Honművész, 1833. július-szeptember (1. évfolyam, 27-52. szám)
1833-09-19 / 49. szám
HONMŰVÉSZ. pesten Csütörtökön September 19ken 1833. I. TERMÉSZETI TÖRTÉNET. Arab teve. Az E d i n gbu rg h Review következő uj észrevételeket közöl az arab teve felől: „Arábiában a’ lő csak pomparintatásra, ’s tulajdonképpeni haszonra csak háborúban szolgál. Az Arabnak valódi kalauza, azon állat, melly vele munkájában ’s viszontagságiban osztozik, csak a teve szokott lenni. Úgy látszik , hogy ezen megbecsülhetlen állatnak szülőföldje Nedsched vidéke, mellyen leginkább beduin törzsök nemzetségek laknak, ’s azt tevék anyjának hívják. A’tevének ama különös tulajdonsága, hogy szomjúságot sokáig tűrhet, egészen alkalmassá teszi szülőföldjén tenyészendő életére. Egyptomban, hol Nílus vizében naponkint csillapíthatja szomját, nem képes egy napnál tovább viz nélkül ellenni. Anatolia rónájin, mellyek igen magasan fekszenek ugyan, de azért többnyire vizök meglehetősen van, két napig szomjazhatik, holott Arábiában közönségesen négy napig lehet el itatás nélkül. Az Egyptomot Senaartól elválasztó nagy pusztán a’ tevének 9 napig kell szomjúságát tűrni, még is a’ karavánokat vivő tevéknek nagyobb része egésségesen ér el rendeltetése helyére. Erre nézve Burkhardt utazó megczáfolja ama köz véleményt, hogy a’ teve gyakran azon nagy vízmennyiség miatt vesz el, mellyet gyomrába szívott,’s magának mintegy szükség esetére tett el. Mert éppen ellenkezőleg az illyen mennyiség soha se szokott igen nagy lenni benne. Ellenben úgy látszik, hogy a’ tevének hátpapja ill. viztár gyanánt szolgál neki, mellyből azután élődik, vagy mint az Arabok mondják, mellyből hosszú utazás alatt táplálatot szí. Csak ugyan a’ púp, mihelyt ezen állat kívánságát egészen kielégítő élelmet vett magába, jól kitömött pyramis formán emelkedik fel. De a’ pusztában ezen domborodás annyira meglapul, hogy végre alig látható, ’s akkor a’ szegény állat olly erőtlen, hogy tovább menni, nyugodalom ’s élelem nélkül ellenni képtelen.