Honvédelem, 1986. július-december (37. évfolyam, 7-12. szám)

1986-11-01 / 11. szám

DEMOKRATIKUS HÍDÉPÍTŐK A Szabadság híd újjáépítésén dolgozó 1. u. 7. a feladat maradéktalan teljesítése mellett arra törekedett, hogy a szálláshelyül kiutalt kissé romos Nádasdy laktanyát rendbehozva megfelelő elhelyezést biztosítson a személyi állománynak. Hogy milyen eredménnyel állt helyet a munkában és az elhelyezési körlet katonás rendjének kialakításában, arról a műszaki hadosztálynál május hónapban lefolytatott HM szemle jegyzőkönyve tanúskodik. Ebben a szemlebizottság elnöke, Kuthy al­bgy. azt írta: „Az 1. ma. hu. csapatainak az újjáépítésben kifejtett munkateljesítménye igen jó. ... Különösen kiemelem az 1. honv. u. 7.-nak a budapesti Szabadság híd helyre­­állításában résztvevő egységeit, továbbá a tiszaugi honvéd hídépítő csoport parancs­nokságát, a 2. véhid. 7. ott bevetett egységeivel együtt. Mindkét csoportot kimagasló munkateljesítményéért, munkafegyelméért és lelkes törekvéséért a szolgálat nevé­ben „Megdicsérem” és példaként állítom az 1. mü. hu. többi alakulata elé.” A hídhelyreállítási munkálatok sikeresen haladtak előre mind a Szabadság hídnál mind a Déli összekötő vasúti hídnál. A Déli összekötő vasúti hídnál július elejére jöttek létre azok a feltételek, hogy a régi nyomvonalon helyreállítható legyen a vasúti forgalom a helyszínre szállított „K” hídelemek beépítésével. A műszaki had­osztálytörzset még júniusban egy kisebb létszámú műszaki vezetési törzs­sé alakí­tották át és most a mü. vez. tő. úgy intézkedett, hogy az 1. u. 7. a szerelési munkákra 14 részlegvezetőből és 149 honvédből álló építőcsoportot hozzon létre a Déli összekötő vasúti híd pesti oldalának szerelésére. Az 1. u. 7. szerelési munkáját Demcsa Pál őrgy. segítette szaktanácsaival. Az építő csoport főszerelőjének Lőczy József tiszthelyettest nevezték ki, aki később az MN megbecsült és tisztelt pontonos-hidász szakembere lett és mint alezredes, egyik műszaki egységünk parancsnokhelyetteseként ment nyugdíjba. A munkát a 3. véhid. z.-jal váltva folyamatosan kellett végezni. A szere­lési munkálatokat Mikes György ezds. irányította. A szerelést az 1. és 3. zászlóaljak­ból alakított munkacsoportok július 1-én kezdték meg. Az 1. u. z. sikeresen folytatta mind a két hídon az építést, amikor augusztus elején a hadsereg újra átszervezésre került. Ekkor a hadosztályok műszaki zászló­aljait megszüntették és az árkász szakaszokat visszarendelték a hadosztályok köte­lékébe. A mü. veze­tő. ekkor azt az utasítást kapta, hogy a meglévő erőkből három két százados utász zászlóaljat hozzon létre. Az 1. u. z.-at az 1. gy. ho. u. z. és a з. véhid. z. állományából, a 2. u. z.-at a tiszaugi hídépítésen levő erőkből és a 3. u. z.-at a 6. gy. ho. u. z. terhére hozták létre. Az utász zászlóaljak állomáshelyéül a Hadik laktanyát jelölték ki. Ezért az 1. u. 7. az intézkedés vétele után oda átköl­tözött. Közeledett az újjáépítés alatt levő két jelentős budapesti híd munkálatainak befejezése. A Szabadság híd avatása előtt két nappal, augusztus 18-án a budapestiek nevében Budapest Székesfőváros Polgármestere az építés során tanúsított önfelál­dozó magatartásáért, lelkes és eredményes munkáért ünnepélyes keretek között az i. u. 7.-nak csapat­zászlót adományozott. Tudomásom szerint ez volt az első csapat­­zászló, amit az új demokratikus hadsereg egyik alakulata a dolgozó néptől kapott. Hogy mennyire becsben tartották ezt a lobogót az akkori katonai vezetők, arra jó példa az alábbi eset. A magyar kormány a hazánk felszabadításában és az élet újbóli megindításában tanúsított kiemelkedő tetteikért Szabadság-renddel szándékozott több szovjet tisztet és tábornokot kitüntetni. A kitüntetések átadására ünnepélyes keretek között, ka­tonai díszelgéssel egybekötött rendezvényen került sor 1946. szeptember 15-én az Országház előtt. Ezen az ünnepségen Tildy Zoltán köztársasági elnökkel az élen részt vettek a kormány tagjai, a pártok vezetői, a Budapestre akkreditált követségek beosztottjai. A Honvédelmi Miniszter a díszegységbe kirendelte a hadihajós osztályt

Next