Honművész, 1839. január-június (7. évfolyam, 1-52. szám)
1839-05-26 / 42. szám
járdák 6 hüvelkkel magasabban helyezvék, mint a’ kocsiútak; mi által gátoltatik a’ kerekeknek rájuthatása , vagy az, azokon kocsizás. Ezen asphalt munkáknál a’ képzelhető legfőbb tisztaság létesittetett általán; mert az asphalt, kövérsége miatt egy részről nem vesz fel semmi port, más részről eső után, mintha lemosatott volna, tüstént ismét előbbi száraz állapotában áll, ’s ennél fogva sáros, tisztátlan nem is lehet soha. Londonban is a’ György-téren, a’ hasonnevű oszlopnál, úgy hasonlag jó hosszas kiterjedésben az asph. járdák a’ regens- i Streetben, hol nem kocsiznak, elkészítve a’ párisi modor szerint egy esztendő után is tartósaknak mutatkoznak , tiszták, ’s czélszerűek; az Oxfort - Streetben ellenben átönték a’ macadamirozást asphalttal, de mivel a’ macadamirozás e’ czélra igen puha természeténél fogva, ’s annak ezentúl még mint kocsiútnak is kelle szolgálni, e’ próbatét nem volt sikeres ; mi azonban inkább az alapozásban , az az, magában a' macadamirozásban alapul, mint az asphalttal átöntésnek minéműségében. Mivel a’ nálunk fennálló rend szerint , a’ járdákon ’s kocsiúton egyiránt kocsiznak, ez oknál fogva most még nehéz volna nálunk e’ módot használni, nem is lehet mind addig reményleni, mig idővel egy más, a’ párisit utánzó járda nem lesz divatossá, vagy pedig a’ gránit kövezet közlékeinek kiöntéséül utaknál ’s járdáknál , hol azután kétségkívül czélszerű ’s a’ váratnak teljesen megfelelő következményt lehetne várni. Legjobb sikerrel alkalmazhatni az asphaltot a’ pinezék, földalatti hajlékok, raktárak , kocsifészerek, istállók és a’ t. borítására, hol különösen szükséges a’ tisztaság, és férgek távoztatása, mit tökélyesen sikerilni lehet a’ köveknek asphalttal egyesítése által. Az ausztriai országkormány tekintetbe vévén ennek nagy fontosságát, nehány ezer ölnek elkészítésére rendelést tön, azzal kecsegtetvén magát, hogy az asphalttal bánásmód különös érdekű ’s czélszeres leend. Meissner ur, Chemia tanítója a’ cs. k. polytechnikai intézetben Bécsben, vizsgálat alá vevén a’ birodalomban talált asphaltot, még jobbnak találta azt chemiai feloszlatás után a’ lobsanninál ’s a’ seysselinél franczia országban. Feltévén, hogy a’ dologhoz értő Turay ur, ki tiszta hazafiyi buzgóságtól ’s tágasb tapasztalás miatt tön külföldre költséges utazást, részrehajlatlan ’s teljes iparral vizsgálta-meg az útkészitésnek ezuj nemét, ’s hogy annak jó és rész oldalát képes volt helyben megítélni ; — látjuk mennyire támaszkodhatni ollyas félszegű tudósításokra , millyeket legközelebb is lehete olvasni a’ honi német újságokban , hol gyakran a’ fő czél csak az lehet, hogy az újabb fon-