Hölgyfutár, 1850. január-június (1. évfolyam, 1-147. szám)

1850-01-31 / 26. szám

Budapest, 1850. , jan. 31. Előfizethetni Budapesten november 15-étől jövő március végéig 4 V2 hónapra 4 fr. 30 kr., 1850 ja­nuártól junius végéig félévre 6 for. Postán küldve november 15- étől jövő junius vé­géig 7 Vj hónapra 9 fr. 30 kr., 1850 januártól junius végéig fél évre 7 fr. 30 kr., helyben csupán Kozma Vazul nagykereskedésében a nagyhid utcai 671 sz. Takácsy házban , hol egyszersmind gyors közlés végett minden­nemű hirdetések is el­fogadtatnak , miktől Közlöny az irodalom, társasági Tulajdonos , művészet és divat köréből. Hagy Ignác, egy háromszor hasá­­bozott sorért négy e­züst krajcár fizettetik. Vidéken minden cs. k. postahivatal elfogadja az előfizetést,és a díjt bérmentesítés nélkül küldi föl, ha a levél borítékán megjegyez­­tetik,hogy,,h­­ r­­­a­p előfizetési díjt“ tartalmaz. ! ! ! E­­gyess­zám­ak ára egy ezüstgaras. (Megjelenik ünnep- s vasárnapokat kivevőn mindennap délután. Szerkesztőségi szál­lás: hatvani utcai Hor­­váth-ház, 3-ik eme­letben.) Lelkem erdő___ Lelkem erdő... rengeteg honában Oroszlányok laknak őstanyát. Hitvány népek hogy ha felzaklatják, Messzi zúgja rendítő dalát. Lelkem szellő... a virágok arcán Mint lehellet nyájasan kel el, Völgy öléből rónaságon által Ringató szerelmet énekel. Lelkem szélvész... bérd­ezőknek ormán Büszke cédrusokkal birkózik; Roppanásrn a lesodort fáknak Gyözedelmi dalja hangozik. Lelkem könycsepp.. . melly a hajnalcsillag Fényes pillantásán született, A midőn a bú a szép örömhöz Legelőször monda éneket. Lelkem tenger... az önkény hajóit Orkánokba dönti, meríti.... S fergetegdalával a világot Üstökénél fogva rengeti. — Lelkem hold a csendes éjszakában, És az égür egy üvegharang.... Hozzá ér a hold a büharanghoz — S dallá válik ajkamon a hang. Tóth Endre: levelek Saroltához. V. Január 25-­ i­k­é­n úgy látszik, hogy a bécsiek minél előbb akarnak átesni a rövid farsangon, olly mohón élvezik annak tarka örömeit. Isten látja lelkemet, nem irigylem a nép­től, hogy vigad : Oh, de lelkem beteg, s kit fognak ennek kifakadásai '') A IV. számú levél nem jutott hozzánk. — Sierk, megindítani? azokat bizonyosan nem, kik a mostani időt olly láncolni valónak tartják! S azért csak rajta, húzd meg te pá­rizsi magyar cigány azt a keringőt, meg azt a francia négyest; ne bizsulj, kiállja a magyar világos viradtig, csak úgy porzik, s kilóg még a bécsin is, kinek csak éjféli három óráig szabad keringeni. Csak egészségükre vigyázzanak önök , uraim és höl­gyeim ! Meg ne hű­tsék magukat valahogy, mert bizony kár volna, ha­ testükben kárt szenvednének, mellyet annyi viha­rok közt sikerült önöknek egy szebb jövendő, t. i. a táncterem számára épségben megtartani. — És azért éljen a haza , jud­he ! De mit irok én önnek Pestrül, midőn Bécsrül kellene írnom? A farsang mámora engem is elhódított; nem csuda, megesik ez józan emberen is illy általános bódításban ! Hol kezdjem, hogy siránkozó, bús kedélyemmel önt és az olvasókat ne untassam? Hát ott, hol e levelet megkezdtem: a farsang örömeinél! Isten neki, mit nem ir az ember most mindent össze, hogy unalmas ne legyen, és azután miről nem ír mindenről, mit néha híréből sem ismer , csakhogy czikkje iránt parányi érdeket bírjon gerjeszteni! úgy hiszem, hogy a farsangi vigalmak szemléjét alig kezdhetem érdekes, tárgyal, mint az udvari bálok em­lítésével. Gyakoriabbak és fényesebbek ezek, mint valaha vol­tak ; tegnapelőtt, úg­y gondolom, már az ötödik járta. Különösen megemlítendő, miszerint e vigalmakból tökéletesen szám­üzetvek azon hideg fest és ünnepélyesség, mellyek, mint a madridi udvar hagyománya, majdnem a legújabb időkig di­vatoztak, s csak az ifjú császár kormánya alatt kezdik nyo­masztó typusokat elveszteni, s e részben is, mint mindenütt, a mindent jótékonyan egyenlítő reformnak engedni. — A copf meghalt, s a fiatal császár életvidor környezete alig fog kedvet érezni, a boldogultal ismét halottaibul föltámasztani! Requiescat! Ha mulattatja önt, megírom rövideden , mikép szoktak hajdanában, t. i. az 1848diki március előtt, az udvari bá­lok megtartatni ? Egy udvari ismerősöm szivességébül bejutok a várbeli lovagterem karzatára, s nézői minőségben részt­­vettem egy udvari táncvigalomban. Hej, mit adott volna Hor­

Next