Honismeret, 1995 (23. évfolyam)

TERMÉS - Demény István Pál: Archaikus elemek Vörösmarty Tündér-völgy című elbeszélő költeményében

kevés időt töltöttek Bogárzóban. Őket Galbács Dénes plébános úr követte, aki 1972-ben bevezette a villanyt, 1975-ben felújította a gazdasági épületeket, 1977-ben kívül­belül renováltatta a templomot, 1991-ben kijavíttatta a templomtorony süvegét, három ablakot és 1993-ban megjavíttatta a telek kerítéseit. A bogárzói templomnak két búcsúja van. Az egyik a június hó 13-ikához legköze­lebb eső vasárnap a Szent Antal ünnepi búcsú. Ilyen alkalmakkor megtelik a templom hívőkkel, több pap misézik, s utána közös ebéden vesz részt mindenki. A másik az Őrangyalok búcsúja szeptember első vasárnapján. Olyan ez a bogárzói templomkörnyék, mint a sivatagban az oázis. A templomkert öreg fáinak lombjain felül emelkedő aranyosan fénylő torony, rajta a kereszttel hirdeti és hívja a lelkileg megpihenni vágyó híveket, imádkozni akaró embereket. Úgy tűnik legújabban felfedezte a fiatalság is, a környékbeli fiatalok ez évben kétszer is tartottak itt lelkigyakorlatot, kiemelkedő eseménynek számít az, hogy a szegedi egyetemi fiatalok és a makói cserkészek május 15-én közös éjszakai szentségimádáson vettek részt a „világ békéjéért". Vajon mi vár erre a pusztatemplomra: felfedezés vagy elmúlás? Ez a híveken és az egyházon múlik. Vigyázni kell rá! Tizenkét év múlva lesz 100 éves. Dr Forgó István Forrás: Makó-Bogárzó lelkészségének História Démusza.­­ Galbács Dénes plébános 1993-szeptember 30-i előadása a makói Honismereti Körben. Archaikus elemek Vörösmarty Tündér­völgy című elbeszélő költeményében Vörösmarty Mihály ihletett , és a régi magyar irodalomban valamint a keleti irodal­makban a kor szintjén járatos­­ költő volt. Műveiben számos archaikus motívum fordul elő, amelyre az eddigi kutatás még jóformán semmi figyelmet sem fordított. A Tündérvölgy című , formájában Zrínyi eposzát követő, elbeszélő költeményét még 1826-ban, tehát igen fiatalon írta. Az első két versszakban bejelenti, hogy szabadjára ereszti a képzeletét, (s mintegy azt is, hogy nem használt forrásokat). Mit tudtok ti hamar halandó emberek. Én is oly dalt mondok világ hallatára. N­a lángképzelő­dés nem játszik veletek? Melynek égeti, földön ne légyen halára, Az nyit mennyországot, poklot előttetek. Amit fül nem hallott, a szem meg nem jára. Bele néztek, mélyen, s elámul lelketek. Azt én írva lelém lelkem asztalára. A költemény cselekménye röviden a következő: Csaba, Bendegúz fia, szereti Jevét, Dalma szép leányát. Csakhogy nevét egy Döngöre nevű vitéz is szereti, és elrabolja, Csabát pedig párbajra hívja. A párviadalban Csaba győz, de a győzelmi reményét, elveszteni látszó Döngöre még a viadal elején dárdát hajít Jevére, meg is ölné, de Jevét az utolsó pillanatban a nap fia elragadja Tündérországba. Csaba elindul Jeve keresésé­re, Kármán kardjával. (Ez bűvös kard, de Vörösmarty igen jó érzékkel sehol sem mondja, hogy ki volt az a Kármán. Lehetett régi táltos, vagy régi vitéz, esetleg régi híres kardkovács stb. így egyrészt többet bíz az olvasó fantáziájára, másrészt hozzájárul a hiteles atmoszféra fokozásához. A költemény szereplői, és­­ ha régi hősi éneknek 87

Next