Honismeret, 2013 (41. évfolyam)
2013 / 1. szám - ÉVFORDULÓK - Szőts Zoltán Oszkár: Bajza József halálának 75. évfordulójára
olyan szintre jutott el, hogy egyetemi oktatóként már óráit is ezen a nyelven tartotta hallgatóinak.19 Témaváltása fokozatos volt. Munkáinak bibliográfiáját megvizsgálva kiderül, hogy 1913 előtt semmilyen délszláv tárgyú művet nem publikált, utána viszont szinte kizárólag erre a kérdéskörre fókuszált.20 Osztotta Lufflay meggyőződését, hogy a nyolcszáz év óta tartó magyar-horvát unió a két nemzet kölcsönös egymásra utaltságának egyenes következményeként alakult ki, s fejlődött a közös történelem során.21 Ahogy Szekfű Gyula fogalmazott,Mindkettőjük elgondolása szerint a horvát-magyar egységet a két nemzet önakaratából, mindkettő népiségének tökéletes respektálásával kell megalkotni, s ennek szolgálatában írt, dolgozott, beszélt Bajza József a világháború óta húsz esztendőn át. Nemcsak tudós munkákban leplezte le a kiegyezéskori magyar-horvát politika hibáit, s mutatta ki viszont a magyar-horvát együttélés, közös műveltség és egymásrautaltság százados voltát, hanem a horvát-szerb küzdelem, a jugoszláv belső történet minden új fordulatát is kritikával és magyarázattal kísérte, mely utóbbiak nagy része az ő klasszikusan kifejező, finom formulázásaival éveken át a Magyar Szemle hasábjain jelent meg. ”22 Bajza a Magyar Szemlén túl is élénk publicisztikai tevékenységet folytatott. Rendszeresen jelentek meg cikkei a Magyar Hírlapban, az Új Nemzedékben, a Magyar Külpolitikában és a Magyarság című napilapban. Utóbbiban általában Battorych Kornél néven írta alá tanulmányait.23 Publicisztikai tevékenysége mellett tudományos tevékenységét sem hanyagolta el. Magyar-horvát történeti és irodalomtörténeti kutatásait haláláig folytatta, eredményeit publikálva.24 Sajnos fiatalon, ötvenhárom évesen elhunyt. Halálának okát nem sikerült kideríteni, de Császár Elemér beszéde ravatalánál egy örökletes betegségre enged következtetni: s ifjúsága óta egy halálos kór csíráját hordta testében, és ami még szomorúbb, annak tudatát lelkében, s némán szenvedett testi, meg abból sorjázó lelki gyötrelmei között, de volt ereje kiemelkedni a kínzó érzések és a sötét gondolatok köréből, volt ereje tettre nézni magát, dolgozni a tudományért, küzdeni a nemzeti érdekért, az elvhűségnek, a jellemszilárdságnak, a férfiasságnak olyan példáját adva, amilyennel rendszerint csak az egészséges szervezeteket áldja meg az Úr. ”2. Hogy korai halála nemcsak a magyar tudománynak volt érzékeny veszteség, arra legjobban tanítványa, Gogolák Lajos mutatott rá: hy az ő halálával nemcsak a magyar balkáni stúdiumok árvulnak el egészen, de bezárul előttünk egy olyan politikai és történeti tér is, melynek alapos ismerete nélkül semmiképpel nem lehetünk, hiszen sorsunk jórészt tőle függ. A Balkán valaha a magyar politikai érdeklődésnek egyik elsőrangú területe volt, de ma már senki sincs, ki újra megnyissa a lezárult szellemi és politikai határokat. Évszázadok nagy tradíciói és terjeszkedései így züllenek el. Sajnálnunk és panaszolnunk kell a gyér magyar közép-európai tanulmányok nevében e veszteséget, e kelletlen lemondást, ezt a kissé szégyenteljes kiszorulást, mely éppen akkor történik, mikor például a németek egyre erősebben fordulnak a Balkán felé, politikailag is, szellemileg is.”26 Természetesen sosem tudhatjuk meg, hogy ha tanácsaival segíthette volna a második világháborús magyar szerepvállaláshoz vezető döntéseket, változtatott-e volna a történelem eseményeinek sodrásán? 1938. január 8-án holtan találták íróasztalánál, még ekkor is alkotott. Életműve a délszláv, illetve a közép-európai kérdések, összefüggések kutatóinak máig megkerülhetetlen.27 Szőts Zoltán Oszkár 19 Melich i. m. 133. 20 Supka Ervin: Bajza József (1885-1938) irodalmi munkássága. In: Bajza József: A horvát kérdés. 509-527. Különlenyomatként Supka Ervin: Bajza József (1885-1938) irodalmi munkássága. Bp., 1941. 21 Bajza József: A magyar-horvát unió felbomlása. Bp., 1925. 22 Szekfü Gyula: A népi elv két arca. Bajza József emlékének. Magyar szemle 1939. 1. sz. 6. 23 Melich i. m. 135. 24 Bővebben 1. Supka i. m. 25 Császár Elemér 1. tag gyászbeszéde Bajza József 1. tag ravatalánál (1938. január 10.) Akadémiai értesítő. XLVIII. kötet. 1938. jan.-máj. 131-132. 26 Gogolák i. m. 112. 27 Kiválóan példázza ezt Sokcsevits Dénes 2011-ben megjelent kötete, a Horvátország a 7. századtól napjainkig, melyben a szerző a huszadik század első harmadabeli horvát történelem bemutatásához rengeteg hivatkozott Bajza-tanulmányt használt fel.