Honművész, 1840. július-december (8. évfolyam, 53-104. szám)
1840-10-25 / 86. szám
Pestei» vasárnap October 118-20. KÖLTÉSZET. A* kápolna (Tihland után.) Fenn a' szirten kápolna áll , ’S némán nép, a’ völgybe le : Lenn forrásnál ül a’ pásztor, ’S vígan hangzik éneke. Fenn harang kong, olly busán, mint A’ halott nász bús dala — És a' pásztor gyermek ajkin A’ vig ének elhala ; Sirba visznek'itt fenn egyet, Ki ‘ a völgybei}, vigadott, Pásztor, pásztor {péf^it is még Fognak'^titekélni ott! Bérezi/ Károly. FESTÉSZET. Schiller éneke a harangról arabeszkekben. A Schiller drámái és balladáiból vett jelenetek (festve a’ weimari nagy herczegi palotában Neher által) kiegészítésére még lyrai költeményeiből is kelle ábrázolatoknak járulni, ’s erre mint legnépszerűbb és a’ költő geniusát leginkább bélyegző, az „ének a’ harangról“ választatott. E’ költeménynek arabeszkekben ábrázolására a’ homlok fal festvényeit körülfogó hat , és a’ két ablak melletti két oszlop nyujta tért; de a’ művész, a’ festményt különösen körülfogó festonok és lombfűszérek miatt, még is egyszerű görög arabeszket választa, melly kék mezőben fejérrel ’s minden oszlopra alakokkal elöntött öt paizsocskát tartalmazand. A’ középsőre arany mezőben szines alakok, a’ közvetlenül e’ mellett esőkre fekete mezőben csak gyöngén színezettek, a’ két szélsőre pedig kék mezőben szürkés fejérek használtattak. Ezek közben a’ majdnem mindenütt magukat egyalakúlag ismétlő arabeszk-czikornya közé helylyel alakok vagy bélyegző tulajdonitványok (atributa) szövettek. Schiller harangja jelképes költemény. A’ harang fokonkénti alkotását, sőt magát a’ harangot is , a’ költész emberi sors jelképéül használta, és az öntés komoly drámai rajzát egy elmélő kebel ’s érzemény melódiáival kiséri, melly az emberi élet felett elméivé és szánakozólag isteni magábatérés fényében lebeg. A’ min-