Honvédségi Szemle 1981/1
1981 / 1. szám - A KISZ X. kongresszusa előtt - Interjú Varga László elvtárssal, a KISZ KB titkárával
amelyek színesebbé, vonzóbbá, élményszerűbbé, a fiatalokhoz közelállóbbá formálják a szervezetekben folyó munkát. Hangsúlyozom, hogy ezzel nem tagadjuk korábbi munkánk fő vonalát, nem változtatunk a hangsúlyokon. Arról van szó, hogy miközben fenntartjuk az alapkötelességek elsődlegességét, nagy figyelmet fordítunk arra is, hogy az ifjúsági szervezetek élete színes, fiatalos legyen, tükrözve a tagság igényeit. A néphadseregi KISZ-szervezetek tevékenységének igen jelentős eleme, területe a társadalmi tevékenység. Az elmúlt öt évben közel 10 millió óra társadalmi munkát végeztek a néphadsereg ifjúkommunistái, s ugyanezen idő alatt több mint 10 millió forintot fizettek be a szolidaritási alapra. Elsősorban saját helyőrségük gyermekintézményei építésén, korszerűsítésén dolgoztak. Emellett az elmúlt öt évben 15 millió forint értékű munkával járultak hozzá saját ifjúsági klubjaik, kulturális és sportbázisaik felfrissítéséhez, korszerűsítéséhez és gyarapításához. E hatalmas méretű társadalmi munka hangsúlyozottan igényli azt, hogy gondosan őrizzük meg önkéntességét, szépségét, romantikáját, és határozottan fellépjenek a társadalmi munka rangját és politikai nevelő hatását rontó megnyilvánulásokkal szemben. Itt elsősorban az egy-két helyen tapasztalható gyakorlatra utalnék, amikor a parancsnokok által elrendelt, szabadidőben végzett munkának a KISZ égisze alatt kívánnak társadalmi munka jelleget adni. Hogyan lehet értékelni a katonafiatalok szervezettségét, a néphadseregi KISZ-szervezetek szervezeti életének fejlődését? Igen jelentős az a tevékenység, amit a néphadseregi KISZ-szervezetek a KISZ-taggá nevelő munka területén végeznek. Bevonuláskor a fiataloknak kb. 20—30 százaléka KISZ-tag, leszereléskor pedig 50 százalék fölé emelkedik ez az arány. Nagyon fontos, hogy a hadseregben mozgalmi , különösen vezetői tapasztalatokat szerzett fiatalok a leszerelés után is kamatoztassák ismereteiket. A szervezettség vizsgálatánál elemeznünk kell, hogy mennyire tettük vonzóvá munkánkat, mennyire tudtuk azt tartalmassá tenni, gondoskodtunk-e megfelelő érzelmi töltésről, képesek voltunk-e kialakítani a fiatalok tartósan jó viszonyát mozgalmunkhoz, általában a közéleti tevékenységhez. Másfelől — a KISZ-taggá nevelés helyzetét vizsgálva — azt is látjuk, hogy a hadseregben a KISZ-szervezeteknek meg kell küzdeniük azzal a kedvezőtlen helyzettel, hogy a mozgalomba a viszonylag korosabb, érettebb fiatalokat kell bevonniuk, közöttük olyanokat is elég nagy számban, akik a polgári életben korábban már voltak KISZ-tagok. A katonai szolgálat alatt sokan képet kapnak arról, hogy miként lehet vagy lehetne a területi szervezetekben is hasznosabban tartalmasabban dolgozni. A fegyveres erőkben szerzett tapasztalatok kialakítják a fiatalok igényét arra, hogy leszerelés után is keressék a hasonló típusú és értékű munkát a területi szervezetekben. A vezetői tapasztalatok kölcsönös felhasználásának módját, rendszerét igen fontos továbbfejlesztenünk. Az a törekvésünk továbbra is, hogy a néphadsereg számára a polgári életben már vezetői tapasztalatokkal rendelkező fiatalok jelentsék a káderutánpótlás legfőbb bázisát. A polgári életben a munka tudatosságának, fegyelmének, szervezettségének fejlődése a néphadseregben folyó ifjúsági munka feltételeit is jobbá tette, szilárdította az alapokat, amelyekről indulnia lehetett. Ezt is látni kell. Bizonyos, hogy a néphadseregi KISZ-szervezetek munkájának minősége szempontjából is fontos, hogyan történik a polgári életben mozgalmi tapasztalatokkal rendelkező KISZ-vezetők bevonása a hadsereg mozgalmi életébe. Sokat jelentene, ha pl. egy fiatal, aki valamilyen szintű testületben már eredményesen dolgozott, kísérő információval érkezne a hadseregbe , avagy leszerelés után munkahelyére. Ezért jónak és követendő példának tekintjük.