Honismeret, 1987 (15. évfolyam)

HAGYOMÁNY - Hagymásy Sándor: A redemptoi és az utcanevek Túrkevén

nár András, Ábrahám János, Gajdán András, Őri András, Hagymási András, Nagy Gergely, Vámos András, Kelemen Mihály, Vámos György, Kallós István, Józsa István, Elek János, Kujtor István, Ábrahám György Ennek a névsornak az érdekessége az, hogy kapcsolódik a következőkben ismertetett túrkevei utca­nevekhez. A XVII. század végéig Túrkeve püspökségi jobbágyfalu volt, majd a tizenöt éves háború után a szabad nagykunokból települt újra. Ettől az időtől a keviek nem voltak jobbágyok. Azonban az említett, császári elzálogosítás idejétől újból földesúri hatalom alá került Túrkeve is. De ekkor nem jobbágyszolgál­tatásokkal adóztak a keviek, hanem szabad takszásokként fizettek a német lovagrendnek. Ez azt jelen­tette, hogy a földesúr által megszabott díjakat fizették, a használatukban lévő birtokaik arányában. Köz­ben 1715-ben, a Német Lovagrend lemondott örökvételi jogáról, s így most már a jászkunok területeiket Zálog címén birtokolták, a vételár visszafizetéséig. 1731-ben a kincstár 250 000 rénes forintot (arany fo­rint), mint zálogösszeget a Német Lovagrendnek kifizette, így az egész Jászkun kerületet az udvari bi­zottság gondjaira bízták. A jászkunok helyzete a gazdacserével nem sokat változott, inkább rosszabbodott, mert az udvari adminisztrátor még magasabb adót vetett ki, mint amennyit a lovagrendnek fizettek. 1744-ben egy kiküldött bizottság jelentést terjesztett Mária Terézia elé, melyben az uralkodó beleegyezé­sét kérték ahhoz, hogy a Jászkunság földjét visszaválthassák. Ez a felterjesztési kérelem azonban nem járt sikerrel. Később újabb jászkun megbízottak járultak az uralkodó elé, akiknek kérését már siker koro­názta. 1745. május 6-án kelt diplomájában Mária Terézia megengedte a jászkunoknak a megváltását, s visszahelyezte őket ősi kiváltságaikba . Az 1711 -et követő három évtized alatt Túrkeve lakossága megsokszorozódott. A lélekszám 1745-ben már elérte az 1500-at. A visszatelepülés során sokan jöttek a régi kertekkel együtt a Hajdúságból és Sza­bolcsból, valamint a környékbeli községek egykori lakóiból is.­ A nagy jelentőségű diploma alapján megszületett a földmegváltás, a Jászkun-redemptio, melynek értel­mében először is ezer lovas katonát kellett a jászkunoknak felszerelniük. A diploma kiváltságaikat az alábbiakban részletezi: 1. A jászkunok fölött egyedül csak főbírájuk, főkapitányuk és saját bíráik törvénykezhetnek, kivéve az egyházi bíróság elé tartozó ügyeket és a határpereket. 2. A kerület lakói és árui a királyi harmincadok kivételével minden vám- és rérfizetés alól mentesek. 3. Csak a saját kapitányaik előtt kötelezhetők megjelenésre. 4. A nádor által kinevezett főkapitány elnöklete alatt, szabadon választhatják kapitányaikat, aszesszo­raikat és egyéb tisztjeiket. 5. Megengedtetik a Jászkun kerület megváltása. A kincstár részére a jövőben közadót, a nádor részére pedig továbbra is 3000 arany tiszteletdíjat tartoznak fizetni. A hármas kerülethez tartozó földeket, hely­ségeket, szállásokat és pusztákat a jászkunok birtokba vehetik, de nem idegeníthetik el. 6. Megengedi a szabadon költözhető és szabad állapotú jövevényeknek a jászkunok földjén való letele­pedést és előírja közteherviselésüket. 7. A Jászkun kerületek összes lakosai egyenlő kiváltságokat élveznek. 8. A kerület római katholikus egyházközségeit kegyúri jog illeti meg. 9. A megyei törvényszékek módjára a kerületek pallosjoggal rendelkeznek. Végül a záradék leszögezi, hogy országos ügyekben a Jászkunság területe és népe a királyi helytartóta­nácstól függ. A kiváltságlevél alapján a Jászkun kerület földje és népe szabad lett. A nádor joghatósága alá visszakerült Jászkunság autonómiáját, közigazgatási, törvénykezési és adózási ügyét az 1745. novem­ber 22-i királyi leirat szabályozta, s egyben megszüntette a kerület közjogi képviseletét Heves—Külső-Szol­nok vármegyével.­ A Jászkun kerületek a megváltás összegének oroszlánrészét kölcsönökből szerezték meg. A nádor és Grassalkovich Antal mágnás támogatásával, egyházaktól, nemesektől, kereskedőktől, malmosoktól vették kölcsön. A megváltás összegéből a­ Jászságra esett 227 750 rénes forint Nagykunságra esett 155 000 rénes forint Kiskunságra esett 185 150 rénes forint összesen: 567 900 rénes forint Ezek a költségek még nem voltak véglegesek. Az összes költségek a megváltással felmerülő összegek­kel együtt, a három kerületnek összesen: 582 794 rénes forintra rúgtak. A redemptiós összeg kifizetését arányosan osztották fel a három kerület és azok helységei, majd következésképpen a föld-, telek-, kertek, legelőrészek megváltói között, így az egész hármas kerület, vagyis a Jászság, Kis- és Nagykunság meg­váltotta magát. Visszaállt a Jászkunság régi állapotában, melynek a megváltott föld szabad birtoklása volt az alapja.­ A túrkeveiekre 28 300 rénes forint esett, mely megváltási összegért 225 redemptus család váltatott meg, továbbá 2­1 734 magyar hold külterületet, mely állott a régi kevi határból és az ide csatlakozott elpusztult. "A „Liber Fundi" Túrkevére vonatkozó kijegyzetelése. 3 old Az 1745-ös redemptió nyilvántartása Szolnok­i Levéltár 4 Jász-Nagykun-Szolnok vármegye múltja és jelene, 1935. Szerk : Schefsik György. Varga Sándor Frigyes leírása, 108 oldal 50o. Mária Terézia megváltási diplomájának részletezése, 108. old. 5 Uo. Királyi leirat a Jászkunság önkormányzatáról TUo. A Jászkunság fizetési kötelezettségének a felosztása

Next