HOLMI, 1997 (9. évfolyam, 1-12. szám)
6. szám - FIGYELŐ - Domokos Mátyás: „Rendszerváltás” a HÉT ÉVSZÁZAD-ban? (Hét évszázad magyar költői)
jeles, annak nincsenek méretei.” Utána pedig mindenki azonnal számolni kezdi, ki hány verssel és verssorral szerepel a gyűjteményben, s ha lehet, még izgatottabban számolja azt is, hogy mennyivel szerepel a másik, a többi. S ezt kezdem számolni mindjárt én is, mert a szerkesztők is ezt számolták: „mindhárman gondosan mérlegeltük, kiket hány verssel, oldallal szerepeltessünk”. Ha ugyanis az ilyen nemzeti antológiákat úgy tekintjük, mint a magyar költészetről az örökkévalóság magasából készült légi felvételeket, akkor az értelmezés szempontjából elengedhetetlenül fontos tudnunk a méretarányt, a „léptéket” is. A költők egymáshoz való viszonya bizonyos értelemben számokban is kifejeződő viszonyrendszer, és zsigeri erővel sugall egyfajta értékhierarchia-felfogást. Ezzel természetesen lehet vitatkozni (vitatkozik is vele mindig mindenki), de igazi zavar akkor támad, az olvasó és a kritikus esztétikai érzéke akkor kezd tiltakozni, amikor olvasás közben szinte költőnként azt tapasztalja, hogy olyan térképfelvétel alapján kellene tájékozódnia, amelynek minden négyzetcentiméterén belül változik a lépték. Az új antológia permanens lépték- és mértékváltásait legfeljebb az idézett szerkesztői rabulisztikával lehet magyarázgatni, de elfogadtatni semmiképpen. Ebből a szempontból mint minden antológiának, a mostaninak is a kortársi, tágabban: a XX. századi anyaga a legkritikusabb zónája, a versek kiválogatása és a költők - főként a „poéta minor”-ok - szerepeltetése ezen a területen a legvitathatóbb. Előbb azonban vegyük szemügyre a gyűjtemény meghatározó gerincét vagy, ha tetszik, a magyar költészet hét évszázadának hegy- és vízrajzi térképén a legmagasabb csúcsokat, ahogyan azok a korábban legterjedelmesebb gyűjteményben, az 1978-as kiadásban és a mostani, még terjedelmesebb, 1996- os kiadásban kirajzolódnak. Nézzük először a tíz legtöbb verssel szereplő költőt: A két névsor jóformán azonos, csupán Illyés Gyulát és Csokonai Vitéz Mihályt váltotta föl az új válogatásban Weöres Sándor és Kassák Lajos. De akárhogy is, gondolom, (majd’) mindenki egyetért abban, hogy ennek a tíz-tizenkét költőnek az életművei képezik a magyar líra Himalájáját: ők azok, akik - Babits szavával - kezet fognak az idő fölött egymással, s ha ehhez a névsorhoz hozzávesszük azokat a költőket, akik a jelenlegi kiadásban legalább harminc vagy annál több verssel szerepelnek (szám szerint tizenhét költő: Balassi Bálint, Zrínyi Miklós, Gyöngyösi István, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály, Juhász Gyula, Tóth Árpád, Füst Milán, Illyés Gyula, Radnóti Miklós, Vas István, Kálnoky László, Jékely Zoltán, Pilinszky János, Nemes Nagy Ágnes, Tandori Dezső, a teljes versanyag jó egyharmadát képező kb. 1500 verssel), akkor talán vitatkozni se érdemes arról, hogy valóban nagyrészt ezek a költők alkotják minden lehetséges és leendő magyar költői antológia megkerülhetetlen értékreprezentációját. De van egy másik számítás is, a terjedelmi, a sorszám szerinti. Ez pedig így fest: 1996-os kiadás Szabó Lőrinc (101) Babits Mihály (95) Ady Endre (90) Weöres Sándor (89) Petőfi Sándor (87) Kosztolányi Dezső (84) 1978-as kiadás Ady Endre (127) Petőfi Sándor (124) József Attila (111) Arany János(102) Illyés Gyula (95) Vörösmarty Mihály (70) József Attila (84) Arany János(75) Vörösmarty Mihály (72) Kassák Lajos (62) 1996-os kiadás Arany János (4740 sor) Babits Mihály (3770 sor) Petőfi Sándor (3600 sor) Weöres Sándor (3300 sor) Csokonai Vitéz Mihály (3200 sor) Szabó Lőrinc (3180 sor) Kosztolányi Dezső (2770 sor) Kassák Lajos (2670 sor) József Attila (2600 sor) Illyés Gyula (2550 sor) Vörösmarty Mihály (2320 sor) Ady Endre (2160 sor) Vas István (1990 sor) Szabó Lőrinc (68) Csokonai Vitéz Mihály (61) Babits Mihály (61) Kosztolányi Dezső (50) 1978-as kiadás Arany János(6500 sor) Petőfi Sándor (5570 sor) Illyés Gyula (5570 sor) Ady Endre (3900 sor) József Attila (3640 sor) Juhász Ferenc (3620 sor) Csokonai Vitéz Mihály (3420 sor) Vörösmarty Mihály (3320 sor) Benjámin László (2500 sor) Babits Mihály (2400 sor) Szabó Lőrinc (2200 sor) Vas István (2200 sor) Weöres Sándor (2200 sor) Figyelő •863