Hon és Külföld, 1841 (1. évfolyam, 1-105. szám)
1841-04-02 / 26. szám
ALAPITÁS SZERKESZTI SZILÁGYI FEIIcENCZ, professor. ------ELSŐ ESZTENDŐ. 11h. Félév. Kolozsvár. Pénteken április 2-ki§41. 26-(dik szám. Tartalom : Maros-Vásárhely rövid ismertetése. Népismertetés, lacao. Maros - Vásárhely Szabad királyi város rövid ismertetése. 3 Maros-Vásárhely sz. k. város fekszik jórészt Erdély kellő közepén, Maros - székben , a’ gyergyói Kárpát egyik délnyugotra lejtő bércze tövében, a’Maros vize mellett. Fekvése részint a’ Máros terén, részint valamivel magossabban, a’ hegy tövén, a’ nyugotról jövőnek meglepő ’s nagy városi tekintettel kedveskedik, a’ lakosokat pedig különösen frissséggel élteti. Alig van egy városnak is Erdélyben ily szép, egésséges fekvése, ’s gyönyörű vidéke.— Eredetéről, lakossai száján semmi emlegetés nem forog, a’ történetekből is nem sokat tudhatni, mi elég bizonyság, hogy régibb időkben nem vala valami fontos helység. Azonban már jóval a’ mohácsi veszély előtt Klarosszeknek főhelye, és mezőváros volt, hol néhányszor az egész Székelység nemzeti gyűlésre is öszvejött; hol különösen tartatott az az ökörvásár, melyen a’ Székelyek, királyaik koronáztatása, házassága, vagy elsőszülöttjek világra jötekor, azoknak ajándékul adatni szokott minden hat ökörből egy ökrét bevásárlották ’s megbélyegezték, miről neveztetett Székely-Vásárhelynek (Forum Siculorum) 's miről ma is egyik útszáját Baromvásárutszának hívják. A' sők század utolsó felén kezdve, az akkori országos avarok miatt, Törökök,- Tatárok,- Kuruczok,- Németek,- Hajdúktól 's a’ t. felette sokat szivedett, mikor is, maros-vásárhelyi lakos Nagy Szabó Ferencz kézirati krónikája szerént, amnyi népsége volt, hogy táborozásra rendesen 3—4 száz katonát állitott ki kebléből. Országgyűés is, a'ie-ik száz utolsó felén kezdve, több ízben tartatott M. Vásárhelytt, 's jelesen az is, melyen az erdélyi Rendeket örökre magasztaló vallásos szabadság egyenlősége, János Zsigmond fejedelem alatt 1571-ben, az unitária vallások is felvételével, megállítatott. Az ország 1 fejedelem iránti hív szolgálatiért, Bethlen Gbor fejed. 1616-ban szab. k. városi rangra emilte; de azon nemesi telkek, melleknek sírtok isi meg nem egyeztek királyi várossá létében, akkor is megmaradtak nemesi jogáikban, 's 3 Maros-szék törvényhatósága alatt; 's még ma is mind ezen telkek, számszerént 52. lakóikkal együtt Maros-szék törvényhatóságához tartoznak, egy nemesek hadnagyja alatt. Termékeny határa minden gabona nemét bőven ontja ; hegyei körülte szép erdőkkel vannak koszoruzva, bora is, már most nagy részint elhanyagolt szőlőhegyein, elég jó terem. Semmi más termésből ugyan nem, de borból, székelyföld természetének ellenére, már királyi várossá léte előtt is dézmát adott a’ fejedelemek, 's adja máig is a r. katholikus papnak, mely miként, ’s mikor ragadhatott fel a’ székely városra, ezt író sok utánjárása mellett is meg nem tudhatta. 26