Honművész, 1836. január-június (4. évfolyam, 1-52. szám)
1836-01-14 / 4. szám
sággal folytatandik, hogy hat év múlva már használni lehessen. Maga a’Duna, úgy vélekednek, Regensburgtól lefelé sokkal könynyebben hajókázható, mint Ulm felett. Még is a’másik társaság a’ csatornát Kehi és Ulm között akarja építeni, ’s azt hiszi, minél több a’ csatorna, annál jobb. Gőzhajózás. Jövő tavasz folytában a’gőzhajók száma Pécstől Galaczig 8-ra menend, mellyek közül a’ legújabb 80 lónyi erővel birand. Ezen az alsó Duna-partok oláh lakosainak miveltségi álláspontjához képpest óriási vállalat következései már is észrevehető módon mutatkoznak. A kikötő helyeken már is mindenütt kis gyarmatok telepedtekle, nem sokára egész községgé növekedendők.. Az első gőzhajó megjelenése elől, mintegy 6 évvel ezelőtt, az Oláhok, mint sátáni mivelői elfutottak. Most feszültséggel várják annak megérkezési napját, hogy az utazóknak szolgálatjaikat alálhassák. Dob, hangszer, nemesítése. A’ dob, vagy szorosabb értelemben féldob (Pauken) eddigelé igen tökéletlen hangszer valt, leginkább azért, mivel a’ hang különféleségét mindannyiszor a’ siófok megszorításával kellett’s lehetett csak eszközölni. Poussart ur, a’ párisi opera dobverője, kiszámolta, hogy a’ „Zsidóné“ czimer újoperában több mint 800-szor kell a’ srófot igazítani a’ megkívántabb hangok előhozhatására. Valamelly jeles franczia művész Strod ur tehát jelenleg „chromaticai“ dobokat talált fel, mellyeknek bőre mind a’ két részről közösülésben áll a’ levegővel, ’s rajtok a’ hangváltoztatás rábintók (pedalok) által eszközöltetik. RÉGISÉG, Jeles régiség. Nevezetesek voltak mindenkor a’ világ történeteiben édes hazánk kies vidékei, mellyek az elavult századokban valamint a’ római birodalom alatt, úgy későbben a’ népek vándorlása idejekor a’ legvérengzőbb ütközeteknek és legemlékezetesb diadalmaknak szolgáltak többnyire csatapiaczul. De a’ XVI. századtól fogva még jelesebben tüntek fel az emberiség régiségeit és mestermiveit vizsgáló tudós világ előtt, midőn Veranez Antal néhai esztergomi érsek a’ magyar tengerpartokon Vespasian császárnak katona-szolgálattól felmentő réztáblájit (mellyeket addig a’tudósok nem ismertek) feltalálván Romába küldötte — Lazius Farkas pannoniai — Szamosközi János daciai kőirásokat — Lamboky János pedig a’ hazánkban felfedezett romai pénzeknek leírását közre bocsájtották. A’ XVIII. században Weszprémi István — Schönvisner— és Eichel ötnél több romai Honestae Mission is magyar hazánkban felfedezett réztábláknak foglalatját ki