Hon és Külföld, 1842 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1842-01-28 / 8. szám

HON ÉS KÜLFÖLD. ALAPITÁ ’S SZERKESZTI SZILÁGYI FEREICZ, professor. ■ —13 MÁSODIK ESZTENDŐ, r«— ■ Első Félév.­Kolozsvár. Pénteken, Januarius 28-k. 1142. 80. szám. Tartalom: Első Apafi Mihály tábori útja. A’ magyar nyelv ügye Erdélyben. Népességi adatot. Első APAFI MIHÁLY Erdélyi Fejedelem 1063-k esztendőben a’ Török udvar­tól parancsoltatott tábori útja. Magyaror­szágra, Érsek - Újvárhoz. Melyet megírt Maros-Vásárhelyi Ro’snyai Dávid Tö­rök deák, most pedig rövid elöljáró be­széddel, és kevés jegyzésekkel, a’ tudó­sokkal közöl Ben­kő Jó’sef, a’ Isárse­­lemi tudós társaság tagja. Elöljáró beszéde a’ ki bocsátanak. A’ mely idő szakaszban Erdély a’ Török udvartól függött, el nem kerülhető szokások volt, ezen haza fejedelmeinek, hogy ők meg­választott nemes ifjakat tartsanak Konstantzi­­nápolyban, kik a’ török nyelvet megtanulják, és a’ császári fényes udvarnak leveleit ’s aka­ratját hazánk fejedelmeinek megmagyarázzák,­ az ottan folyó dolgokat hirré tegyék. Ilyen volt Rosnyai Dávid, ki is ebből az okból ma­gát tulajdon írásaiban Török Deáknak nevez­te; itt pedig egy helyen csak Dávid Deáknak emlitték­l*. Róla itten sokat szóllanom nem szük­séges ; mint hogy valamelyek az ő életére 's vi­­szontosságaira tartoznak , mind azok az olvasás­­ra méltó dolgok bövön meg vagynak irva az ő nagy munkája eleibe tett elöljáró beszédben, melybe öszve szedte a’ Török Portának, avagy császári udvarnak, az erdélyi fejedelmikhez és rendekhez küldögetett, és tőle magyarra for­­dittatott leveleit, azokhoz tartozó jegyzésekkel. Ezen e jelenvaló írásának pedig, ha szin­tén nem örökké való is, sem kezdete sem vé­ge nintsen : mert igy kezdődik, semmi egyéb írás előtte nem lévén . Mind ezekután meg­­indulánk valami kedvetlenül ’s a’ t, és igy végződik legutolsó betűivel. Anno 1664. Mely mind elöl, mind hátul megjegyzett szók nyilván bizonyítják az ő munkájának hijjánossá­­gát, az az, a’ mint elöl, úgy végül is, az ő írása valamely részének elveszését. Ha úgy tet­szik mind azzal, ne mondjuk csonkának ezt a’ jó Írást, mely az Első Apafi Mihály Erdé­lyi fejedelem tábori uttyát, és e’ mellel egy ak­kori igen nevezetes erdélyi nagy urnak Haller­­kői Haller Gábornak (kinek szép napló könyve is forog kezünkön) dicséretét, és Tö­rök kegyetlenség által lelt megölettetését, épen elünkbe terjeszti. Hogy pedig épebbnek tessék ez az irás, bátorkodtam eleibe titulust tenni, ’s ezt min­den leveleken is rövideden feljegyezni. Köpetzen Sz. Mihály barának 17-én 1794-b. Árkosi Benkő Jó­sef, , Köpetzi ref. praedikátor. 8

Next