Honismeret, 1995 (23. évfolyam)
TERMÉS - Demény István Pál: Archaikus elemek Vörösmarty Tündér-völgy című elbeszélő költeményében
kevés időt töltöttek Bogárzóban. Őket Galbács Dénes plébános úr követte, aki 1972-ben bevezette a villanyt, 1975-ben felújította a gazdasági épületeket, 1977-ben kívülbelül renováltatta a templomot, 1991-ben kijavíttatta a templomtorony süvegét, három ablakot és 1993-ban megjavíttatta a telek kerítéseit. A bogárzói templomnak két búcsúja van. Az egyik a június hó 13-ikához legközelebb eső vasárnap a Szent Antal ünnepi búcsú. Ilyen alkalmakkor megtelik a templom hívőkkel, több pap misézik, s utána közös ebéden vesz részt mindenki. A másik az Őrangyalok búcsúja szeptember első vasárnapján. Olyan ez a bogárzói templomkörnyék, mint a sivatagban az oázis. A templomkert öreg fáinak lombjain felül emelkedő aranyosan fénylő torony, rajta a kereszttel hirdeti és hívja a lelkileg megpihenni vágyó híveket, imádkozni akaró embereket. Úgy tűnik legújabban felfedezte a fiatalság is, a környékbeli fiatalok ez évben kétszer is tartottak itt lelkigyakorlatot, kiemelkedő eseménynek számít az, hogy a szegedi egyetemi fiatalok és a makói cserkészek május 15-én közös éjszakai szentségimádáson vettek részt a „világ békéjéért". Vajon mi vár erre a pusztatemplomra: felfedezés vagy elmúlás? Ez a híveken és az egyházon múlik. Vigyázni kell rá! Tizenkét év múlva lesz 100 éves. Dr Forgó István Forrás: Makó-Bogárzó lelkészségének História Démusza. Galbács Dénes plébános 1993-szeptember 30-i előadása a makói Honismereti Körben. Archaikus elemek Vörösmarty Tündérvölgy című elbeszélő költeményében Vörösmarty Mihály ihletett , és a régi magyar irodalomban valamint a keleti irodalmakban a kor szintjén járatos költő volt. Műveiben számos archaikus motívum fordul elő, amelyre az eddigi kutatás még jóformán semmi figyelmet sem fordított. A Tündérvölgy című , formájában Zrínyi eposzát követő, elbeszélő költeményét még 1826-ban, tehát igen fiatalon írta. Az első két versszakban bejelenti, hogy szabadjára ereszti a képzeletét, (s mintegy azt is, hogy nem használt forrásokat). Mit tudtok ti hamar halandó emberek. Én is oly dalt mondok világ hallatára. Na lángképzelődés nem játszik veletek? Melynek égeti, földön ne légyen halára, Az nyit mennyországot, poklot előttetek. Amit fül nem hallott, a szem meg nem jára. Bele néztek, mélyen, s elámul lelketek. Azt én írva lelém lelkem asztalára. A költemény cselekménye röviden a következő: Csaba, Bendegúz fia, szereti Jevét, Dalma szép leányát. Csakhogy nevét egy Döngöre nevű vitéz is szereti, és elrabolja, Csabát pedig párbajra hívja. A párviadalban Csaba győz, de a győzelmi reményét, elveszteni látszó Döngöre még a viadal elején dárdát hajít Jevére, meg is ölné, de Jevét az utolsó pillanatban a nap fia elragadja Tündérországba. Csaba elindul Jeve keresésére, Kármán kardjával. (Ez bűvös kard, de Vörösmarty igen jó érzékkel sehol sem mondja, hogy ki volt az a Kármán. Lehetett régi táltos, vagy régi vitéz, esetleg régi híres kardkovács stb. így egyrészt többet bíz az olvasó fantáziájára, másrészt hozzájárul a hiteles atmoszféra fokozásához. A költemény szereplői, és ha régi hősi éneknek 87