Honművész, 1833. április-június (1. évfolyam, 1-26. szám)

1833-04-25 / 7. szám

a’ nagy­ lelk­ű hazafiak pártfogásából mint jelentő, az előfizetés 12 játékra levén , másodszori előadását az említett darabon kezdte. — Nagy lelkű pártfogóktól a’ játékszín üres valt, pártfogónétii magnak valót­ is alig láthatott az ember egyet kettőt; csudálkozom, ’s nem tudtam felfogni e­sszel, én vagyok-e neveté­sre méltó, ki egy héten alig áldozhatik 1 ftot pártfogásra,’s most egyszerre pártfogó levélt,— vag­' én nevessem , ’s gúnyoljam-e ki azokat , kik minden nap ad­hatnának 1 ftott, de pártfogók nem akarnak lenni. — Nemzetiséget érezni, gy­ámolitni , ébreszteni, valljuk meg, nálunk olly dolog, mellyről mélyen, 's józanul gondolkozni nem tanultunk, nem tu­dunk. — Ennek szüleménye honunkban a’ színészi társaságoknak is szo­­morú sorsa ; hány helyen , hogy' ne mondjam, nevezetes, városaink­ban ritka tünemény még a’ magyar színészek megjelenése? — Fel­lépnek , — egyszer, kétszer a' játékszín tömve van ; ismeretlen han­gon beszél a’ művész ; egy két látás , hallás után a’ néző közönség kíváncsiságát kielégítő, ’s az önhazájában idegen színész, az anyai nyelvvel egy’ütt tovább bujdoshatik ! Fellépe Pozsonban, és éppen most , ez a’ társaság is , s tizenkét előadására másodszor kezd küzdeni ingadozó sorsával , mind a’ mellett is , hogy művé­szeti miveltségének néha a’ legkielégitőbb jeleit adá. — E’ Társaság másodszori pályafutásának első mutatványa mint emlitém , András és Béla; a' játék tartalma ez: — Vili, András ki­rály főtanácsnoka, gyyűlöli a’ király testvérét Béla herczeget, ’s tiszamelléki fővezért, azon okból, mert lengyel nője van , f Miczisz­­lav királyi leány­a), a’ király boszúját Béla ellen csak nem halálig ingerli ; de a’ főtanácsnok mi czélt akar érni a’ herczeg elestével nem tudom, mert a’ dráma alkalmaztatja ezt a’ néző közönség előtt eltitkoló, holott a’ bűn sem szokta czél nélkül elsimított já­tékát űzni. — A’ fótanácsnok Béla herczegnek egyik barátját a’ ti­­szam­ellékén megöleti , ’s az annál talált levelekkel a’ királyt arra bírja, hogy testvére ítélő szék elejébe állíttassák , hol Béla halálra ítéltetik; de minő nagy­, és nevezetes okon? ismét nem tudom, mert a’ leveleket fel nem olvasák , ’s Béla csak azt vallá, hogy a börtöné­ből elakart szökni, de azt, hogy a’ thrónusra vág3'Ott, melly mint pártütés halált vonhat vala maga után, azt az alkalmaztató, mivel hihetőleg e’ dolog titkos tanácsban történt , velünk ismét nem köz­lé. — Erny­ei királyi tanácsnak esedezik Béla herczeg életéért, 's javasolja a’ fejedelemnek; tétessék a’ herczeg elébe szabad válasz­tásul korona, és kard , ha ezt választja kegyelem , ha a’ koronát, halál legezen kárhozatja; — azonban Anasztasia a’ királyné, ki Béla nőjét Gey’za fiacskájával együtt oltalma alá véve, a’ herczeget te­temésbe szökteti. — Geyza 's a’ herczegné látása, kiket Anasztasia a’ király elébe vezet, megindítják az uralkodó szivét, kegy’elmet igér, de a’ választást akarja, mert Salamon fijának, kit királlyá

Next