Honművész, 1833. április-június (1. évfolyam, 1-26. szám)
1833-05-16 / 13. szám
13. HONMŰVÉSZ. pesten Csütörtökön Május 16-án 1833. I. TERMÉSZETI TÖRTÉNET. Állatok sajátságai. — Trinkovski nevű orosz, utazó bizonyítja, hogy egy anya teve, mellytől vemhét elvettek, nem csak könnyforma cseppeket hullatott szemeiből, hanem öt napig esésig jajgató hangokat bocsátott vembe után. Egy hadi utazás közben valamelly katona leesélt ágyújáról, ’s ennek hátulsó kerekei keresztül mentek rajta. Az ágyú után menő elefánt minden parancsolat nélkül orrmányával (Rüssel) mind addig felemelve tartá ír hátulsó kereket, mig minden veszedelem megszűnt. Minden ágyú után egy elefánt szokott menni, ’s ha azt az ökrök többe húzni nem bírják, az elefánt őket ovább tolja, ’s ha valamelly mocsárhoz ér , bele dobja őket. — Az Orinoko melléki Indusok bizonyítják, hogy a’ krokodilus, mielőtt prédálni menne, egy követ nyel le , hogy annál nehezebb legyen, könnyebben elbukhassék, ’s áldozatját jobban húzhassa viz alá. Ezt nem hitték némelly Angolyok; Bolivar tehát nehány illy állatot lőtt, ’s a’ legnagyobbakban 60—70 fontos követ is találtak. — Az állatok közül csupán a’kutya tud álmodni, csak ő és az elefánt értik a’ szemnek pillantásait; csak egyedül az elefánt érez iiodalmat, ’s a’ négy lábúk közül csak a’ kutya tanul meg szókat kimondani. Leibnitz látott szász orságban olly kutyát, melly érthetőleg 30 szót monda ki.— Tatár országban, hol a’lovak vadon élnek, ’s a honbeliek által szüntelen üldöztetnek, strázsákat állitanak ki, hogy a’ rögtöni megrohanás elől bátorságban legyenek. Vannak vezéreik is, mellyek futásukat igazgatják, és siettetik. Midőn sorban odább mennek, láthatni, hogy az első mindig előre, az utolsó pedig hátra tartja füleit, holott a’ többi ló gond nélkül, ’s vezér társaik ébreségében (Wachsamkeit) bizakodva látszatik. — Ama forró vidékeken, mellyektől a’ természet megvonó a’ folyó vizeket, ’s forrásokat ,az oroszlányok