Hon és Külföld, 1845 (5. évfolyam, 1-104. szám)

1845-02-21 / 15. szám

Elegytár. HON ÉS KÜLFÖLD 1845* (első félév.) 15-11 szám. Kolozsvár. Pénteken februarius 31-én, 1845. Vartatom Még valami a’ nemes székely nemzet áldozópoh­aráról. Élet- és tájképek Arábiából. Abd-el-Kader. Még* valami a’ nemes székely nemzet áldozópoh­aráról. A’ nemes székely nemzet áldozó- pohará­ról ’s az azzal öszvekötött szittya vallásról (lásd „Moh és Külföld 44 11 és 12-dik számát) felvilágosítások czimje alatt dalnoki evang. ref. pap Ferenczy János ur által, azon annyi­ra nevezetes pohár bővebb megismertetésére tett, ’s közrebocsátott értekezésért, én is, mint egyik tagja azon családnak, mely azon irt nemzeti kincs mostani birtokosa, balás küszönelemet nyilvánítom ; — mindazáltal el­item hallgathatom, hogy ugyan e’ tárgyban ’s e’lapnak folyó évi 1-ső és 2-ik 11-k és 12-k számában megjelent értekezésekben egymás­sal egészen ellenkező két név megcserélést, a’ valóságos névvel ki ne cseréljem;— mert ugyan is, mint azon poharat látott tanti, bát­­­ran tudathatom azt, hogy azon pohárra 1412-k év, és Sándor Péter, nem pedig Apor Péter név van metszve; ’s mivel mind két rendbeli értekezésben a’ pohár mostani hol léte elmellöztetik, s ha netalán kívánná azt valaki addig is, m­ig hazánk kincsévé átadat­na, meglátni, e’ pohár jelenleg nemes Kolos megyében Oroszfája helységében özv­egy S­á­n­­d­­o­r Ignátzné született. Dindár Józéfa úr nö birtokában van. Továbbá az utóbbi érte­kezés érdemes közlője, a’ többször említett pohárról bővebb felvilágosítás ny­erése végett a Sándor családnak egy nem létező tagjára utal, (,,kinél SS8-ik év óta Zandirhámtól fog­va a mostani időig a’ Sándor család ágazata le van hozva, esztendő számokkal és históriai tettekkel megjegyezve“­ de én családunk azon tagját nem ismerve, annak jobba­n­ ti­eghulött­­böztetésére — kivel hogy e’ tárgy iránt an­nak bővebb felvilágosithatása okáért értekez­hessen), s azon kincsnek a’ jövő országos gyű­lésen a’ czélba vett nemzeti múzeum számá­ra leendő átadására nézve egyezkedhessünk, a’ többször tisztelt Ferenczy János urat felszó­lítom, mert igen is, van Csik székben Ta­­ploczán (és nem Topliczán) Sándor Ferencz, de ez, nem­ fia Sándor Lászlónak, sőt idősebb a’ Sándor családban jelenleg létező mind két Sándor Lászlóknál, ’s az említett család ága­zati, ’s esztendő számokkal és históriai tet­tekkel megjegyezett lehúzásnak nem birtokosa. Csik­szent mihályi Sándor István: Élet- és tájképek Arábiából. (Archibald Champlell angol utazó szerint). 3. Dögvész Bembó­ban Miután egész éjen át folytattuk vala utun­kat — mond Champbell­ hajnalban Yembó vá­rosát megpillantok és lassú lovaglás után a’ város kapuihoz érkezőnk. Csak nagy bajjal akadhaték a’ városnak egyik oltárában vagy khánában (vendégfogadójában) egy szobára, mivel azok tömve valának utazókkal, főleg hadsikkal, a­ kik Mekkából és Medinából viszszatérve Zuecz- vagy Koszszek­be hajózni szándékoztak. Miután pog­­gyászomat az oká­lénak egy szellős szobájába lerakattam, a’ ki­kötői­­lyre mentem néhány szállitóhajó elin­dulása szemlélésére. A’ kikötőhelyhez közel egy káveh­áz előtt ülvén, kevés idő alatt há­rom halotti menet vonnla­ el egymásután, s midőn ez iránti bámulásomat kijelentem, m­eg­­tudám­, hogy kevés napok alatt lázas nyava­lyában nagyon sok ember halt­ meg. Bet­r­ *­­llarisi nevezettel különböztetnek­ meg azon jámbor moe­­len­il­, kik a’ próféta sírja ’s a' szent helyeket megláto­gatták 15

Next