Honismeret, 2017 (45. évfolyam)

2017 / 2. szám - ÉVFORDULÓK - Debreczeni-Droppán Béla: Stróbl Alajos Arany János-szobra a pesti Múzeumkertben

jelenlévők tetszését, arról a felvett jegyzőkönyv sorai „plasztikusan” tanúskodnak.,Meleg elismeréssel üdvözlik az alak méltóságteljes, mégis fesztelen ülését, hősies magyar faj jellegét, a fejnek és tagoknak férfias és kifejezésteljes szépségét, a történelmi felfogás megengedhető szabadságával válogatott fegy­verzetet és ruházatot s mindezek alapján a jelentős alak művészi szép sikere fölött a bizottság élénk örö­mének ad kifejezést Pulszky Ferenc elutazása miatt nem tudott jelen lenni a bizottsági ülésen, ezért írásban küldte el a véleményét Toldi szobrának agyagmintájáról (kelt, 1891. július 24.)­ ,etzt igen jónak különösen az arcz kifejezését különösen szerencsésnek találtam, megvan benne a férfi szépsége mellett erős elhatározottsága s hősi jellege. A szobor mozdulata sokkal jobb mint az eredeti mintán, a bőr ru­házat és farkaskaczagány sikerült, nincs kifogásom a térd meztelensége ellen, a mintát elfogandónak s változás nélkül gipszbe öntendőnek találom.”49 A Toldi után az Arany-szobor másik mellékalakja, Pi­roska is elkészült, amelyet az Arany-szobor végrehajtó bizottsága 1892. június 10-én vett át.50 Stróbl Toldi szerelmének szobrát a múzeumalapító Széchényi Ferenc gróf dédunokájáról (a „legnagyobb” magyar unokájáról), Széchenyi Alice-ról mintázta.51 (A mester által ekkor készített portrészobrot a győri Römer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum őrzi.52) Emellett azt is tudjuk, hogy Arany arcának megformálásához a költőről készült fotókat és Izsó Miklós portrészobrát tanulmányozta, vette figye­lembe. Izsó a szobrot 1862-ben mintázta meg Arany pesti lakásán. Ebből több változat is készült, a fe­hér márványból 1874-ben faragott mű 1876-ban a Nemzeti Múzeumba került,53 ahol a díszlépcsőház galériáján állították fel, ahol ma is megtekinthető. Az általunk eddig ismert írott források nem szólnak arról, hogy Stróbl használt-e modellt Arany János szobra, tehát a főalak megmintázásához. Nemrégiben azonban megkeresett egy hölgy telefonon. Ő a családi szájhagyomány szerint úgy tudja, hogy apai déd­apja, Szmilkó János (szül. 1830), egykori 48-as honvéd Stróbl Alajos felkérésére modellt ült a múze­umkerti Arany-szoborhoz. Szmilkó Martonvásáron született és ott is élt a mintázás idején. Akkor 6-8 éves unokája, Mária elbeszélése szerint nagyapja sokszor felvitte Budapestre, amikor modellt ült a mes­ternek. A visszaemlékezés szerint hónapokig tartott, amíg kialakították végleges frizuráját és meghatá­rozták, hogy milyen formára növessze a bajuszát.54 A családi szájhagyományban lehet valami, de konk­rét bizonyítékot egyelőre nem találtunk rá.55 A talpazat munkálatairól még nem szóltunk, pedig ez egy jelentős hányadát jelentette az Arany-szo­bor kivitelezésének. Az ezzel a munkával megbízott Schickedanz Alberttel 1891. február 4-én kötötték meg a szerződést.56 Ezt követően az építési engedély beszerzése volt a cél, amelyet 1891. május 5-én adott meg a Fővárosi Közmunkák Tanácsa.57 Ezt követően kezdődhettek el a szükséges munkálatok Schickedanz felügyeletével és Dániel György építőmester vezetésével. Június 2-án már biztosan foly­tak a földmunkák a Múzeumkertben, mert Eötvös Loránd ekkor tekintette azt meg Hauszmann Alajos­sal,58 aki Ybl 1891. januári halála után felügyelte a megbízó részéről az építészeti jellegű munkákat. A „földmunkálat és a betonirozás”, tehát az alapozás június végére befejeződött és már a kőfaragó mun­kák egyharmada is megvolt, december közepére pedig eljutottak a feléig.59 (Ezt egyébként Anthony Ist­ván kőfaragómester végezte.60) 49 MTAK Kézirattár K 1597/1. sz. n. 1891. július 25-én kelt bizottsági jegyzőkönyv. Stróbl Toldi-szobra már az első Arany-szoborpályázat idején is nagy sikert aratott, a zsűri jelentésében pl. a következőt olvashatjuk róla: „[Stróbl] Alakjai közül a legjobb a Toldi­ é, egyúttal a legjobb a pályázaton megfordult összes alakok között.” (MTAK Kézirattár K 1227 144. sz. Az Arany-szobor-pályázat tervmintáinak elbírálására kiküldött jury jelen­tése.) 50 MTAK Kézirattár K 1227 17. sz. 51 Liber 1934. 214., Stróbl 2003. 52., 53. Stróbl Mihály azt is említi, hogy sokan - hibásan - Hugonnai Vilma grófnőt, az első magyar orvosnőt tartják Piroska modelljének. 52 Stróbl 2016. 16. 53 Szent István lovagjai. Szerk.: Gödöllő Mátyás-Pallos Lajos. Bp., 2014. 239. 54 Sebő Jánosné, szül. Szénási Judit 2017. március 8-án kelt levele Debreczeni-Droppán Bélához. A kislány, Szmilkó Mária (1883-1962) - a levélíró, adatközlő nagynénje - még élénken emlékezett: azért, hogy türelme­sen várakozzon nagyapjára a műteremben, édességekkel és egyéb finomságokkal kényeztették. 55 Szmilkó Jánosról a család nem őriz fényképet, így ezt sem tudjuk felhasználni a szájhagyomány bizonyításá­hoz. 56 MTAK Kézirattár K 1227 35. sz. 57 BFL IV. 1407 b. 17395/1891. III.­­ 111. 1115/84., MTAK Kézirattár K 1227. 160. sz. Építési engedély az Arany-szobor talpazatára. 58 MTAK Kézirattár K 1227 30. sz. 59 Uo. 49-50. sz. 60 Uo. 76. sz. 36

Next