Hon és Külföld, 1842 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1842-07-22 / 58. szám

idáig mostoha idők mnalmai terheltek, hálálkod­­va tekinthet e' csupra, mely B. Hunyadig ’s o­­dább, derültebb léget eszközölt számára. Álta­lánosan szállva a’ Marotlakicsup, egy választó­­vonal, a’ hideg és mérsékeltebb lég, a’ sovány és terméketlen föld között, melyen túl koráb­bi és tartósabb a’ tél , kűsebb és későbbi a’ ta­vasz , sovány és terméketlen a’ föld, mely ine­nét gyengén mivelve is jó gabonát terem. Vagy rövideden mint az iró is megjegyzé „Kalota­szeg szelidebb égalya részét kettéhasitja. A’ Marothegye közepén emlegetett Jézus­­dombja vagy Csillaghegy pedig, megváltjuk, újság előttünk. Domb hogy van, az igaz ; de hogy az névvel a’ Jézushércze lenne, hová az iró ál­lítása szerént a’ reformatio előtt Kalotaszeg hí­vei búcsúra jártak volna? bizony nem hiszszük, ’s ne is vegye roszsz néven ha adatok hi­ánnyá­­ban velünk együtt mások sem fogják elhinni. Elvétette az iró, vagy roszszul okulva az em­lített csaptól két órányi távolba eső lakótelke Jézusdombját helyhezé az érintett állásba, hol egy zárda, templom vagy bár­mily nemű sz. épület alap romjaiban ma is látható. Az említett népmonda hát e’ dombot illeti, ’s kétségen kí­vül is, mert a* maiglan zordon Marotlakicsup, a' reformatzio előtt egy oly vadon lehetett, 's a’ jelenből multat idézve, volt is bizonnyal, ho­vá még zerge vadászok sem örömest szálltak­­ki; különben is az iró által említett kápolnának semmi nyomai nem mutatkoznak ott, midőn a’ jákotelki Jézusdomb egészben, egy hajdan mi­­veit állásnak mutatja romjait. Folyóvizei, Véleményönk szerént, Kalotaszegnek nincs al jobb folyama, mint a’ Kalota vize ; nem azért, mert fezt, egyik vize is vidékünknek eredeti nagyságával felynt nem múlja, hanem nagyobb részét átfolyva annak, megkereszteli azt; 's így mint anyafolyam méltán kiemelést érde­mel. És itt észrevételünk csak ennyi, mely ma­gában ugyan csekélység, de a' sok csekélység­re kiterjedő szó, erre bennünket is feljogosíts. „A’ Köröz­s, mely ered Körözsfö nevű falunál*' ’s a t. A’ Körözsnek eredete úgy látszik nagy homályban van az iró előtt. Ez ugyan egy pillanatra alig hihető, mert mit ily nemű köz­lemények­ben , fiaiét Valót állítunk, hírlapba téve­­ nem szenvedhet kifogást; de itt felvilágosítá­sul, még is ellenkezőt szóltunk. A’ Körözs, nem Körözsfö nevű falunál, hanem sokkal fen­­nebb a’ pátyiki határban la Árgyomán nevű szik­la falak köztt támadva a’ bedetsi, deritei, oláh­­bikali és monostori közös határokba lejt, hol egy kis patakkal növekedve Körözsfön felyű­l a' Szalapatakát egy kissebb folyammal magához veszi, és siet egyenesen Körözsföre, hol a’ tö­­rinezbükki patakkal testvérileg ölelkezve szalad ki a’ faluból, hogy Olábbikat, és alább Csinkós patakát, mely a’ körözsföi határt a’ nyárszai­­tól elválasztja a’ Farkaspatakával együtt ma­gához vehesse; ezzel anyafölde minden csepp vizét keblébe zárva, búcsút vesz a’ körözsfői határtól. Innét Sárvásárt megcsalva, a’ falun a­­lól Nyárszó Csere-patakát mint egy elorozva siet B. Hunyadra, itt a’ Barancspatakát ’s a’ Barancsvizét elnyeli, és már szűk medrében mint békételen vérek az apai ház szűk falai között oly sokad magával, gyakran felduzzadva, és drága réteinken temérdek kárt okozva, bű­nös emberként, kígyózva csavarog a’ marotlaki csap alá, hol a’ Kalotával egyesülve, annak m­ég nevét is hálátlanul magába temeti. úgy hiszszük hü kalauzok valánk a’ Kö­rözs kútfejénél? és ez, sokszori fáradalmaink­nak jutalma, mely ily tárgyak ismeretét felté­­telezi. Ebből az író is megtanulhatja, hol ered, és hogy leszsz a’ Körözs ! ,,A’ Szekelye vagy Székulye, ez is a’ Kalota hegyének oldalából ered.“ Itt kereken felelünk, ’s azt mondjuk, ez sem a’ Kalota he-­­gyének oldalából ered. A’ Sletyiczeli havas édes anyya e' folyamnak, mely, a’ Piazza Árzsia, Pé­tén Kerbulus, és Fundu Szetyiczeli igen neve­zetes három forrásokból alakulva, a’ D’obratie nevű hegyoldalból ki­omló Meregjo patakát .Iá Gura Maguitzi magába kapva lejt a’ Lipovetz mellett és alatt gyakran tutajt emelve; végre a’ Vlediasza és Kőhegy között lármáson csava­rogva, és igen jó lisztelő malmait gazdagon lo­csolva vág Sebesvárának, melyen alól, mint­egy segélyül a’ Körözsbe szakad. ..A’ Sebes vagy Dregán, kútfeje ennek a’ Vlediászában van és bezuhan a’ Körözsbe.“ Ugyan egy folyamunkat sem tudá az iro kipu­hatolni, mely hegyből vészi a’ maga eredetét? A’ Pregán­tól és meszsze a’ Vlediászától, a’be­

Next