Honművész, 1834. január-június (2. évfolyam, 1-52. szám)
1834-05-29 / 43. szám
IPISZÍKISI csütörtökön május 29-én 1834. TERMÉSZETTUDOMÁNY. A’ jéghegyek közönséges tünemények a’ földsarki tengereken, hol kis szigetek alakjában mutatkozva mozgattak é s a' tenger folyamzata és szelek által különféle tájakra hajtatnak. Ezen jégtömegek gyakran olly tetemes körületírek, hogy még nyár közepén is ellentállnak a’ nap hatásainak , é s dél felé spanyol ország szélességéig nyomatnak a’ nélkül, hogy elolvadnának. Gyakran tetemesen hatnak azok fél földgolyónk mérsékletére; a'múlt nyár másod felének hives ideje illyen délfelé hajtott jéghegyektől származott, mellyeknek kövületieket némellyek 30 órányira is becsülték. Ezen jégtömegektől, mellyek a’ földsarki tájak túlságos hidege által alakulnak , nagyon különböznek a’ Baffin öblében tapasztalt jéghegyek, mert ezek az északi tengerpart jéghegyein (Gletscher) alakulnak, és mint Ross kapitán bizonyítja, a’ tengerbe 6—7 mértföldnyire is nyúlnak. Ha t. i. azon hegyeken már tetemes tömegekké halmozódik a’jég, gyakran történik, hogy a’hegy tetejéről illyes jégtömegek a’ tengerbe csúsznak, és többen egymásba ütődvén egyesülve úsznak a’ viz felületén , ’s rajtok csupán csak fehér medvék tengődnek. Levegőszesz. A’régi bölcselők (Philosoph) átalján olly véleményben valának, hogy a’ világ mindenségében üres tér nincsen; innen eredt ama régi iskolai állítás: horror vacui. A’ 18-ik században makacsul perlekedtek a’térnek üressége vagy telisége felül. A’gas-ok természete iránt tett újabb tapasztalatok azonban már kétkedni se hagynak, ’s már közönségesen elismertetik, hogy az egész világi tért valamelly finom levegői szesz vagy is üthet tölti be. Veres hő. Tudva vagyon, hogy Saussure volt az első, ki állitá, hogy ő veres havat talált; de mivel ezen tüneménynek okát meg nem magyarázható, állításának igazságát sokan kétségbe hozák. Nemrégiben Parry kapitán a földsarki vidékről csakugyan veres havat hozott, és így