Honismeret, 2019 (47. évfolyam)

2019 / 4. szám - ÉVFORDULÓK - Debreczeni-Droppán Béla: Humboldt-emlékmű a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében

­­ p­ csolatosan Almási Balogh Pál akadémikus fogalmazott: „... a köz­szabadság két nagy hősének, Washingtonnak és Humboldtnak a nevét és emlékét egy négy lábnyi magas­ságú tatai szürke márvány koc­kába vésett szép latin felírással kívánta örökíteni”.­ Te­hát Kubinyi nem a Múzeumkertben, a for­radalom kertjében helyezte el a magyar „köz­szabadság” emlékművét, hanem váci villájának kertjében, tette ezt azért vidéken és magánterületen, hogy lehetőleg titokban maradhasson a dolog és így ne legyen baja belőle neki, aki börtönt is viselt 1848-49-es szerepéért és azoknak se, akik részt vettek a megemlékezésen, merthogy nem egyedül helyezte el kertjében az emlékkövet, az több mint valószínű. Jelenleg erre vonatkozó for­rások hiányában arra gondolhatunk csak, hogy Kubinyi Ferenc az emlékkövön szerep­lő (évfordulós) napon a közeli, március 21-i születésnapjának megünneplése ürügyén láthatta vendégül barátait. A Washington-Humboldt-emlékkő köz­területen való elhelyezését nyilvánvalóan nem engedélyezték volna a hatóságok és nem feltétlenül azon két személy miatt, akiknek a kőemléket dedikálta. Az emlékállítás kőbe vésett dátuma miatt vált volna ez lehetetlenné, hiszen a Kubinyi Ferenc által készít­tetett emlékkő utolsó sorában a következő véset szerepel: A[M­IO 1858 D[IE] 15 MÁRTII. Ez pedig egyértelmű utalás az 1848-as pesti forradalom napjára, éppen annak 10. évfordu­lóján. (Egyértelmű azért is, mert ha szobrokra, emlékjelekre felkerül az avatás, felállítás dátuma, akkor szinte minden esetben csak az évszáma szerepel rajta, a hónapja és napja nem.) A 48-AS FORRADALOM ELSŐ EMLÉKJELE E dátum azonban más megvilágításba állíthatja a Washington nevet. George Washington (1732-1799) a függetlenségi háború amerikai főparancsnoka, győztes hadvezére volt, aki a függetlenség kivívása után az Amerikai Egyesült Államok első elnöke lett (1789-1797). Halála után személyének jelentős kultusza alakult ki Amerikában, majd az 1830-as évektől Magyarországon is egyre erősebbé vált a tisztelete. Később, a 1848-49-es szabadságharc idején az angol uralommal szembeni, XVIII. század végi amerikai szabadságküzdelem párhuzamba került a magyar függetlenség kivívásáért folytatott harccal. Ez az amerikai­magyar párhuzam nemcsak nálunk jelentkezett, hanem 1849 után az Egyesült Államok­ban is, elsősorban Kossuth Lajos híres 1851-52-es amerikai körútja alkalmából mutatkozott meg látványosan. Kossuthot mindenhol hatalmas tömeg várta, New Yorkba érkezésekor. A Washington—Humbold-emlékkő felirata (Rosta József felvétele) 4 Ua. 59-60. 19

Next