a Dnyeszterhez igen közel fekvő falvakban is sok megbetegedés történt, melyek 24 óra alatt halállal végződtek. Az egészségügyi igazgató a fenyegetett helységekből jelentéseket kapott a közegészségügyi közegektől s ezek alapján nem titkolja, hogy igen súlyos bubópestis járványról van szó. Nem lehet megállapítani, hogyan jutott el a járvány Ukrajna délnyugati részében, melynek a kiindulási pontjai rendszerint a kikötők, ahol a borzasztó betegség csíráit magukban rejtő patkányok révén jut el a szárazföldre. Eddig egy eset sem fordult elő Románia területén s az óvintézkedések is megtörténtek a behurcolás ellen. Forgalmi zavarok Mágocson. A vízbajok következménye. Az egyre növekvő, szűnni nem akaró vízveszedelmek nemcsak a bizonytalan és fenyegető jövőre nézve töltenek el bennünket aggódással, mert káros hatásukat már momentán is éreztetik. A mágocsi erdők kitermelése alkalmával sok ipari feldolgozásra alkalmas fát is kidöntöttek, melyeket természetesen nem fognak tüzelési célokra fordítani. Ezeknek az úgynevezett »röng« fáknak beszállítását a város saját igaerejével akarja végezni, mint ahogy már egynéhány fuvar be is érkezett. Ma azonban üres kocsival jöttek haza a fogatosok és a Reich Ede főmérnök előtt kijelentették : — Nem lehet a fát kocsira rakni, mert a fakadások következtében teljesen vízben állanak ! Történetesen a kivágott fa derekakat nem hasábozták föl, hanem kidöntötték a féldre, amelyet most víz lepett el. A röng fák leszállításával tehát a fagy beálltáig várni kell a városnak. a vásártér korlátfái. Elraktározzák jobb időkre. Mint már megírtuk, a vásártér korlátfáit, amelyek tüzelésre is alkalmasak, az éjszaka leple alatt irgalmatlanul lopkodták. Több százra megy már azoknak a karóknak a száma, amelyek egyegy tolvaj tűzhelyén hamvadtak el. A kilátások tehát nem a legbiztatóbbak voltak a még megmaradt karok biztonságát illetőtkg Itt . A városi mérnökség jelentésére a tanács elrendelte az oszlopok és karok, nemkülönben a korlátabroncs vasakrok^közül az ép^^ben ma-