Honismeret, 2000 (28. évfolyam)

2000 / 1. szám - ISKOLA ÉS HONISMERET - Helyismereti tankönyv az iskolai nevelésben (Kováts Dániel)

ismerem, ez az én pátriám, vajon mit tudhatok még meg róla". Vagyis él az elinduláshoz szük­séges kíváncsiság, csak arra kell vigyáznunk, hogy ez a továbbiakban is fennmaradjon. A honismereti tankönyv élhet azzal az előnnyel, hogy amiről ír, azt az ismeretek átadásának legősibb és legtermészetesebb módján közvetítheti. Úgy vezetheti be olvasóját tárgyába, aho­gyan hajdan az öregek tették, mikor téli estéken meséltek az unokáknak. A mesék, a mondák, a hagyományok átörökítésének természetes hangulatát idézheti föl. Azt a légkört, amelyet né­hány szóval Kisfaludy Sándor egyik regéjének bevezető soraiban példásan megteremtett:„ Ülj mellém a kandallóhoz, Fel van szítva melege, Csobánc-várról, Édes-kedves, ím! halljad, egy agg rege:­­Múlt szüretkor Badacsonyon Ezt Múzsámtól vettem én, Egykor, midőn magam bolygok A hegy szirtes tetején. Hosszasan lehetne elemezni ezt az egyetlen versszakot témánk szempontjából. Most csak felsorolásszerűen hívom fel a figyelmet hangulatteremtő erejére (a meleget sugárzó kandalló), a hallgatóval való kapcsolatteremtésre (megszólítás), a történetnek a hallgató által is ismert helyhez kötésére (Csobánc-vár, Badacsony), a téma költői megközelítésének jelzésére („Mú­zsámtól vettem én"), valamint az epikai hitelt erősítő személyességére („magam bolygók"), továbbá a tájfestésre („A hegy szirtes tetején"). A születőben lévő magyar romantika terméke ez a költemény, mégsem teljesen idegen a modern (vagy posztmodern) világban. Ugyanis megtapasztalhatóan él továbbra is ifjúságunkban a meghittség, a személyesség iránti vágy. Valahogy így kell tankönyvet indítania a honismereti tankönyv szerzőjének, hogy érdek­lődést keltsen, megjelölvén a tárgyat, amiről szólni fog, biztosítván a lélektől-lélekig szólás kapcsolatot teremtő hatalmát, s közvetítve azt a meggyőződést, hogy érdemes belépni abba a világba, amely a mi saját világunk ugyan, mégis szerezhetünk róla új információkat, illetve újabb nézőpontokból csodálkozhatunk rá elemeire. A motivációnak a hangulati tényezők és a személyes érintettség mellett van egy szinte kime­ríthetetlenül gazdag további lehetősége, ami a helyismeret tárgykörének szemléletességéből fakad. Hiszen a fényképek, rajzok, reprodukciók, térképek, grafikonok természetes kísérői a szövegnek, s lehetővé teszik, hogy az információk a vizuális megjelenítés többféle formájában jussanak el a tanulóhoz. Megint Comeniust kell idéznem, hogy a szemléletes ábrák hasznossá­gának több évszázados felismerését jelezzem. Ő a képekkel kísért és előmozdított ismeretköz­vetítés jelentőségét abban látta, hogy az „arra készteti a lelkeket, hogy az iskolát ne valamiféle gyötrelemnek, hanem gyönyörűségnek képzeljék", elősegíti azt ,hogy felébredjen, a dolgokra tapadjon és egyre jobban élesedjék a figyelem", s az ebből következő" harmadik haszna az, hogy a gyermekek erre rávéve, és az ilyenfajta figyelemtől vezérelve, játszva és szórakozva sajátítják el a világban levő, elsőrendűen fontos dolgok ismeretét".­ Tehát a sikeres honisme­reti tankönyv olyan, hogy öröm kézbe venni, belelapozni, tanulmányozni, kiváltja a tanuló vonzalmát a honismeret mint ismeretkincs iránt, s átsegíti a tanulás fáradságán. A honismereti (lakóhely-ismereti) tankönyv érdeklődést keltő hatását azonban hosszabb távra szólóan tartóssá kell tennünk. Ezt tartalmának változatosságával el is érhetjük, hiszen a táj-és népismeret helyi témaköreinek gazdagsága olyan lehetőség, amit viszonylag könnyű ki­használni. A honismeret interdiszciplináris, tehát több tudományágat, szakterületet érint, s ez már önmagában is vonzó adottság. A helyismeret tartalmi elemei a tájföldrajz, az élővilág, a helytörténet, az irodalmi hagyományok, a művelődéstörténet, a néprajz, a névtan, a képző­művészet, a műemlékvédelem, a szociográfia ismeretköreiből származnak, tehát a tankönyv élhet a „varietas delectat" (a változatosság gyönyörködtet) ősi felismerésének előnyével. 5 Kisfaludy Károly: Csobánc.­­ Kisfaludy Sándor és Kisfaludy Károly válogatott költeményei. A Magyar Költészet Kincsestára 16. Unikornis Kiadó, Bp., 1994. 121. old.­­ Comenius: A Vestibulum és a Janua Lucidariuma, vagyis a dolgok tárgyjegyzékének szemléltető­ válto­zata (1653). Fordította: Bollók János.­­ Bibliotheca Comeniana VII. Sárospatak, 1999.13. old.

Next